Hónapokba telt, sok találgatás övezte, mégsem okozhatott nagyobb meglepetést végül az új szerbiai kormányalakító, későbbi kormányfő nevének a meghatározása. A hétvégén Aleksandar Vučić államfő ismertette, hogy újra Ana Brnabić, eddigi miniszterelnök nyerte el ezt a tisztséget, aki most hozzáláthat a koalíciós partnerekkel való egyeztetésekhez és a kormány káderkérdéseinek rendezéséhez.
Hogy miért csak most hozakodott elő az államfő a névvel, sokak számára talány, a hivatalos magyarázat mindenesetre az, hogy az április eleji választásokat követően több helyen szabálytalanságokat észleltek, ezeken a szavazóhelyeken meg kellett ismételni a szavazást, a Bujanovac közeli Veliki Trnovacon például még három hónappal az első szavazás után sem lehetett végeredményt hirdetni, ahhoz összesen ötször kellett a polgároknak az urnák elé járulniuk. Ezt követően a szavazás folyamata hivatalosan is lezárulhatott, eredményt lehetett hirdetni, s minden a törvényes határidőn belül zajlott le, nevet viszont nem közölt az államfő korábban, annak ellenére, hogy nyilván tudta már, ki számít a legesélyesebbnek a kormányfői megbízatásra.
A most már biztosnak számító hírek tudatában azonban elmondható, hogy Vučić szereti kissé megfűszerezni minden egyes alkalommal az efféle döntéseket, s ahogyan 2020-ban közölte, hogy a kormánynak rövidített lesz a mandátuma, és az idén rendkívüli parlamenti választásokat tartanak, most is bejelentette, hogy Ana Brnabić mandátuma ezúttal sem négy évre szól, hanem kettőre, 2024-ben tehát változások elé néz az ország, s annak kormánya is. Hogy ezek a változások miként állnak majd be: ismét rendkívüli választások lesznek-e, esetleg egy erőteljes kormányátalakítás, egyelőre még nem lehet tudni, nem közölt részleteket sem a köztársasági elnök, sem a kormányalakító Szerb Haladó Párt valamelyik tisztségviselője.
Mintha a politikai kedélyek melegen tartása lenne állandóan az ország első emberének a célja, nem akarná egy teljesen unalmas parlamenti munkával meghatározott időszak bevezetését mindenféle pártközi turbulenciák nélkül, hanem ellenkezőleg, a pártok közötti küzdelemnek, a választások állandó lehetőségének vagy fenyegetésének – népszerűségtől függő nézőpont kérdése – az idejét akarná hosszabbítani. Végül is, egybehangzik ez az elgondolás az aktuális társadalmi, politikai és gazdasági helyzettel, maga Vučić mondta azt, hogy az államra rengeteg kihívás, feszültség, megpróbáltatás vár, minden irányból állandó a nyomásgyakorlás. Miért éppen a belpolitikai nyomást oldaná akkor fel?
Magának Brnabićnak meglehetősen nehéz dolga lesz a következő hetekben, lényegében „árulást” kell elkövetnie azzal, hogy rábírja a büszkeség-napi felvonulás szervezőit, álljanak el az idei európai szintű belgrádi rendezvénynek a megtartásától, saját identitásának egy részét kell félre tennie annak érdekében, hogy végrehajtsa az államfő döntését, melynek értelmében minden más probléma fontosabb most az országban ennél az emberi jogi kérdésnél. Brnabić a szervezők szerint eddig sem tett sokat e kisebbségnek a helyzetéért, de legalább támogatta a láthatóságának a növelését, most, ezek szerint, ezt sem teheti meg, ha konfrontáció alakul ki a kormány és a szervezetek között.
Az új kormány kapcsán azt is tudni lehet, hogy a sokáig miniszterelnöki tisztségre is esélyesnek tartott Miloš Vučević újvidéki polgármester alelnöke lesz annak, ahogyan Ivica Dačić, a haladók koalíciós partnerének, a Szerbiai Szocialista Pártnak az elnöke is, aki azonban e tisztség mellé még egy meglehetősen lényegeset bezsebelt magának: a biztonsági szolgálatok koordinátorának számít hamarosan. A Demostat becslése szerint ez lényegében azt jelenti, hogy Vučić megszabadulni látszik a pártjában már nem szívesen látott Nebojša Stefanovićtól, de Aleksandar Vulin eddigi belügyminiszter pozícióját is gyengíti a Dačićot választó lépés.
Az új kormány első nehéz feladatai között mindenképpen ott lesznek az energetikai kérdések, az élelmiszer-ellátásra vonatkozó bizonytalanságok megoldása, de a pandémia sem ért továbbra sem véget. Röviden, úgy is lehetne fogalmazni, itt van az ősz, s minden velejáró problémát kezelni kell: ekkor jelentkeznek majd a legnagyobb mértékben először az energiahordozókkal kapcsolatos esetleges első problémák, a gazdaság fejlődését megakadályozó tényezők, de még a vírus is ősszel lendülhet nagyobb támadásba, annak ellenére, hogy a nyarat is meghatározta.
Ezek a kérdések, s a rendezetlen koszovói ügyek, nyilvánvalóan mind szerepelnek majd Brnabić expozéjában.
