HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Mi a legfőbb panasza a hőségre?
Krónikus álmatlanságban szenvedek – 11%
Testileg-lelkileg kimerít a forróság – 48%
Többször is a rosszullét környékezett – 4%
Napszúrás/hőguta miatt gyógykezeltek – 0%
Kedvezőtlenül hat a betegségemre – 0%
Gyakori fejfájásokkal küszködöm – 9%
Folyamatosan feszültséget érzek – 13%
Gond nélkül elviselem a kánikulát – 15%
A 21. század egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés, amely környezeti és egészségügyi problémákat okoz. A nyári hőség – a tartósan 30 Celsius-fok feletti nappali hőmérséklet – jelentős egészségügyi kockázatokat jelent még az egészséges emberek számára is. A hosszabb ideig tartó meleg azonban különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, az idősekre, valamint a szívbetegekre és a magas vérnyomásban szenvedőkre. Nem kevesen a melegfront közeledésekor a légköri változásokra már akkor álmatlansággal és ingerlékenységgel reagálnak, amikor a hőmérő még nem mutat különösebb változást. Ezeket a hatásokat a kevéssé frontérzékenyek szervezete kiegyenlíti. A kánikula idején mindenki szervezete nagy terhelésnek van kitéve. A hőség hatása egyénenként eltérő lehet, mivel az emberek hőszabályozó képessége különböző. A normális külső testhőmérsékletünk 32–33ºC – nem a 37°C-os belső hőmérsékletet kell alapul venni –, így ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni kezd és romlik a szervezet hőleadása, megindulhat a test túlmelegedése. A fokozottabb vízvesztés a folyadék- és a sóháztartás zavarát okozhatja, ami kiszáradáshoz, a vese kiválasztási folyamatainak gyengüléséhez vezethet.
A szervezet a melegben párologtatással, azaz izzadással hűti magát, és tartja egyensúlyban a hőháztartást. A szervezet napi folyadékigénye ilyenkor elérheti a 3–4 litert is. Ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékmennyiséget, a vér besűrűsödik, a sűrű vért pedig a szív nem tudja átszivattyúzni a hajszálerekbe, így a sejtekben oxigénhiány lép fel. A szívizomsejtek oxigénhiánya akár szívinfarktushoz, míg az agysejteké az agy működési zavaraihoz, súlyosabb esetben stroke-hoz (agyi trombózishoz vagy agyvérzéshez) vezethet. Az izzadás okozta folyadékvesztéssel a szervezetből fokozottan ürülnek az ásványi anyagok és a vízben oldódó vitaminok is. Hiányukat fejfájás, kimerültség, gyengeség, szédülés, álmosság, émelygés, kedvetlenség, fáradékonyság, rossz közérzet jelzi. Az elektrolitveszteség hatására fájdalmas izomgörcsök is kialakulhatnak a lábakban, karokban vagy alhasban, illetve ödéma is megjelenhet a végtagok alsó részén, leginkább a bokán. A tüneteket vízivással, megfelelő ásványi anyag és vitaminpótlással gyorsan lehet kezelni, az ásványi anyagok közül különösen a kálium, a magnézium és a kalcium pótlása fontos. A szívbetegek esetében oda kell figyelni az ásványi anyagok izzadással történő elvesztésére, mert a lecsökkent káliumszint szívritmuszavarokat is kiválthat. A meleg miatt még a vérnyomáscsökkentőket szedő magas vérnyomásos betegeknél is előfordulhat, hogy túl alacsonyra esik a vérnyomás és ájulás következik be. Ugyanakkor, ha a napsugárzás folyamatosan éri a tarkót és a fejet, fokozódik a koponyaűri nyomás, és begyulladhat az agyhártya. A duzzadt agyhártyák pedig különböző agyterületeket nyomnak, ami az agyműködés zavarához vezethet. Ennek következtében alakulnak ki a napszúrás jellegzetes tünetei, gyakran csak órákkal később: a nyak merevsége, fejfájás, hányinger, szédülés, az arc kipirosodása és felforrósodása. A napszúrásnál veszélyesebb állapot a hőguta, amikor a külső hőmérséklet olyan magas, hogy már a verejtékezés sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni.
Különösen veszélyeztetettek az újszülöttek és a kisgyermekek a fokozott folyadékigényük és szervezetük kevésbé fejlett hőháztartást szabályozó képessége miatt. A szülőknek ezért fokozottan figyelniük kell a gyermekek folyadékbevitelére, mert a gyorsabb anyagcseréjük miatt könnyebben felborul a vízháztartásuk, ami kiszáradáshoz is vezethet. A nagyobb gyermekeknek is a nagy melegben könnyen kimerülhet a szervezete. Az izzadás folyadék- és sóvesztéssel jár, és ha ezeket nem pótolják, ebben az életszakaszban is könnyen felmerülhet a kiszáradás veszélye, melynek tünetei a fáradékonyság, az étvágytalanság, a szédülés, a fejfájás, a szapora szívdobogásérzés, a hányinger-hányás, vagy az izomgörcsök. Nagyobb veszélynek vannak kitéve az idős emberek, mivel a hőháztartást biztosító testi funkciók a korral gyengülnek. A szépkorúak már kevesebbet izzadnak, nem érzékelik pontosan a hőmérsékletet. Kevésbé érzik a szomjúságot is, ezért előfordulhat, hogy nem isznak kellő mennyiségű folyadékot. A vérnyomásukat is célzott a kánikulában gyakrabban ellenőrizni, de a meleg értágító hatása miatt szükség lehet a gyógyszeradagjuk csökkentésére is, ha vérnyomással kapcsolatos panaszok jelentkeznek. Magasabb kockázatnak vannak kitéve a várandós és a változókorban lévő nők is. A várandós nők szervezete fokozott üzemmódban működik, ezért nehezebben alkalmazkodik a meleghez, így a hormonháztartásuk felborul, kezeik és lábaik duzzadhatnak, a bőr szárazabb és érzékenyebb lesz, hamarabb leég. Megnő a kiszáradás veszélye is, ami emeli a fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát a magzatnál, hozzájárulhat a szülés korai beindulásához. A változókorban megjelenő tünetek pedig – a fokozott izzadás, csökkent melegtűrés, hőhullámok – évszaktól függetlenül is hasonlóak a hőség okozta panaszokhoz, melyeket a magas hőmérséklet nyáron még súlyosbíthat.
A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. Mindezért fontos, hogy a melegben ne cukros, szénsavas üdítőket, esetleg alkoholt fogyasszunk. A szervezetnek ilyenkor kifejezetten csak vízre van szüksége. Kerüljük a magas zsírtartalmú ételeket, helyette fogyasszunk könnyen emészthető, lédús ételeket, sok zöldséget, gyümölcsöt. Ne igyunk hűtőből épphogy kivett hideg italt, mert az ital és a testhőmérséklet közötti különbség ideiglenesen gyengíti a szervezet ellenálló-képességét, így a torokban lévő mikrobák mandula- vagy torokgyulladást okozhatnak. A nagy hőségben válasszunk szellős öltözéket, így bőrünk levegőhöz juthat, és az izzadság könnyebben elpárologhat. A tűző nap ellen védekezzünk kalappal, napszemüveggel, fényvédő termékekkel. A lehetőségekhez mérten a legnagyobb melegben csökkentsük a fizikai munkavégzést, továbbá pótoljuk a nátrium-, a kálium-, magnézium- és kalcium-bevitelt is.
Nyitókép: Pixabay
