A sertéshúsért hamarosan 2000 dinárt kell fizetni? A malachús ára pedig decemberre elérheti az akár 1000 dinárt is? Ezt jósolják a tenyésztők. Véleményük szerint akkor is megemelkedik a sertéshús ára és a malachúsé is, ha az állam megengedi annak behozatalát.
A sertéshús beszállítása egyelőre ugyanis lelassult az afrikai sertéspestis miatt. Fagyasztott húst továbbra is beszállítanak.
Hatalmas sokként érte a szerbiai sertéstenyésztést a járvány. A mezőgazdasági miniszter, Jelena Tanasković vasárnapi bejelentése szerint két-három hónap után sikerült megállítani a fertőzést, de még így is a hivatalos adatok alapján 38 ezer állatot kellett leölni a betegség terjedésének megfékezése érdekében. Ez a veszteség pedig több helyen is veszélybe sodorta ennek a mezőgazdasági ágazatnak a fennmaradását, már csak azért is, mert a betegség előtt is rohamosan csökkent a sertésfarmok száma.
Nem olyan régen Szerbia a gazdag állatállományáról volt ismert. Még 1990-ben 762 millió dollár értékben exportált sertéshúst a világba. Ez azonban megváltozott, csökkent az állatállomány, olyannyira, hogy már saját szükségleteit sem tudja kielégíteni, és az állam egyre inkább az importra koncentrál.
Szerbiába az Európai Unió országaiból, valamint a CEFTA-országokból (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova) és az Orosz Föderációból szállít be húst. A Vámhivatal adatai alapján 2021-ben 10 ezer tonna csirkehúst, ugyanakkor 1,8 ezer tonna marha-, üsző- és borjúhúst importáltak az országba. A Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztéssel foglalkozó egyesületének adatai alapján csak ebben az évben, január 1-től 18 ezer tonna sertéshúst szállítottak be az országba. A Sertéstenyésztők Egyesületének adatai alapján a 2022-es évben kilenc hónap alatt Szerbia 213 ezer malacot és 31 ezer tonna sertéshúst importált.
(Fotó: Ótos András)
A statisztikai adatok szerint a lakosság sertéshúsfogyasztása is jelentősen lecsökkent. Ma már 16 kilogrammra csökkent a fejenkénti éves fogyasztás. Ez a szakemberek szerint nagyon kevés, hiszen éppen a sertéshús fogyasztásából lehet kiolvasni az ország gazdaságának fejlettségét. Branislav Gulan agrárelemző a szerb médiának adott nyilatkozatában rámutatott, hogy egy közepesen fejlett ország állatállományában legalább annyi sertést tartanak nyilván, ahány lakosa van az adott országnak. Rámutatott, Dániának 5,6 millió lakosa van és 32 millió sertést tenyészt évente. Igaz, szinte az egész világba szállít. Szerbia 6,6 millió lakost számlál és az országos adatok alapján 2 millió sertést tart nyilván.
Amíg a sertéshús fogyasztása csökkent, nőtt a baromfihús-fogyasztás. A statisztikai adatok alapján 18 kilogramm csirkehúst fogyasztunk fejenként évente. Na most eme adat mögött számos indok állhat: egyrészt a Szerbiában oly nagy mértéket öltő szív- és érrendszeri problémák miatt éppen a baromfihús fogyasztását javasolják az orvosok. A világ étkezési trendjei is erre a húsra fókuszálnak, ugyanakkor ez a legolcsóbb hús. A szakemberek kiemelik, a sertéshús fogyasztásának csökkenése válságra utal, a csirkehús fogyasztásának növekedése pedig kifejezetten a fejletlen országok jellemzője.
Akárhogy is, szinte naponta rácsodálkozom az árakra a boltban. Szinte naponta követhető az árak emelkedése. A marhahús már egy ideje 1000 dinár körül alakul. Attól függően, hogy üsző, borjú, vagy marhahúsról, illetve az állat mely testrészéről van szó, annak ára 1100 és 1500 dinár között mozog. A sertéscomb egyes üzletláncokban ugyanakkor már elérte az 1400 dinárt, igaz több üzletben és a hentesnél sem haladta meg még sokkal a 800–900 dinárt, darált húst is találhatunk olcsóbban, de például a húsos csont iránt mindig is nagy volt az érdeklődés. Az egyik üzletláncnál, ahol szép húsos csontot lehet kapni, mindössze 300 dinárért, kedden és pénteken üzlethosszan sorakoznak az emberek, amíg azt el nem adják mind.
Csak úgy megjegyezném, a baromfihús sem lett olcsóbb, hiába nőtt a fogyasztás, és az import sem állt le. A piacon legutóbb egy egész csirke kilogrammjáért 380 dinárt fizettem. A boltban ugyan lehet olcsóbban is találni 300–350 dinárért is, mégis a házi tartásból való csirke finomabb. A csirkefiléért, vagyis a csontozott húsért már megkérik a 700–800 dinárt. A pulykahúsért pedig az 1000 dinárt is. Lassan a szárnyról is le kell mondani, hiszen annak az ára is már meghaladta a 330 dinárt, sőt egyes üzletekben 430 dinárt is elkérnek érte, a bensőségekről nem is beszélve.
Nem csoda, hogy a csontos áru iránt egyre nagyobb a kereslet.
