Alig, hogy befejeződött a Belgrád–Újvidék gyorsvasút építése, az építők nagy elánnal nekirugaszkodtak a következő szakasznak, Újvidék és Szabadka között. A sínek, oszlopok és talpfák villámgyorsan eltűntek, és nagymértékű földmunkálatok kezdődtek. Szükség is van rá, hiszen az eddigi egy nyomvonal helyett kettő lesz, és a rámpát is elfelejthetjük, csak felül- és aluljárókon lehet majd átkelni a gyorsvasúton. Errefelé a balkáni építési tempóhoz szoktunk, így mikor szülőfalumat, Kishegyest elérte a régi vasút bontása, akkor sokan azt mondták, hogy ez sosem készül el. Ellent kell mondanom nekik, mert ez kínai hitelből épül, kínai kivitelezők is dolgoznak rajta és az új kínai selyemút részét fogja képezni. Szóval, ahogy a Belgrád–Újvidék szakasz megépült, úgy ez is meg fog. Sőt, tovább megy Budapestig és Európáig, hiszen a kínai árut szállítani kell, gyorsan és olcsón.
A régi síneket már felszedték (Fotó: Lakatos János felvétele)
Kína egyébként sem lacafacázik, amikor az infrastruktúra fejlesztéséről van szó. 2008-ban a kínai úthálózat 3,73 millió kilométer hosszú volt, a tavalyi évben pedig már 5,28 millió. Éves szinten átlagosan 12 milliárd dollárt fektetnek be az úthálózat fejlesztésébe, ehhez képest Szerbia éves költségvetése 1,7 milliárd euró. Az idei évben Kínában 3300 kilométernyi új vasúthálózat épül, amiből 1400 kilométeren nagy sebességű vonatforgalom fog zajlani. Egy ekkora kapacitással bíró ország könnyen meg fogja építeni ezt a majd’ 100 kilométeres vasútszakaszt, és a többit is Belgrád–Budapest között.
Ezzel eljutottunk a kérdésig, hogy ki is lesz ennek az új gyorsvasútnak az igazi haszonélvezője? Az biztos, hogy Kína igen. Gyors és biztos szállítási útvonalat kapnak, ahol nagy mennyiségben tudják mozgatni az árujukat. Emellett még pénzt is kapnak, amit Szerbia fizet vissza nekik. Azt hiszem, ez egy nagyon átgondolt és nyerő beruházás volt a kínaiak részéről. A szerb állam számára talán inkább pozitív, mint negatív ez a beruházás. Elsősorban lehet vele „menőzni”, hogy figyelj már mink van, és történelmi léptékű eredményként is el lehet könyvelni. Az áthaladó forgalomból is származni fog bevétel, de ebből szerintem egy dinárt sem fog látni az állam, míg meg nem téríti a felvett hitelt. Jó kérdés lenne, hogy mennyi a futamideje és a kamat, amit rászámolnak? A városok lakosai is jól járnak a gyorsvasúttal, ahol az Intercity vonatok majd megállnak. Gyors és biztonságos közlekedési forma lesz elérhető számukra. Pl. Szabadkáról hihetetlenül gyorsan el lehet majd jutni Belgrádba, és hosszútávon Budapestre is. Ha azt nem számoljuk, hogy az ő adódinárjaikat is felhasználják a hitel törlesztésére, akkor számukra is jó dolog lesz. Viszont azok a kisebb települések lakosai, ahol korábban megállt a vonat, egyáltalán nem biztos, hogy haszonélvezői lesznek ennek az egésznek. Egyrészt kérdéses, hogy a gyorsvasúton lesz-e olyan járat, amely ismét megáll majd az ő településeiken. Kishegyes község területén három vasútállomás van, a szeghegyi és a kishegyesi és a csengettyűsi. Ez utóbbit nem igazán használta a lakosság, de a másik kettőt igen. Az állomások sorsáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy mindkét állomást felszámolják, és egy új létesül a két település között. Sokaknak fáj pl. az, hogy Kishegyes monarchiabeli állomásépülete az enyészeté lesz. Erről hivatalos közlemény nincs, de félő, hogy így lesz. És az is jó kérdés, hogy megáll-e valaha ismét a vonat ezeken a településeken. Ez csak attól függ, hogy gazdaságosnak ítéli-e meg a vasúttársaság. Félő, hogy nem.
Vélhetőleg el fog tűnni a régi állomásépület Kishegyesen (Fotó: Lakatos János felvétele)
Ennél a beruházásnál is az a legfontosabb, hogy maximalizálják a profitot. A kínaiak ezt meg fogják tenni, úgyhogy sikeres projektumról beszélhetünk. A többit meg majd meglátjuk, ahogy régiek mondták.
