Különféle közvélemény-kutatások láttak napvilágot az elmúlt hetekben. Az egyik ezek közül arra mutatott rá, hogy jelenleg nagyjából megegyezik a hatalmi pártoknak és a Szerbia az erőszak ellen tüntetések mögött álló ellenzéki pártoknak és szervezeteknek a támogatottsága, mindkét tábor negyven százalék körüli támogatottságot szerezne, amennyiben most lennének a rendkívüli parlamenti választások Szerbiában, s amennyiben valóban létrejönne egy ilyen ellenzéki koalíció. Egy másik elemzés azt vizsgálta, hogy támogatják-e egyáltalán a szerbiai polgárok azt, hogy ismét a szavazóurnák elé járuljanak, s a felmérésnek az lett az eredménye, hogy 52 százalékuk szerint választásokat kellene tartani a következő egy évben, csak 23 százalékuk ellenezte ezt határozottan. Belgrádban ennél is magasabb a voksolás mellett állók aránya, 58 százalékos, ezt azzal magyarázzák, hogy a jelenlegi hatalmi párt egyébként is kilátásba helyezte a fővárosi szavazás megismétlését az ellenzéki nyomásnak engedve, közben azonban, sokak szerint, meggondolhatta magát, mert jelenleg szó sem esik ennek eshetőségéről a köztársasági szintű voksolás előtti időszakban.
(Ótos András illusztrációja)
Hogy mikor lehetnek valójában köztársasági parlamenti választások, azt jelenleg nem lehet biztosra tudni, de az államfő egyik legutóbbi kijelentéséből az derül ki, hogy a Szerb Haladó Párt tavaszra, áprilisra, májusra tervezi azok megtartását. A Szerbia az erőszak ellen tüntetéssorozat kissé kifulladt most a nyári szabadságok idején, erre természetesen számítani is lehetett, így most nem lehet tudni, hogy ősszel ugyanolyan erőteljesen folytatódik-e majd a tiltakozás, vagy marad a kevesebb résztvevő, esetleg abba is maradnak a felvonulások. Ettől ugyanis a politikai elemzők szerint szintén nagyban függ az, hogy mikor lesznek választások. Ha az országban elviselhetetlen, más kérdésekkel való foglalkozásra esélyt sem adó választási hangulat alakul ki, akkor meglehet, korábban kell kiírni a rendkívüli voksolást. Amennyiben ez nem így lesz, teljesen a hatalmi koalíciónak, a parlamenti többségnek a kezében marad a döntés, s a haladók jelenleg amellett állnak, hogy minél több választást tartsanak meg egy nap alatt, több szavazóra számítanak ugyanis egy ilyen forgatókönyv bekövetkezése esetén. A helyhatósági, fővárosi, tartományi parlamenti és köztársasági parlamenti választások egy napon történő megszervezésétől azt várják a szakértők szerint, hogy az államfő neve hozzájárul majd a lista eredményességéhez. Addig elegendő idő lenne arra, hogy az SZHP vezetéséről lemondott köztársasági elnök megalapítsa, körvonalazza új népi mozgalmát, amelyről korábban már annyi szó esett, megvalósítása mégis késlekedik.
Az ellenzéki pártoknak nem felel meg az, hogy minden voksolás ugyanakkor legyen. Szerintük a hatalom ezzel régi taktikát alkalmaz, összemossa a kampányokat, nem lehet valós problémákra koncentrálni sem helyi, sem tartományi szinten, mindent a köztársasági politikai élet befolyásol. Az ellenzéknek is rendeznie kell azonban még sorait. Nem teljesen bizonyos az európai orientáltságú pártok széleskörű koalíciója, s pártokon belüli leszámolások is vannak, most éppen a Vuk Jeremić vezette Néppárt szakadt ketté például. Lehet tehát, hogy az idő az ellenzéknek is kedvez, az viszont aligha, hogy minden szinten egyszerre méresse meg magát a jelenlegi hatalmi pártokkal.
Az államelnök egyfajta nemzeti konzultációt jelentett be: körbeutazza Szerbiát, s mindenütt beszélget a polgárokkal a problémákról, ennek alapján pedig meghatározza majd a népi mozgalmának a főbb irányelveit. Mi ez, ha nem egy választási kampány startja?
