Aleksandar Vučić államfő mindenkit, aki az állam és a nép értekében szeretne tenni, szombatra Belgrádba hívott. Ekkor alakul meg ugyanis az a nagy mozgalom, amit még 2022-ben említett meg először, és aminek a megalakítását már többször elhalasztották. Nem voltak meg hozzá a feltételek.
A mozgalom ötletét a 2022-es választások előzték meg, amikor a Szerb Haladó Párt kevesebb szavazatot kapott a parlamenti választásokon, mint 2020-ban, így kevesebb mandátuma is volt a köztársasági képviselőházban, mint két évvel korábban. Már abban az évben az államfő, aki akkor még az SZHP elnöke is volt, jelezte, hogy előre látható időn belül megalakulhat egy politikai blokk, vagy mozgalom, ami valójában a pártja újragondolása lehetett volna. A Szerb Haladó Párt ugyanis már most sem egy irányelv mentén politizál, hiszen tagságában több politikai nézetet is képvisel: a szélső jobb oldaltól a jobb középén át, a bal közép politikai elvekig. Van, aki szerint az országnak Oroszország, mások szerint az Amerikai Egyesült Államok felé kell fordulni, de vannak olyanok is, akik az eurointegrációt tartják a legfontosabbnak, és olyanok is, akik szerint kizárólag a belső érdekeket kell szem előtt tartani. A pártvezetésnek így nemcsak az állami, hanem a párton belüli egyensúlyozásban is részt kell vállalnia. A párt által kezdeményezett politikai blokk pedig csak szélesítené a politikai nézetek körét, hiszen, mint kiderült: pártok (a jelenlegi hatalmi koalícióban résztvevők mellett mások is), tudósok, szaktekintélyek, vállalkozók, munkások, mezőgazdászok, háztartásbeliek, nyugdíjasok, fiatalok is csatlakozhatnak. Vučić két évvel ezelőtt, 2023 márciusában bejelentette, majd el is indult egy országjáró körútra ennek kapcsán, ugyanis azt tervezték, júniusban megalakul a mozgalom. Az akkori magyarázatok a hazafias ragaszkodást, a nemzeti összetartást, az otthon szeretetét hangsúlyozták. Mint kiemelték, a patriotizmus, a lojalitás fogja majd össze a lakosságot.
Akkor egyes politikai szakértők ezt azzal magyarázták, hogy az SZHP is a nagy pártok sorsára jutott, belső széthúzás jellemzi, és a széthullást szeretnék ezzel a mozgalommal megoldani. Ugyanakkor az államfő is utolsó mandátumát tölti a köztársasági elnök posztján, így voltak, akik azt feltételezték, hogy Vučić egy újabb, nagyobb szervezet élén képzelte el magát, hogy aztán az államvezetésben maradhasson. Persze ő ezt cáfolta (láttunk mi már ilyet is).
Érdekesség, hogy májusban Miloš Vučević vette át Vučić helyét a párt élén. A mozgalom megalakítását azonban júniusról szeptemberre halasztották, ám azt követően egy hosszú csend következett. Most pedig újra terítékre került a mozgalom. Február óta, amióta az ország területén egyre több helyen tüntetnek a polgárok, társulva az egyetemi hallgatók tüntetéséhez, a mozgalom megalakításának kérdése is egyre intenzívebbé vált. Felmerült: az államot belső és külső veszély is fenyegeti. Meg kell védeni az országot és a nép érdekeit.
Pénteken a fővárosban háromnapos össz-szerb találkozó kezdődik, amikor is szombaton kerül sor a nagygyűlésre, amelyen közfelkiáltással fogják elfogadni a mozgalom nevét és programját, valamint megfogalmazzák azokat a követeléseket is, amelyek az Alkotmánnyal összhangban, az ország népének akaratát és Szerbia többségének véleményét tükrözik majd. Legalábbis az államfő bejelentése szerint. Habár az államfő csupán utalt rá, de ezek a követelések feltehetőn a társadalmi és politikai válságra reagálnak majd, vagyis azokra a tüntetésekre, útlezárásokra, tömeges összejövetelekre, az egyetemek blokádjára, az általános és a középiskolák tanárainak tüntetésére, az oktatás megrekedésére, a különböző szektorokban jelentkező elégedetlenségre, amelyekkel naponta találkozunk az ország most már számos pontján (és határain kívül is).
A kötözködők azonban felteszik a kérdést: kinek címezik majd a követeléseket? Kinek adják azt át? És kitől várnak megoldást azokra?
Nyitókép: Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
