Az emberiség történelmében még sosem mértek olyan forróságot, mint idén júliusban. Sorra dőltek meg a hőségrekordok, erdőtüzek pusztítottak, sok helyen a szupercella és a jégeső okozott mérhetetlen károkat. António Guterres ENSZ-főtitkár már július végén kijelentette, hogy időjárási rekordévről beszélhetünk.
Az extrém időjárás Szerbiát sem kímélte. Az országszerte régóta nem látott károkat okozó szupercella bő egy hónappal ezelőtt söpört végig vidékeinken, amit jégesővel kísért, erőteljes zivatarok előztek meg. Amerre csak elhaladt, a vihar letört faágakat, kicsavart fákat, megrongált épületeket hagyott maga után, és pusztításának következtében hárman vesztették életüket az országban.
(Fotó: Ótos András)
Amikor augusztus folyamán meglátogatta a vihar által sújtott vidékeket, Ana Brnabić kormányfő kijelentette, hogy a lakóházak mellett ezernél is több középület rongálódott meg, a károkat pedig több százmillió eurós összegekben mérik. A Vajdaság Erdői Közvállalat becslései szerint csupán Palánka környékén mintegy félmillió fa semmisült meg, Bácska területén pedig 1300 hektárnyi területen okozott kárt a pusztító vihar.
Újvidéken is régóta nem látott pusztítást vittek véghez a július végi viharok. Mintegy tizenhat iskola sérült meg, hat intézményben pedig komoly anyagi károk keletkeztek. A Városi Kertészeti Közvállalat munkatársainak 2099 esetben kellett beavatkozniuk és 130 helyszínről távolították el a kidőlt fákat, amelyek helyére az illetékesek tájékoztatása szerint az ősz folyamán újakat fognak telepíteni.
Az ítéletidő a Vajdaságban elterülő erdőkben is érzékeny károkat okozott. A Fruška gora Nemzeti Parkban mintegy 14 ezer hektárnyi területen dőltek ki, vagy rongálódtak meg a fák. A Tartományi Természetvédelmi Intézet szakemberei szerint a legérzékenyebben a puha fafajták, a fűz és a nyárfák szenvedtek el komoly károkat, de a tölgyesekben is óriási károk keletkeztek. Az illetékesek szerint még most is zajlik a kárfelmérés, pontosabb adatok pedig majd csak szeptemberben várhatóak. A szakemberek szerint az erdőkben keletkezett károk helyreállítása akár tíz évet is igénybe vehet.
(Fotó: Ótos András)
A szélsőséges időjárás a madarakat sem kímélte. A Tartományi Természetvédelmi Intézet közlése szerint a viharok során 42 madár pusztult el, ezek közül is a legnagyobb számban a gólyák, szám szerint 26 esett áldozatul a viharoknak. A termőföldeken is károk keletkeztek, ami leginkább a kukoricát, a napraforgót és a szóját érintette. Az utóbbi napok időjárása sem kímélte vidékeinket, ugyanis ezúttal a kánikula nehezítette meg a mindennapjainkat. A helyenként 40 Celsius-fokot megközelítő hőmérséklet megviselte az emberek szervezetét.
A témával foglalkozó tudósok egybehangzó véleménye szerint az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás a klímaváltozás számlájára írható. Richard Betts vezető brit klímakutató a Guardian szerint néhány évvel ezelőtt a katowicei ENSZ-klímacsúcson már sokkal helyénvalóbbnak találta a globális felmelegedés helyett a globális felforrósodás (global heating) kifejezésének használatát. Betts mellett más klímakutatók is egyetértenek abban, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalható hőhullámok, erdőtüzek és villámáradások csak a jéghegy csúcsát képezik mindahhoz képest, ami a közeljövőben várható. A Guardiannak nyilatkozó Piers Forster, a Leeds-i Egyetem professzora szerint az idén júliusban tapasztalt hőség tíz év múlva már átlagos nyárnak lesz nevezhető.
A tudósok már hosszú évek óta figyelmeztetnek a klímaváltozás problematikájának fontosságára, és egyedül csak a világ országainak összefogásában látják a megoldást. A szakemberek a legrosszabb forgatókönyv elkerülésére már csak egyetlen „kiskapu” meglétére hívják fel a figyelmet, ez pedig szerintük a fosszilis üzemanyagok használatának nullára való lecsökkentésében rejlik.
