Csütörtökön elhunyt II. Erzsébet, az Egyesült Királyság, további 14 nemzetközösségi királyság, köztük Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Jamaica, Belize, Pápua-Új Guinea uralkodója, valamint az anglikán egyház feje. Nem túlzás azt állítani, hogy a királynő halálával lezárult a brit történelem egy korszaka, amelyet talán nemsokára a viktoriánus korszakhoz hasonlóan külön névvel emlegetnek a históriáskönyvek. II. Erzsébet minden eddigi brit uralkodónál többet, hetven évet ült a trónon. Ezzel a világtörténelemben ő a második leghosszabb ideig uralkodó monarchája. Csak a francia XIV. Lajos, a „Napkirály” előzi meg az örök ranglistán. Uralkodása alatt a királyság válságok és történelmi sorsfordulók sorozatát vészelte át, miközben nem kevesebb mint 15 miniszterelnök szolgált mellette, köztük olyan nagy formátumú politikusok, mint Winston Churchill, Anthony Eden, Margaret Thatcher vagy éppen Tony Blair. Két nappal halála előtt pedig a mostani miniszterelnököt, Liz Trusst nevezte ki. Jelen írásunkban megpróbáljuk röviden felvázolni e példátlanul hosszú politikai életpályát, természetesen a teljesség igénye nélkül.
MESSZE VOLT A TRÓNTÓL
II. Erzsébet királynő Erzsébet Alexandra Mária néven apai nagyapja, V. György uralkodása alatt, 1926. április 21-én 2 óra 40 perckor látta meg a napvilágot anyai nagyapja londoni házában (17 Bruton Street, Mayfair). Apja Albert György yorki herceg, anyja pedig Elizabeth Bowes-Lyon, a skót arisztokrácia elitjéhez tartozó Strathmore és Kinghorn grófok leszármazottja. Születésekor Erzsébet harmadik helyen állt a brit trónöröklési rendben, nagybátyja, Edvárd és apja után. Sőt mivel nagybátya még fiatal volt és valószínűsíthető volt, hogy megházasodik és gyermekei születnek, feltételezhető volt, hogy Erzsébet lejjebb is kerül ezen a ranglistán. Így, bár a briteket érdekelte Erzsébet világra jöttének híre, mégsem övezte őt akkora figyelem, mint egy trónörökösnek kijárt volna. 1930-ban megszületett egyetlen testvére, Margit hercegnő. Erzsébet élete 1936-ban vett jelentős fordulatot. 1936. január 20-án meghalt nagyapja, V. György. A trónra VIII. Eduárd néven nagybátya került. Így Erzsébet apja után már a második helyre lépett elő a trónöröklési rendben. VIII. Eduárd azonban még mielőtt megkoronázták volna 1936. december 10-én lemondott a trónról, hogy elvehesse a kétszeresen elvált Wallis Simpsont. Az anglikán egyház előírásai ugyanis nem tették lehetővé, hogy olyan feleséget vegyen el, akinek él korábbi férje vagy férjei, hiszen a király egyben az anglikán egyház feje is. A király lemondását nagy botrány övezte és belpolitikai válságot idézett elő, hiszen az Egyesült Királyságban királyi lemondásra még nem volt precedens. VIII. Eduárdot VI. György néven öccse, Erzsébet édesapja követte a trónon, aki soha nem vágyott az uralkodásra. Trónra lépéséig csendes kispolgári életet élt családjával. A nyilvános beszédektől pedig egyenesen rettegett, ugyanis dadogott. Igaz beszédterápiával és rengeteg elszántsággal sokat javított állapotán, de teljesen sosem tudta leküzdeni beszédhibáját.
A NÉP SZOLGÁLATÁBAN
Erzsébet apja trónra lépésével trónörökössé lépett elő. Nem sokkal ez után a birodalom legnagyobb megpróbáltatása elé nézett, ugyanis 1939-ben kitört a II. világháború. A londoni bombázások idején, amikor a városból rengeteg gyermeket evakuáltak vidékre, Quintin McGarel Hogg, Hailsham bárója azt a javaslatot tette az uralkodópárnak, hogy vigyék a két hercegnőt Kanadába, ahol biztonságban lennének a német bombázásoktól. Az anyakirályné erre csak annyit felelt: „A gyerekek nem mennek nélkülem. Én nem megyek a király nélkül. A király pedig soha nem fog elmenni”. A háború alatt Erzsébet egyre többet szerepelt a nyilvánosság előtt. Első és egyszersmind rendkívül emlékezetes rádióbeszédét 1940-ben mindösszesen tizennégy évesen mondta el, amelyben az otthonuktól és családjuktól távol került és evakuált brit gyermekeket igyekezett megnyugtatni.
