A Közel-Keleten a Hamász palesztin iszlamista politikai mozgalom tavaly október 7-én történt Izrael elleni embertelen támadását követően a zsidó állam legfelsőbb vezetői megfogadták, hogy egyszer s mindenkorra eltörlik a terrorszervezetet a föld színéről. Ennek érdekében a levegőből és a szárazföldről egyaránt elsöprő erejű támadást indítottak az Izraeli Védelmi Erők (IDF).
A hónapok óta tartó harcok azonban nem hozták meg a várt sikert. Azt sem túlzás kijelenteni, hogy Izrael mérhetetlenül nagyobb katonai erőfölénye egyre inkább zsugorodni látszik. A Hamász októberi támadása azért is volt sikeresnek mondható, mivel a kereskedelmi forgalomban kapható és az interneten is könnyen beszerezhető drónokkal és más technikával intéztek támadást az izraeli védelemmel szemben. A mintegy 240 túsz elfogásával a terrorszervezet további előnyre tett szert. Audry Kurth Cronin, a Carnegie Mellon Stratégiai és Technológiai Intézet igazgatójának vélekedése szerint a Hamász saját erejéből nem képes legyőzni Izraelt, ezért a terror eszközeihez nyúl. A szakember szerint ennek megfelelően az október 7-ei támadással a terrorszervezet célja az volt, hogy Izraelt túlzott reakcióra kényszerítse, egyúttal pedig figyelmet és szövetségeseket szerezzen. Ha valóban ez volt az elképzelés, akkor az tökéletesen bevált, hiszen Izrael kíméletlen csapásokat és pusztítást vitt véghez a Gázai övezet területén, több tízezer ártatlan palesztin civil halálát okozva. Az IDF hadműveleteinek előrehaladtával csak tovább növekedett a civil áldozatok száma, az övezet mintegy kétmilliós lakossága pedig a humanitárius katasztrófa szélére sodródott.
A konfliktus hatására megnövekedett a feszültség a palesztinok által többségében lakott Ciszjordániában is, ahol összetűzésekre is sor került az izraeli telepesekkel. A Hamász a terror eszközeivel élve gyakorlatilag elérte a céljait, ugyanis kiváltotta Izrael katonai válaszcsapását, amelynek elsődleges elszenvedői az ártatlan civil lakosság volt. Ennek köszönhetően rövid idő alatt sikerült a nemzetközi közvéleményt Izrael ellen fordítani. A civil lakosság helyzete továbbra is tarthatatlan, a nemzetközi nyomás ellenére Izrael nem szüntette be a katonai műveleteket és végül Rafah ellen is támadást indított, ahol több mint egymillió palesztin menekült zsúfolódott össze. Izrael katonai akcióinak hatására a nyugati világban élő számos muszlim közösség és velük szimpatizáló polgárok az Egyesült Államokban és több európai országban is tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, amelyek nem egyszer a hatóságokkal való összecsapásokhoz vezettek. A kialakult helyzet hatására május végén Spanyolország, Norvégia és Írország, majd június elején Szlovénia is csatlakozott a Palesztin államot korábban elismerő országok táborához.
A Gázai övezetben zajló fegyveres harcok kirobbanása óta eltelt nyolc hónapot követően a legújabb fejlemények arra engednek következtetni, hogy a konfliktus hamarosan békésebb mederbe terelődik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai ugyanis a Joe Biden amerikai elnök által május végén ismertetett tűzszüneti javaslatot hétfő este megszavazták, amit a Hamász végül hajlandó volt elfogadni és készen áll a tárgyalásokra. Az Izrael által javasolt átfogó és három szakaszból álló tűzszüneti megállapodás első, hathetes részében teljes tűzszünet következne, majd az izraeli erők kivonulnak a Gázai övezet lakott területeiről, emellett a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátása, az elhunyt túszok maradványainak visszaadása és a palesztin foglyok cseréje is a terv részét képezi. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hét elején kezdődött közel-keleti körútja során arra kérte az arab országok vezetőit, hogy gyakoroljanak nyomást a Hamászra a javaslat elfogadása érdekében, ami úgy tűnik sikerrel járt. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a tűzszünet melletti elkötelezettségéről biztosította Blinkent, ami mindenképpen reménykeltő, azonban a korábbi kijelentéseinek fényében, ami a Hamász megsemmisítéséig tartó harcokra vonatkozott, kétséges, hogy Izrael valóban támogatja-e a konkrét tervet is.
A kialakult helyzet mindezek fényében korántsem olyan egyszerű. A háború által a civil lakosság körében okozott mérhetetlen szenvedés láttán azonban a világ vezetői hajlanak arra, hogy végérvényesen is megoldást találjanak a hosszú évtizedek óta húzódó véres izraeli-palesztin konfliktus lezárására. A végérvényes megoldás pedig a független palesztin állam tényleges elismerése lehetne, azonban a két nép közötti súlyos ellentétek és sérelmek miatt a tényleges béke megvalósítása vélhetően még hosszú évekig merő ábránd marad.
Nyitókép: AP via Beta
