Az elmúlt héten külpolitikai téren vezető hírnek számított a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozója, ahol Oroszország demonstrálhatta, hogy a világ jelentős része továbbra is a nemzetközi élet kulcsszereplőjeként tekint rá. A BRICS elnevezésű kormányközi szervezetet még 2009-ben alapította Brazília, Oroszország, India és Kína, amelyhez egy évvel később a Dél-afrikai Köztársaság, majd az idén Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott. A szóban forgó szervezet leginkább a nem nyugati gazdasági csoportosulású országokat tömöríti egybe, amelyek igyekszenek egységesen irányítani a gazdasági és diplomáciai törekvéseiket. A szervezet jelentősebb céljai közé sorolható a multilaterális csoportosulásokkal – mint a Világbank és a G7 – szembeni alternatíva biztosítása, valamint az amerikai dollár nemzetközi dominanciájának visszaszorítása is.
Ez utóbbi, valamint a tagállamok közötti kereskedelem elősegítése a múlt heti csúcstalálkozó egyik kiemelt témája volt. A nemzetközi szinten is figyelmet kapó eseményen 32 ország vett részt, közülük 24 a legmagasabb szinten képviseltette magát. A csúcstalálkozó előtt egy hónappal Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy 34 ország jelezte belépési szándékát a szervezetbe, ezért a partnerállam intézménye létrehozásának kérdése is felvetődött, amit végül a csúcstalálkozó egyik fő eredményeként el is fogadtak. Ebbe a státuszba tizenhárom ország: Törökország, Kazahsztán, Vietnám, Üzbegisztán, Bolívia, Algéria, Fehéroroszország, Kuba, Indonézia, Nigéria, Malajzia, Thaiföld és Uganda kapott meghívást. Az említett döntésnek köszönhetően a szervezet az Európai Unióhoz hasonlóan kétlépcsőssé vált. A BRICS-be tavaly Szaúd-Arábia is meghívást kapott, azonban mindeddig hivatalosan nem csatlakozott a szervezethez, egyelőre csak mérlegeli ennek lehetőségét.
A csatlakozni kívánók között láthatjuk Törökországot, amely az erre vonatkozó, szeptemberben tett bejelentésével hatalmas port kavart a nemzetközi közvéleményben. Különösen azért, mivel NATO-tagállam és immáron negyed évszázada uniós tagjelölti státuszt is visel. Mindenesetre ez is jelzi, hogy a BRICS egyre inkább megkerülhetetlen tényezővé válik a nemzetközi gazdasági és politikai színtéren, annál is inkább, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint a tagállamai a Föld szárazföldi területének több mint egyharmadát, a világ népességének 45 százalékát, a teljes olajtermelés több mint 40 százalékát és a világ áruexportjának mintegy negyedét adják.
A szervezet jelentőségét növeli az a tény is, hogy a csúcstalálkozóra António Guterres ENSZ-főtitkár is meghívást kapott, aki ennek eleget téve tiszteletét tette az eseményen, ahol Vlagyimir Putyinnal is kezet fogott, valamint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is kedélyesen elbeszélgetett. A főtitkár ezen megnyilvánulásai is szintén nagy felháborodást keltettek a nyugati világban, ahol éles bírálatokkal illették, sőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az országba való látogatását. A felháborodás ellenére azonban érthető, hogy a főtitkár megjelent az eseményen, hiszen ott az ENSZ jelentősebb tagállamai is részt vettek, így semmiképpen sem ignorálhatta a meghívást.
Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint a csúcstalálkozó másik fő eredménye Oroszországnak a szervezeten belüli könnyített fizetési rendszer és gabonatőzsde létrehozására, valamint a mesterséges intelligencia és más hasonló jelentőségű területeken való együttműködés növelésére vonatkozó elképzeléseinek támogatása is. A tagállamok által elfogadott zárónyilatkozat megfogalmazása azonban számos fontos témában rendkívül általánosító, semleges és kerüli a konkrét kijelentéseket. Ez legfőképpen az Ukrajna elleni háborúra igaz, így nem tudni biztosan, hogy a tagállamok miben is állapodtak meg a kérdéssel kapcsolatosan. Mindent összegezve egyértelműen látható, hogy a fejlődő országok számára kedvezőbb alternatívát nyújtó BRICS jelentősége egyre inkább emelkedik, ami a nyugati államokat sem hagyja hidegen, és mérget vehetünk rá, hogy mindent megtesznek majd a szervezet befolyásának visszaszorításáért.
Nyitókép: António Guterres és Vlagyimir Putyin kézfogása (Fotó: AP via Beta)
