Az évnek ebben az időszakában szokás jókat kívánni, és valószínűleg mindenki bízik is abban, hogy az általa megfogalmazott, vagy feléje irányuló jókívánságok valóra is válnak. Sajnos olyan időket élünk, ugyanakkor, hogy nehéz előrelátni, jó, vagy rossz időszak előtt állunk-e. A világgazdaság kockázatokkal teli helyzetben van. Az orosz–ukrán konfliktusnak nem látszik a vége, a megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése is hozhat váratlan fejleményeket. A szíriai és az izraeli, illetve közel-keleti helyzet sem ad túl sok okot az optimizmusra. Az a helyzet, hogy korábban legalábbis látszólagosan voltak olyan konszenzusos célok és eszközök, mint amilyen a liberális piacgazdaság, a nemzetközi munkamegosztás, melyeknek jó esetben az egész emberiség a haszonélvezője lehet. Most azonban nehéz megítélni, merre akar menni a világ, mi lehet a választható utak közül a helyes. Kína és az USA között nem kizárható egy felfokozódó kereskedelmi háború, de akár az együttműködés valamilyen új formája is kialakulhat, alkudozások eredményeképpen. Kínában állítólag már készülnek Donald Trump kilátásba helyezett vámjaira. Peking jelentős pénzügyi ösztönzésekkel készül ellensúlyozni a kínai importra Trump januári hivatalba lépése után kivetendő újabb vámok hatását. A világ második legnagyobb gazdasága lassult az idén, súlyos ingatlanpiaci válság alakult ki, de az export továbbra is a jól teljesítő szektorok egyike. Ha a hivatalba lépő elnök beváltja kampányígéreteit és 60 százalékot meghaladó amerikai vámokat rónak ki, az érzékenyen érintheti mindkét felet és az egész világgazdaságot is.
Európában sem nevezhetőek jónak a kilátások. Az Európai Központi Bank által publikált, Az európai versenyképesség jövője című jelentésben rámutatnak, hogy az esetleges megoldásokat az egyre súlyosbodó demográfiai kihívások közepette kell megtalálni. Világszerte az a helyzet, hogy a gazdaságban a csökkenő bizalom miatt esetenként elmaradnak a befektetések, ami viszont meghatározó lehet a jövő szempontjából. A globális infláció 2022-ben elérte csúcspontját, de hatásai máig érezhetőek. Az OECD-országokban az infláció 2024-re körülbelül 6 százalék alá mérséklődött, azonban a szolgáltatások inflációja továbbra is makacsul magas. Az energiaárak csökkenésének és az ellátási láncok helyreállásának köszönhető, hogy a pénzromlás üteme egy számjegyű. Az Európai Központi Bank és más központi bankok megkezdték a kamatcsökkentési ciklust annak érdekében, hogy serkentsék a gazdasági növekedést és elkerüljék a recessziót. Ez országunk gazdaságára is jó hatással lehet, hiszen gazdasági szempontból az uniós tagállamok a legfontosabb partnereink. Európában a gazdasági növekedés várhatóan az elkövetkező években is folytatódni fog, a perifériás gazdaságok növekedése lehet átlagon felüli. A német gazdaság viszont továbbra is Európa beteg emberének tekinthető, nehéz előrelátni mi fog történni, mivel a politikai tényezők is közrejátszanak. Mindeközben Szerbia, Albánia, Lengyelország és Ciprus gazdasági növekedése várhatóan meghaladja majd a központi gazdaságok növekedési ütemét. Ez részben annak köszönhető, hogy ezek az országok képesek kihasználni a globalizációs trendek megváltozását, valamint a lokalizáció előnyeit. Nem mellékesen olyan országokról van szó, melyeknek ma már kedvező üzleti környezetet teremtettek, miközben továbbra is alacsonyabb munkaerő-költségeket kínálnak. Ez vonzóbbá tesz bennünket a multinacionális cégek szempontjából. Az viszont, hogy különféle szankciókat emlegetnek országunk kapcsán, súlyos kockázati tényezőt jelenthet.
A világkereskedelemben tapasztalható egyik legnagyobb változás a globalizációs folyamatok lassulása, ennek „mellékhatásaként” a lokalizációs megoldások térnyerése. Az elmúlt években számos ország, köztük az Amerikai Egyesült Államok is mind inkább a közeli piacokra és beszállítókra támaszkodik. Ennek fő okai a mind több helyen fellángoló geopolitikai konfliktusok. A pandémia az ellátási láncokat némileg megtépázta, a nemzeti „immunitás” növelésének szükségessége napi témává vált. A hosszú, és összetett ellátási láncok kockázatait a világjárvány megmutatta. Az ellátásban bekövetkező zavarok, késedelmek, valamint kapacitáshiányok megmutatták, hogy a globalizációnak is vannak korlátai. A helyzet felszínre hozta, hogy a lokalizáció is számos előnnyel jár. A földrajzi közelség lehetővé teszi a gyorsabb és kiszámíthatóbb szállítást, csökkenti a szállítási költségeket, javítja a hatékonyságot a készletezés szempontjából. Az ellátási láncok rövidítése – nem mellékesen – hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez. Mindez azt eredményezi, hogy a nemzetállamok ellenálló képessége is nő, kevésbé függnek távoli országoktól és külföldi piacoktól. Nem minden gazdaság számára előnyös ez a változás. Mint minden folyamatnak, ennek is vannak nyertesei és vesztesei is.
Érdemes még megemlíteni, hogy a britek kilépése, a 2016-os Brexit óta több nyugati tagállamban is téma lett az unióból történő kilépés gondolata. Sokan úgy vélik, hogy az európai együttműködésbe ők csak beletesznek, Brüsszel pedig nem sokat nyújt, vagy nem ad cserébe semmit. Németországban, a blokk legnagyobb gazdaságában az elégedetlen lakosság véleményének az Alternatíva Németországért (AfD) párt adott hangot. De „vigyázó szemünket” most mégis talán elsősorban Amerikára kell vetnünk. Trump első elnöksége idején az amerikai külpolitika egyik ismérve volt, hogy Washington a kétoldalú interakciókat előnyben részesítve, sok esetben a szövetségesei bevonása nélkül igyekezett céljait megvalósítani. Kérdéses, hogy a második ciklusban ugyanez lesz-e majd a helyzet. A globális biztonsági környezet ugyanis nagyon megváltozott. Trump a leendő kormányzatának számos tagját megnevezte már, így valamivel több kiindulópont áll már az elemzők rendelkezésére, amikor a jövőbeni külpolitikai irányvonalat próbálják felvázolni. Egyedül az a biztos azonban a mostani helyzetben, hogy semmi sem biztos.
A különféle felvázolt forgatókönyvek a felsoroltakon kívül számos más kockázati tényezőt is felsorolnak. A klímaváltozás, a demográfiai trendek, a migráció, a fenyegető vízhiány és a termőtalajok gyors minőségi leromlása kedvezőtlen folyamatok elindítója lehet. Mindeközben a technológia fejlődése, a precíziós gazdaság és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek pozitív folyamatok elindítását generálhatják.
Nyitókép: Pixabay