„Végül minden rendben lesz, mert Isten gondoskodik rólunk. Győzelmet és békét ad nekünk.” – mondta az akkori trónörökös.
Erzsébet bölcs és nyugodt szavaira már ekkor sokan felfigyeltek. 1943-ban volt az első nyilvános szereplése, amikor is egy gárdaezredet látogatott meg. 1944-től már rendszeresen elkísérte szüleit belföldi útjaikra. Amikor pedig betöltötte tizennyolcadik életévét, a parlament kinevezte az öt állami tanácsos egyikének, ami azt jelentette, hogy apja távollétében elláthatta az államfői feladatokat, ami VI. György 1944. júliusi Olaszországi látogatásakor meg is történt. 1945 februárjától a brit hadsereg női haderejében 230873-as szolgálati számmal szolgált, ahol sofőrnek és szerelőnek képezték ki. Öt hónap szolgálat után tiszteletbeli junior parancsnoki rangot kapott, amely a kapitányi rang női megfelelője. Bár Nagy-Britannia győztesen került ki a háborúból, a II. világégés után a birodalom gyors ütemben esett szét és fokozatosan átalakult Brit Nemzetközösséggé. 1947-ben függetlenné vált az addig a birodalom égkövének számító India és Pakisztán, Írország pedig 1949-ben köztársasággá alakult át és elhagyta a Nemzetközösséget.
Az 1947-es esztendő Erzsébet életében is nagy jelentőséggel bír. Először is ebben az évben volt az első tengerentúli utazása, amikor is szüleit elkísérte Dél-Afrikába. A látogatás során, 21. születésnapján rádióüzenetben szólt a Nemzetközösség lakóihoz. Ebben a beszédében hangzott el a következő mondat:
„Mindannyiuk előtt fogadom, hogy egész életemet, legyen bár rövid vagy hosszú, az önök szolgálatának szentelem.”
Nem túlzás azt mondani, hogy már ekkor elhangzott későbbi uralkodásának arc poétikája. Emellett szintén ebben az évben, 1947. november 20-án ment férjhez Fülöp görög és dán királyi herceghez. Erzsébet tizenhárom évesen találkozott először a herceggel. Szerelem 1939 júliusában szövődött közöttük. A háború kitörése után négy évig nem láthatták egymást, de leveleztek, amikor csak lehetőségük volt. Fülöp 1946-ban kérte meg Erzsébet kezét, amire a hercegnő igent mondott anélkül, hogy szülei engedélyét kérte volna. VI. György nem is ellenezte a házasságot, megértette a fiatalok érzéseit, pusztán annyit kért, hogy az eljegyzés nyilvános bejelentésével várjanak, addig, amíg Erzsébet betölti a 21. éves kort. Eljegyzésüket 1947. július 9-én jelentették be. Később négy gyermekük született, Károly, Anna, András és Eduárd. Fülöp egészen 2021. április 9-én bekövetkezett haláláig állt hitvese oldalán.
EGY FELBOMLÓ BIRODALOM ÉLÉN
Erzsébet, akárcsak apja VI. György váratlanul került trónra, és nem is vágyott e szerepre. A király 1952. február 6-án ötvenhat évesen, szíve koronaereinek trombózisa következtében hunyt el. Az uralkodás nehézségei, de különösen a háború okozta feszültségek megviselték egészségét. Erős dohányzás révén érelmeszesedés, idővel pedig tüdőrák alakult ki nála. S bár többször megműtötték, egészségi állapota fokozatosan romlott. Fél tüdejét is el kellett távolítani. Erzsébet egyre több uralkodói feladatot vett át tőle. A végén már a királyi utakon is ő képviselte VI. Györgyöt. A király 1952. január 31-én hozzátartozói kérései és orvosai tanácsa ellenére kikísérte Erzsébetet – aki Kenyán keresztül Ausztráliába utazott – a londoni repülőtérre. Február 6-ának reggelén Györgyöt holtan találták Sandringham House-beli hálószobája ágyában. Álmában halt meg. A fiatal Erzsébet és Fülöp herceg éppen egy fa tetejére épült hotelben tartózkodtak Kenyában, amikor a király meghalt. A királynő csak reggel értesült a halálhírről. A sajtó azonnal megírta, hogy „hercegnőként ment fel a fára, és királynőként jött le.” Rögtön visszatért Londonba, ahol II. Erzsébet néven lépett trónra és mindösszesen 25 évesen kétgyermekes anyaként kezdte meg élethosszig tartó szolgálatát. Tegyük hozzá, hogy trónra lépésének évfordulóját, bár a királyi protokoll miatt kénytelen volt megemlékezni, sosem ünnepelte. Február 6-a számára mindig is szeretett apja halálának emléknapja maradt. Helyette koronázását ünnepelte, amelyre 1953. június 2-án került sor. Ez volt az első koronázás, amelyet először közvetített élőben a televízió. Így azt nem csak az előkelő vendégek szűk társasága, de a Nemzetközösség minden polgára láthatta. Nem mellékes körülmény, hogy uralkodásának kezdetén a legendás brit politikus, Winston Churchill volt a miniszterelnök (1940 és 1945 után másodszor 1951 és 1955 között volt a kormány élén).
