2024. december 22., vasárnap

Századunk drogja

A múlt hét kezdetén, hétfőn világszerte mintegy hat órára leálltak a legtöbbet használt közösségi felületek, mint a Facebook, a Messenger, az Instagram és a WhatsApp. A közelmúltban is volt már erre hasonló példa, egyik leállás sem tartott azonban ennyi ideig. A közzétett hivatalos tájékoztatás szerint a hálózati forgalmat koordináló beállításokon változtattak, és egy hibás konfigurációváltás okozta a problémát. Emellett igyekeztek megnyugtatni a felhasználókat, hogy ez alatt az idő alatt a személyes adataik nem kerültek veszélybe, hiszen számos összeesküvés-elmélet kapott szárnyra. Ezek közül az egyik legfelkapottabb kétségkívül Frances Haugennel hozható kapcsolatba, aki a Facebook egyik volt alkalmazottja és aki korábban dokumentumokat szivárogtatott ki a cégről. A leállás előtt egy nappal adott interjút a 60 minutes című műsornak, és másnap, kedden kellett volna megjelennie a kongresszusi meghallgatáson. Haugen olyan belső dokumentumokat bocsátott ki, melyek arról tanúskodnak, hogy a Facebook vezetősége teljes mértékben tisztában van rengeteg problémával, de valójában semmit sem tett azok megoldása érdekében. A cégen belül tisztában vannak azzal is, hogy az Instagram hány és hány millió fiatal önképére van káros hatással, vagy pedig számos kábítószer- és emberkereskedelemre utaló jelet is találtak, mégsem cselekedtek.

A leállás számos más fontos kérdést is felvetett, például mennyire függünk a közösségi oldalaktól. Ennek megválaszolása azonban korántsem olyan egyszerű. Mindenki másként élte meg a közösségi oldalak átmeneti hiányát, hiszen nagymértékben ezeken a felületeken bonyolítjuk le a napi beszélgetéseinket az ismerőseinkkel, a munkatársakkal és sok esetben a munkánkhoz is elengedhetetlen. A múlt heti leállás során felhasználók milliói rémültek meg, és azt gondolhatták egy pillanat erejéig, hogy most megállt a világ, legalábbis a közösségi média felületein. Ennek ellenére nagyon sokan örültek is az eseménynek, hiszen ennek köszönhetően, ha kényszerűségből is, de más, talán sokkal hasznosabb dolgokra is figyelni tudtak. Ez a tény is csak azt a nézetet erősíti, hogy valóban komoly függőséget tud okozni a Facebook és a hozzá kötődő közösségi felületek.

A járvány alatt érthető módon jelentősen megnőtt a közösségi oldalakon való időtöltés, amelyet a Kaspersky nevű, biztonsági szoftverekkel foglalkozó orosz cég nemrégiben elvégzett kutatása is bizonyított. Ezek szerint a magyar felhasználók 40 százaléka többet használta a közösségi hálózatokat az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt. A kutatás a függőség kialakulására is megpróbálta megtalálni a választ. Amikor a kutatásban résztvevőket megkérték arra, mondják el, hogyan érzik magukat, amikor a közösségi oldalakon töltik az idejüket, a megkérdezettek több mint a fele, vagyis mintegy 60 százaléka azt válaszolta, hogy szórakoztatja őket, több mint a negyedük, vagyis 26 százalékuk számára pedig a világgal való kapcsolatot jelenti. Ennek ellenére a magyar felhasználók is beismerik, hogy a közösségi médiának megvannak az árnyoldalai. A közösségimédia-függőség fogalmáról a szakembereknek is megoszlik a véleményük, azonban az kijelenthető, hogy a felhasználók mentális egészségére is káros hatással lehet. A tudósok már elismerték a Fear of Missing Out (FoMo), a fantomrezgés, vagyis a lemaradásról való félelem jelenségét. Ez alapvetően abból alakul ki, hogy késztetést érzünk minden egyes üzenet, vagy bármilyen más értesítés megtekintésére. A probléma megoldására példának okáért az Instagram is tett lépéseket, mint a like-ok számának elrejtése, de ez még mindig nem bizonyult elég hatásosnak. Talán hatékonyabb megoldást jelentene, ha a felhasználók saját maguk állíthatnák be, hogy csak azokat az értesítéseket kapják meg, amelyek valóban fontosak és érdekesek a számukra. A cégeknek természetesen az ilyen változtatások nem állnak érdekükben, hiszen a céljuk, hogy minél több időt töltsünk el az általuk alkotott felületeken. Ennek ellenére igyekeznünk kell csökkenteni a közösségi oldalakon töltött időt, hogy megóvjuk magunkat a káros hatásoktól és minél jobban oda tudjunk figyelni az igazán fontos dolgokra az életünkben.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás