A belgrádi hatalmi harcok a szappanoperák forgatókönyvét is felülmúlják. Ahogy múlik az idő, úgy bonyolódik a helyzet, de az is lehet, hogy csak egyszerűbbé válik...
Az időhúzással fokozódnak a kedélyek, és nem azon a két oldalon, ahol várná az ember (ők kivárnak), hanem éppen a mérleg nyelvének berkein belül. A Mi – a nép hangja (Mi – glas iz naroda) listán belül már közvetlenül a december 17-i választások után kiderült, szakadásra kerül sor. Sőt már a kampány idején voltak belső véleménykülönbségek, amelyek a választásokat követően, a jó eredmények láttán, felszínre is kerültek. Rövid idő után kiderült, hogy a belgrádi választási listát vezető Aleksandar Jerković külön utakat jár majd, és sokakban felmerült a lehetőség, hogy ő és az őt követő képviselőjelölt csatlakozik majd a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt által alkotott koalícióhoz, biztosítva ezzel a szűkös, ám a belgrádi városi hatalom megalakításához elengedhetetlen többséget a február 19-re kitűzött városi képviselő-testület alakulóülésén. A képviselő-testület azonban nem alakult meg, a hatalom sem. Míg az SZHP és az SZSZP azt hangsúlyozta, megvan az ehhez szükséges többség, ám a legitimitását szeretné megerősíteni, és a Mi – a nép hangja mozgalom köztársasági listavezetője, Branislav Nestorović válaszában bízva az alakulóülést március 1-re napolták el, addig az ellenzéki Szerbia az erőszak ellen és a Nada koalíció arra világított rá, hogy a hatalmi pártok időhúzása éppen azt mutatja, hogy nincs meg a szükséges többség, amivel a fővárosban hatalmon maradhatnak.
A Mi – a nép hangja körüli múlt heti események arról árulkodnak, hogy a hatalmi pártok és az ellenzék is folyamatos nyomást gyakorolt a mozgalom tagjaira, aminek következtében az egyébként is labilis alapokon nyugvó polgári összefogás újabb szakadást hozott. A problémát az a kérdés váltotta ki, hogy a mozgalomnak, párttá alakulása után, ki lesz az elnöke. Nestorović magának követelte a tisztséget, ám volt, aki megkérdőjelezte a celebdoktor népszerűségét, és nem egyezett ezzel a követeléssel. Szó szót követett, Nestorović pedig több társával együtt távozott a mozgalomból, s mint bejelentette, önálló pártot alakít. És mint ahogy egy válásnál lenni szokott, a szennyes is nyilvánosságra került. A mozgalomban (tegnap óta pártban) maradt tagok Nestorovićot azzal vádolták meg, hogy Aleksandar Vučić és az SZHP javára játszik, szándékosan bomlasztja a mozgalmat, megerősítve azokat a feltevéseket, hogy valójában egy, a hatalom által létrehozott mozgalom volt ez, azzal a céllal, hogy megossza a jobboldali szavazókat. Nestorović ugyanakkor hangoztatta, ő nem Vučić embere, majd azzal vádolta meg korábbi harcostársait, hogy minden kompromisszumra készek, még a Nyugat-orientált ellenzékkel is lepaktálnának, csakhogy leváltsák az SZHP-t.
Summa summarum a mérleg nyelve már csak egy sokfelé szóródott üveggolyóvá vált, a matematika pedig Belgrádban új eredményeket mutat. A belgrádi városi képviselő-testület 110 mandátumából az SZHP és SZSZP koalíció továbbra is stabil 54 mandátummal rendelkezik, míg a Szerbia az erőszak ellen és a Nada együttesen 50 mandátumot tudhat a magáénak. A Mi – a nép hangja mozgalomnak azonban már csak 2 mandátuma maradt, ami kevés a függetlenséghez, és ahhoz is, hogy az ellenzéket különösebben erősítse.
Aleksandar Jerković, majd pedig Branimir Nestorović önállósulásával 4 mandátum viszont alku tárgyává vált. Az nem kérdés, hogy Jerković (2 mandátummal) a hatalom része kíván lenni (ennyi elég is lenne a szűk többséghez), Nestorović alkuképessége kérdés még. Városi szinten önállóan két képviselővel, az ő véleményüket sem fogják nagyon értékelni. De! Ebben az esetben feltehetően nem is városi szinten folynak a kulisszák mögötti tárgyalások, hanem köztársasági szinten. Hogy milyen alkura kész a hatalom azért, hogy Nestorovićtyal és követőjével (ebben az esetben Branislav Antonijevićtyel) „erősítse meg fővárosi legitimitását”, a napokban világossá válik.
Március 1-jén pedig az is kiderül, hogy sikerült-e alkura jutni és megalakulhat-e a városi képviselő-testület, vagy Belgrádban is ki kell-e írni az új önkormányzati választásokat.
Nyitókép: Ótos András illusztrációja