A trónon eltöltött első évtizedeket a birodalom további hanyatlása jellemezte. Nagy-Britannia nagyhatalmi státusza és nemzetközi tekintélye 1956-ban a szuezi válságban súlyos csorbát szenvedett. A válságot követő években pedig egy sor gyarmat nyerte el függetlenségét, a teljesség igénye nélkül, például 1957-ben Ghána és a Maláj Államszövetség, 1960-ban Nigéria és Szomália, 1961-ben Tanganyika, 1962-ben Uganda, 1963-ban Kenya és Zanzibár. Ezért is volt fontos, hogy a birodalom hanyatlásának idején egy kötelességtudó, a botrányokat kerülő uralkodó állt a királyság élén. Erzsébet uralkodásának második évtizedében számos újítást vezetett be, annak érdekében, hogy a monarchia munkáját az alattvalók korábbinál szélesebb rétegeihez tegye hozzáférhetővé. Belföldi látogatásai immár nem pusztán protokolláris események voltak, hanem olyan alkalmak, ahol az állampolgárok valóban láthatták, sőt találkozhattak az uralkodóval. Külföldi látogatásainál új gyakorlatot vezetett be, a városi sétát. Ezen események ismét a királynővel való személyes találkozásra adtak alkalmat. Külföldi útjai és nemzetközi találkozóinak jó része történelmi jelentőségű. Látogatást tett például az NSZK-ban és a megosztott Berlinben. 52 év után ő volt az első brit uralkodó, aki német földön járt. 1971-ben fogadta Hirohito császárt, aki a II. világháború után először látogatott el Angliába. 1975-ben pedig II. Erzsébet látogatott el Japánba a császár vendégeként. Fontos kiemelni, hogy a királyi család tagjai részt vettek a korábbi gyarmatok függetlenné válási ünnepségein. Így segítették elő a Nemzetközösség fejlődését, hiszen a függetlenné váló országok döntő többsége a Nemzetközösség tagja maradt. 1979-ben az első brit uralkodóként utazott el a Közel-Keletre. Történelmi volt II. János Pál pápa 1982-es angliai látogatása is, hiszen 450 éve ő volt az első katolikus egyházfő, aki a szigetország földjére lépett. A pápát II. Erzsébet, az anglikán egyházfő feje is fogadta a Buckingham-palotában. De II. Erzsébet járt Jugoszláviában is 1972-ben, Magyarországon pedig a rendszerváltás után 1993-ban.
Uralkodását nem kerülték el a komoly válságok és a botrányok sem. Elég ha csak megemlítjük, hogy országa többször is hadat viselt, mégpedig a 1982-es falklandi háborúban, amelyben fia, András herceg helikopter-pilótaként szolgált, az 1991-es Öbölháborúban és a 2003-as iraki háborúban. A királyi család hírnevét pedig botrányok sorozata árnyékolta be. Három gyermeke is elvált, a trónörökös Károly herceg, András yorki herceg, valamint egyetlen lánya, Anna hercegnő. 1992-ben jelentették be András és Anna válását, Diana hercegnő és Károly herceg családi problémái is ekkor váltak köztudottá a sajtó révén, holott korábban házasságukat a sajtó valóságos tündérmeseként tálalta. Károly és Diana válását 1996-ban mondták ki. A királyi család népszerűsége ekkor évtizedes mélypontra süllyedt akkoriban. De az igazi mélypontot 1997-ben, Diana tragikus halálával érte el a királyi család. E válságot is sikerült a monarchiának átvészelnie, és a 2000-es évektől kezdve a Windsorok népszerűsége ismét szárnyalni kezdett. Természetesen mindenekelőtt II. Erzsébet tekintélyt parancsoló személyiségének köszönhetően.
Hiányát az egész monarchia érezni fogja, hiszen a királynő személye önmagában egy összetartó erő volt. Most II. Erzsébet halálával több nemzetközösségi királyság is fontolgatja, hogy bevezeti a köztársaságot, emellett az Egyesült Királyságon belül, Skóciában, Észak-Írországban, is újra megerősödhetnek az elszakadáspárti törekvések. Így III. Károly előtt nagy kihívások tornyosulnak.
