Alig kilenc hónapja, hogy felállt a jelenlegi kormány, Danica Grujičić egészségügyi miniszternek pedig már a többedik botrányát jegyezhetjük. Annak ellenére, hogy a szerbiai egészségügynek számos hiányosságai vannak, és számos problémát meg kell oldani, hiszen egyes diagnosztikai vizsgálatra hónapokat kell várni, bizonyos műtétekre pedig évekre veszik előjegyzésbe a betegeket, az egészségügyi intézmények többsége felújításra szorul, vagy felszereléshiányban szenved, arról nem is szólva, hogy vannak olyan települések, ahol az általános orvosi ellátás is nehézségekbe ütközik, nemhogy a szakorvosi, a figyelem középpontjába a napokban egy teljesen új probléma került. A tárcavezetőt, a közvitán levő egészségbiztosításról szóló törvény módosításának bejelentése miatt, azzal vádolták meg, hogy megalázta az általános orvosokat, és a páciensek érdekei elé helyezte a gazdasági érdekeket.
Danica Grujičić miniszter ugyanis a napokban bejelentette, hogy a törvénymódosítás egyik fontos kitétele az, hogy a választott orvosok ezek után a pácienseiknek 60 nap betegszabadság helyett csak 15 napot írhatnak ki anélkül, hogy orvosi bizottság elé utalnák őket. A módosítást azzal magyarázta, és ez a törvénymódosítási tervezet indoklásában is benne szerepel, hogy nagyon nagy a visszaélés a foglalkoztatottak körében. Rámutattak, hogy öt év alatt szinte kétszeresére nőtt az az összeg, amit az egészségügyi biztosítási alapból különítenek el a betegszabadság idején a járandóság kifizetésére, 30 nap betegszabadságig ugyanis a munkaadó, azon felül pedig már az alap terhét képezi a havi illetmény kifizetése. Mint kiemelték, 2018-ben 14,6 millió dinárt, 2023-ben pedig már 29,5 millió dinárt különítettek el erre a célra. Kiemelték, hogy 2019-ben a betegszabadságok átlagosan 58 napig tartottak, 2021-ben pedig 77 napig. Majd 2022-ben megnőtt azon munkaadók száma, akik kétségbe vonták a betegszabadság indokoltságát, és az egészségügyi felügyelőségnél ellenőrzést kértek. Aleksandar Vučić államfő nemrégiben kiemelte, hogy a hosszabb betegszabadságon levő páciensek 94 százaléka az 57. és az 58. napon tért vissza munkakötelezettségeihez. Danica Grujičić pedig egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy a munkaadók részéről érkező panaszok szerint a nyári hónapokban, sokszor aratáskor és szüretkor mennek betegszabadságra a munkavállalók. Sőt volt olyan panaszos is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ez idő alatt külföldön vállalnak munkát a foglalkoztatottaik.
(Fotó: Ótos András)
Mondani sem kell, a Szerbiai Munkaadók Uniója üdvözölte a módosítási javaslatot, más érdekszervezeteknél azonban a bejelentés számos kritikát és felháborodást váltott ki. Mindenekelőtt azért, mert ezzel a kijelentéssel a választott orvosokat a miniszter közvetetten meggyanúsította azzal, hogy indokolatlanul adnak betegszabadságot a pácienseiknek, és a munkájukat felül kell bírálni. Másrészről pedig a betegeket gyanúsította meg visszaéléssel. A Danas napilap szerint a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap 2019-ből származó adatai alapján egy belső ellenőrzés arra mutatott rá, hogy a páciensek 11 százaléka visszaélt a törvény adta jogaival. Az érdekszervezetek a visszaélés lehetőségét nem vonják kétségbe, mégis rámutatnak, mindent ellenőrizhető. Arról viszont nincs adat, hogy hány munkavállaló anyagi megfontolásból nem megy betegszabadságra, hiszen a lábadozás alatt a havi járandóságának 65 százalékát kapná meg. Rámutattak arra is, hogy inkább azt kellene felmérni: miért vállal valaki a munkahelye mellett mellékállást, idénymunkát a mezőgazdaságban, vagy külföldön.
Danica Grujičić azzal védekezik, hogy ez az intézkedés valójában az egészségügyi szektor rendezését szolgálja, az onkológai páciensek, a műtét után lábadozók, a várandós nők ebből kivételt képeznek, sőt azok is várhatóan rákerülnek erre a listára, akik nem estek át műtéten, de huzamosabb időn át igényeltek intenzív ellátást. A két hét betegszabadság egyáltalán nem új fogalom, mondta, a szocializmusban is így volt, az orvosi bizottság tudta csak meghosszabbítani a betegszabadságot.
A közvélemény hangos reakciója eljutott az államfőhöz, aki bejelentette: a tárcavezetőnek igaza van, de nem 15 nap, hanem 30 nap betegszabadság kiírására kapnak jogot az általános orvosok.
Igaz, attól függően, hogy miről van szó, de az, aki bármikor is kénytelen volt kikérni az orvosi bizottság véleményét, tudja: több órás várakozást, temérdek papírmunkát igényel, holott már most is adminisztrációval túlterhelt az egészségügy. A beteg útja pedig a választott orvostól a labor, majd diagnosztikai analízis után vezet a szakorvoshoz, onnan vissza az általános orvoshoz, majd újabb vizsgálatokhoz, másik szakorvoshoz… sokszor két hét sem elég, hogy megkapja valaki a terápiát, nemhogy beinduljon a gyógyulási folyamat.
