Az utóbbi években csak úgy sorjáznak felénk az olyan dátumok, amelyeket néhány évtized múlva jó eséllyel piros betűvel tüntetnek majd fel a históriás könyvek. 2024. február 3-a az Egyesült Királyság, ezen belül Észak-Írország történetében minden bizonnyal egy ilyen kiemelkedő időpont lesz, ugyanis Írország 1921-es felosztása óta Michelle O’Neill személyében először került az észak-írországi kormány élére egy olyan első miniszter (az Egyesült Királyságban Észak-Írország, Skócia és Wales kormányfőjét első miniszternek nevezik), aki a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalmat képviseli. Így most Michelle O’Neill-lel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés: első minisztersége elősegíti-e Írország egyesülésének folyamatát? Nyilván ciklusának elején erre a kérdésre nehéz válaszolni, de ha röviden felvázoljuk Michelle O’Neill politikai pályáját, talán halványan a lehetséges jövő is felsejlik.
Michelle O’Neill (születési nevén Doris) egy Fermoy nevezetű írországi faluban született 1977. január 10-én. Származása meghatározta későbbi politikai pályáját, ugyanis elkötelezett ír köztársaságpárti családban született, amelynek az Ír Köztársasági Hadsereghez (IRA) is számos kötődése volt. Édesapja, Brendan Doris börtönbe került, mert az IRA tagja volt, később pedig a balközép irányzatú Sinn Féin színeiben volt tanácstag az észak-írországi Dungannonban. Nagybátyja, Paul Doris egy köztárságpárti alapítású szervezet, az Észak-Ír Segélybizottság (NORAID) elnöke volt. A Doris család azonban vérrel is fizetett politikai szerepvállalásáért. Michelle O’Neill egyik unokatestvérét, Tony Dorist ugyanis 1991-ben két IRA-tagtársával együtt egy rajtaütés során megölték a brit különleges alakulat, az SAS tagjai. Egy másik unokatestvére, Gareth Malachy Doris pedig az IRA önkénteseként 1997-ben tizenkilenc évesen megsebesült a coalislandi támadás során.
Michelle O’Neill már fiatalon, tizenévesen bekapcsolódott a köztársaságpárti politikába. Először édesapja tanácsnoki munkájában segédkezett a dungannoni választókerületben. Huszonegy évesen az 1998-as nagypénteki megállapodást követően csatlakozott a Sinn Féinhez és a párt egyik parlamenti képviselőjének tanácsadójaként kezdett el dolgozni. 2005-ben aztán Dungannonban tanácstaggá választották, úgy hogy édesapja megüresedett székét vehette át. 2007-ben beválasztották az északír parlamentbe. 2010-ben Dungannon első női polgármesterévé választották meg. A 2011-es parlamenti választások után nevezték ki az északír kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterévé. A 2016-os parlamenti választások után pedig az egészségügyi miniszteri székbe ülhetett át.
2017 januárjában O’Neillt választották meg a Sinn Féin északír vezetőjének. Ezzel nem mellesleg ő lett a párt északír szárnyának első olyan vezetője, akinek nincs IRA-s múltja. Ugyanezen év márciusában már népszavazást szorgalmazott Írország újraegyesüléséről. 2020 januárjában O’Neillt Észak-Írország első miniszter-helyettesévé nevezték ki. A 2022-es parlamenti választásokon pedig történelmi győzelemre vezette a Sinn Féint, amely párt első ízben az északír parlament legerősebb pártjává vált. Ennek köszönhetően O’Neill lett Észak-Írország első miniszterelnöke, azonban hivatalát a protestáns Demokrata Unionista Párt ellenállása miatt csak idén februárban foglalhatta el. A 1998-as nagypénteki megállapodás alapján ugyanis Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható.
Michelle O’Neill még a 2022-es kampány során kijelentette, hogy ír republikánusként egységes országként szeretné látni Írországot. Most első miniszterként mondott első beszédében inkább a megbékélésre helyezte a hangsúlyt, és sajnálatát fejezte ki a 30 évnyi északír konfliktus összes áldozata miatt. Sőt szakított a republikánus hagyományokkal azáltal, hogy részt vett II. Erzsébet temetésén. Egy múlt év szeptemberében készült közvélemény-kutatás szerint azonban még a britek (Nagy-Britanniát Anglia, Skócia és Wales alkotja, annak nem része Észak-Írország) többsége – 13 százalék nagyon, 26 százalék pedig meglehetősen – valószínűnek tartja, hogy Írország és Észak-Írország a következő 50 évben egyesülni fog. A fentieket figyelembe véve könnyen meglehet, hogy ennek a folyamatnak éppen Michelle O’Neill lesz az egyik vezéralakja.
Nyitókép: AP via Beta
