Vajdaságban a termőföld ára folyamatosan emelkedik. 2001-ben egy hektár szántó mindössze 200 euróba került, 2008-ban 5000 euróba, ma pedig már az egekbe szöktek a földárak. A hivatalos adatok is alátámasztják, hogy az elmúlt 15 évben tízszereződött a vajdasági termőföld ára. Vajdaságban tavaly a legdrágább hektár szántót a dél-bácskai körzetben adták el, 45 000 eurót fizettek érte. Ha az átlagárakat nézzük, a dél-bácskai körzetben 13 500 euró volt hektáronként, Szerémségben 11 600 euró, Dél-Bánátban pedig 8900 euró. A belgrádi régióban egy hektár termőföld átlagára 3200, Šumadijában és Nyugat-Szerbiában pedig 5500 euróért kelt el. Vajdaságban találhatók tehát a legdrágább szántók, az áremelkedés pedig tovább folytatódik. A szakemberek azt mondják, hogy egyre keresettebb a megművelhető föld, de egyre kevesebb is van belőle, ezért emelkedik az ára. Még mindig Vajdaságban találhatók a legjobb minőségű szántók, így nem csoda, hogy egyes parcellákat hatalmas összegekért adnak el.
(Fotó: Molnár Edvárd)
Egyes szakértők azonban rámutatnak arra, hogy folyamatosan romlik a termőföld minősége. Évmilliók alatt nem romlott annyit a talaj minősége, mint az utóbbi néhány évtizedben. A birtokok és a gazdák továbbra is nagyon sok gyomirtót használnak, kizsigerelik a termőföldet a minél nagyobb haszon érdekében. A tartomány ezért segít a mezőgazdasági szakszolgálatoknak a talaj termékenységének rendszeres ellenőrzésében. Az illetékes titkárság az idén 10 millió dinárt fordított erre a célra. 3070 minta megvizsgálását finanszírozza. Mind a 12 vajdasági mezőgazdasági szolgálat, valamint az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet támogatásban részesült. Az a cél, hogy a termelők a megfelelő eljárásokkal tudják művelni a szántókat, ezáltal növelve a termelést. A mezőgazdasági szakszolgálatoknál jelentkezhetnek, és a talajelemzés ingyenes. Az eljárás menete az, hogy a gazdák megadják a vetési tervet és ez alapján a szolgálatoktól megkapják az ajánlatot, hogy mivel kell trágyázni, mikor és milyen mennyiségben. A tartományi titkárság 2004 óta biztosít a termelőknek ingyenes talajminta-ellenőrzést.
Szakértők szerint legfontosabb lenne a humuszréteg megőrzése. A humusznak ugyanis jelentős szerepe van a talaj termőképességének fenntartásában. Sőt, úgy lehetne fogalmazni, hogy tőle függ a talaj minősége. Vajdaságban a talaj humuszszintje már kevesebb mint három, egyesek szerint csupán két százalék körül alakul, ami az optimális határán van. Az itteni szántóföldeken egyébként az intenzív mezőgazdasági termelés megkezdése előtt a humusztartalom öt százalék fölött volt. Más szakértők is utalnak arra, hogy a szárazság szintén nagy gondokat okoz, és ezért fontos minél több területet öntözni. Ám a szerves anyag visszapótlása nélkül ez nem elegendő, sőt a folyamatos öntözés és a műtrágyázás, vagyis az ásványianyag-utánpótlás következménye, hogy a humuszréteg csökken.
Mivel a vajdasági szántó egyre szegényebb a humuszban, nagy a veszélye a talaj tartós elszegényedésének. Túlzásnak tűnhet, de jeles szakértők intenek arra, hogy ha az állam sürgősen nem intézkedik átfogó program révén, akkor a talaj kietlen lesz, és ez beláthatatlan következményekkel járhat a termelésre nézve. Vajdaság sivataggá válhat a következő évtizedekben. Nem egy szakember mutatott rá arra, hogy a kedvezőtlen hatások már tapasztalhatók, mert a teljes agrotechnikai intézkedések alkalmazásának ellenére a terméshozamok csökkennek. Branislav Gulan neves agrárelemző szerint a vajdasági területek mindössze egy százalékán maradt meg az öt százalék fölötti humusztartalom. A többi területen a szerves trágya kijuttatása lenne a megoldás, de az a probléma, hogy az állattenyésztés tönkrement, egyre kevesebb a tenyészállat. Ebben rejlik a válasz arra a kérdésre, hogy a legtöbb parcellán a gazdák miért nem szerves trágyát használnak, hanem ásványit. Nagyon fontos lenne a trágyát megfelelően alkalmazó termelők támogatása, ami nem kerülne sokba az államnak. Az állatállomány helyreállítása viszont hosszú folyamat.
Nyitókép: (Fotó: Molnár Edvárd)
