Az infláció a világ legfejlettebbnek számító országaiban is több évtizedes rekordokat döntöget. Az USA-ban, Nagy-Britanniában, Japánban sem tapasztaltak negyven éve ilyen mértékű pénzromlást. A szigorú monetáris politika szinonimájának számító Németországban is elérte a pénzromlás mértéke a tíz százalékos szintet, ami 1960 óta először most fordult elő. Minden drágul, kivéve néhány dolgot, ami viszont csak egyfajta kivételként erősíti a szabályt. A hitelek esetében pedig nem beszélhetünk kivételekről. A banki hitelek is folyamatosan drágulnak az utóbbi időben. Több arra utaló jelet tapasztalhatunk, melyek szerint idén is folytatódnak az áremelések, amelyek az egész tavalyi évet végig kísérték. Intenzitásuk várhatóan mégis gyengébb lesz, mint 2022-ben. Az átlagos infláció Szerbiában tavaly 12 százalék körül alakult, novemberben pedig 15,1 százalékos volt. Sok minden ára újévtől emelkedett, így az idei év első hónapjaiban számíthatunk az infláció enyhe növekedésére, de az várhatóan nem haladja meg a 16 százalékos szintet. A folyamatok már 2020–2021-ben beindultak. Az ellátási és termelési láncok a koronavírus-járvány megjelenését követő lezárások után már árfelhajtó hatást fejtettek ki. Előtte a monetáris politikákat egészen más célok vezérelték. Csak az utóbbi két évben kezdődtek az úgynevezett kamatemelési ciklusok. Az Európai Központi Bank irányadó kamatlába nemrég még nulla százalék volt, az amerikai Fed esetében pedig 0,25 százalék. A Szerb Nemzeti Bank is egészen 1 százalékra vitte le ezt az értéket. A 2022-es év elején még negatív volt az Euribor, az a kamatláb, melyen a nagy bankok és pénzintézetek egymást hitelezik. Az Európai Központi Bank óvatosan kezdte meg a monetáris szigorítást és az irányadó kamatot év végéig is csak 2,5 százalékig emelte fel. A hathónapos Euribor eközben már 2,75 százalékra növekedett. A Szerb Nemzeti Bank pedig 5 százalékra emelte meg az alapkamatot.
(Illusztráció – Pixabay.com)
Az Euribor az angol Euro Interbank Offered Rate rövidítése, jelentése pedig: Európai irányadó bankközi kamatláb. Valójában az európai bankok egymásnak felajánlott euró hitelkamatainak napi szintű átlagolása. Több időszakra állapítják meg. Naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. Bankok és pénzintézetek használják kölcsöneik beárazásához. Az Euribornak van havi, háromhavi, féléves szintje. Valójában azonban az értéke napi szinten nő vagy csökken, a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. 1998. december 30-a óta a Reuters ügynökség számítja ki és teszi közzé az eurózóna 64 legfontosabb európai bankja hitelkínálatának kamatlábai alapján, az Európai Központi Bank szabályaival összhangban. Szerbiában a hosszú távú hitelek, főleg a lakáshitelek rendre az euróhoz kötöttek. A korábban folyósított és még nem törlesztett több mint 150 ezer lakáshitel 99 százaléka euró alapú. Ez pedig nem csak a dinár és az euró közötti mindenkori árfolyamot jelenti, hanem függ attól is a kamatozás, hogy a közös európai fizetőeszköz esetében mekkora az irányadó alapkamat. A dinár- és a devizaalapú hitelek esetében is nőttek a törlesztőrészletek Szerbiában a tavalyi év folyamán. Főleg az év második felében beszélhetünk jelentős növekedésről. A hazai fizetőeszköz árfolyama az euróhoz mérten nem változott, de mindkét pénznem esetében nőtt az alapkamat. Ezért nőhettek, és nőttek is a törlesztőrészletek. Egyelőre azonban ennek, a rendelkezésre álló statisztikák szerint, nincs olyan hatása, hogy az emberek ne tudnák fizetni a hiteleiket rendszeresen.
Már tavaly érezhető volt azonban a folyamat, hiszen a 2021-es évhez képest 20 százalékkal kevesebb lakáshitelt igényeltek a bankoktól a polgárok. A várakozások szerint pedig idén éves szinten további 30 százalékos visszaesés következhet. Ennek oka, hogy a korábban felvett hitelek esetében nőttek a törlesztő részletek, illetve most eleve magasabb kamatok mellett lehet csak ilyen hiteleket felvenni.
Fontos hangsúlyozni, hogy minden eset egyedi, tanácsokat, ajánlásokat csak általánosítások mentén lehet esetleg megfogalmazni. Ha egészen röviden szeretnénk ajánlást tenni, az lenne, hogy most ne vegyünk fel hiteleket, ha csak nem életbevágóan fontos. De például cégek esetében, vagy üzleti célokkal felvett hiteleknél lehet, hogy az így szerzett pénz többet fial, mint amennyi kamatot kell fizetni utána. Ilyenkor természetesen megéri. Az öt legnagyobb szerbiai kereskedelmi bank közül egyébként három az általa folyósított változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteinek kiszámolásakor a háromhavi Euribort veszi alapul, míg két bank a féléves Euriborral számol. Van a hazai bankok között olyan is, mely az egyhavi mutatószámot veszi alapul. A hosszú lejáratú hitelek esetében a törlesztőrészletek általában 10 és 50 euró közötti összeggel nőttek. Mindez függ a szerződésben foglaltaktól, illetve, hogy a törlesztés mely fázisánál tart a hitelfelhasználó, mekkora részt sikerült eddig törleszteni az alapadósságból, valamint egyéb tényezőktől is. A nem teljesítő hitelek aránya Szerbiában a tavalyi évben 2,8 százalékot tett ki, ami egyelőre nem tekinthető aggasztónak. A jövőre nézve azonban – a hosszú távú gazdasági előrejelzéseket figyelve – mindenképpen érdemes megfontolni, hogy milyen hitelkonstrukciókat választunk.
Példaként említhető végül egy belgrádi polgár esete, aki a tavalyi év elején 80 ezer eurós lakáshitelt vett fel. A szerződésben 25 éves törlesztési periódus szerepel, a kamat pedig az euró alapú hitelre 3,5 százalék. Kezdetben a havi törlesztőrészlete 390,30 eurót tett ki. Mivel a bank a szerződés alapján a féléves Euribor alapján számol, júliusban a törlesztőrészlet 410 euróra nőtt. A következő sokk most érte az év kezdetén, amikor egy újabb félév elteltével ismét újraszámolták a törlesztőrészletét, ami most már 519 eurót tesz ki.
