Ha nem tudnak semmi értelmeset beszélni velem, akkor a felnőttek mindig megkérdezik tőlem, hogy mi leszek, ha nagy leszek, aztán meg hüledeznek, ha nem olyan nekik tetsző totál unalmas munkát mondok, hanem valami izgalmasat, mint amilyen az erdőket járó természettudós, a mélytengeri búvárkutató vagy a fellegekben repülő pilóta munkája. Megrökönyödésükre olyat is mondtam már, hogy szívesen lennék állatgondozó, bohóc vagy akár fagylalt-főkóstoló! A héten azonban nemcsak az én álomszakmáimon csodálkoztak el a zősök, hanem néhány igen furcsa foglalkozáson is.
– Azt olvastam a zújságban, Tegyula, hogy 24 óra leforgása alatt 1700-an jelentkeztek egy felhívásra viber-bébiszitternek – ámuldoza amama.
– És mi fán terem ez a szájber-dadus, Tematild? – kíváncsiskoda atata.
– Az a dolga, hogy egy viber-applikáción keresztül a távolból figyelje az otthon lévő kiskamaszokat, amíg a szülők nincsenek odahaza – magyaráza a muter.
– Nahát! – vakará a fejét az öreg. – Akkor ez olyan Nagy Testvér-féle meló: ül, figyel, jelent. Hallod, ebből akár még kárrier is építhető! Legalábbis egyeseknek sikerült.
– Képzeld, egy munkaadó pedig álomszuszékokat keres! – újságola amama. – Nekik nyolc órát kell durmolniuk a munkahelyen ágymatracok reklámozása céljából.
– Vajon milyen iskolai végzettség kell ehhez a munkához? – érdeklőde az éppen betoppanó Zacsek.
– A Lali barátom képzés nélkül is jól teljesít – mondá a fater. – Amióta valami átszervezés miatt csökkent az elvégzendő feladatok mennyisége a munkahelyén, a munkaideje nagy részét átszundikálja.
– És még így is elégedetlen – dünnyöge az öreglány –, merthogy kicsi a fizetés, meg kemény a dusek!
– Akkor ő is biztos tiltakozott a munka ünnepén! – így a Zacsek.
– Hát, hogy őszinte legyek, zomzéd, én aligha vettem észre, hogy az idén bárki is különösebben tiltakozott volna a munkások helyzete miatt – töprenge atata. – Egyáltalán létezik még úgynevezett munkásbaloldal? Olyan politikai opció, amely a dolgozók jogainak érvényesítéséért száll síkra. Nekem egyre inkább az a benyomásom, hogy a magukat baloldaliaknak nevezők manapság többet foglalkoznak a környezetvédelemmel meg az LMBTQ-jogokkal.
– Az ünnepek alatt 900 ittas vezetőt állítottak meg – mondá a muter. – Ennyit arról, hogy miről is szóltak tulajdonképpen a mögöttünk lévő munkaszüneti napok.
Az elhangzottak kapcsán a Zacseknek az alábbi vicc ugrott be.
Jelentkezik egy férfi a munkaközvetítőben.
– Hol szeretne dolgozni? – kérdi tőle az illetékes.
– Állatkerti munkát keresek.
– Munkatapasztalata van?
– Húsz év a vendéglátóiparban.
– Erről jut eszembe! – kiálta föl az öreg. – Képzelje, zomzéd, a majálisi ünnepekre ellátogattunk a palicsi állatkertbe. Ha akkora tömeg gyűlne össze egy zakszervezeti megmozduláson, asszem, hogy a munkaadók kétszer meggondolnák, mit hogyan tesznek! Mert ott aztán volt tömeg! Bő fél órát álltunk sorban csak azért, hogy jegyet válthassunk! Az volt a benyomásom, hogy a hosszú bezártság után mindenki egy kicsit ki akarta szellőztetni a fejét. Odabent végeláthatatlan sorokban kígyóztak a látogatók, az állatok kifutói és ketrecei előtt pedig összezsúfolódva tolongtak az emberek. Mi is jól eltársalogtunk az állatokkal, különösen a fürdős kedvében lévő macival.
– Nem tudom, hogy vajon mit szólt mindehhez Darija meg Kon? – veté fel a kérdést amama.
– Á, ők most biztosan nagyon meg vannak hatódva – legyinte a Zacsek. – Az egyik zerb lapban pravoszláv nagypénteken húsvéti tojásdíszítő matricák jelentek meg hírös emberek képével, és Vučko, Tesla, Karagyorgye, Szent Száva, Putyin és mások társaságában a két járványügyi zakorvos is megtalálható.
– Micsoda egzotikus tojások lehettek azok, amelyeket ezekkel a levonókkal díszítettek – kuncoga a fater –, jól mehetett velük a tojástörő megmérettetés.
– A firkász Basara meg is írta, hogy kapott egyet a haverjától a parlamentfőnök Ivica „ikonjával” – meséle a Zacsek. – El is tette egyféle „házóvó talizmánnak”.
– Az Ivica koalíciós partnere, a Palma pedig a húsvéti ünnepeket többnyire a képernyőn töltötte – mondá amama. – Az általa szervezett bulikban kiskorú lányok futtatásával gyanúsított jagodinai politikus az egyik tévében a műsorvezetőnővel, egy műnépdalénekessel és a többi stúdióvendéggel elénekelték, hogy „nem bír velük senki semmit, erősebbek a végzetnél” szövegű národnyák-slágert!
– Ez aztán az igényes időkihasználás – jegyzé meg atata. – Három az egyben! Kicsit ünnepelnek, kicsit szórakoznak, kicsit üzengetnek!
A politikusokról pedig a Zacseknak egy újabb vicc jutott az eszébe.
A kétségbeesett feleség epedezve könyörög az orvosnak.
– Doktor úr, segítsen a férjemen, álmában beszél!
– Ez önt zavarja? Nem tud tőle aludni?
– Engem nem zavar, de a képviselőtársai kiröhögik.
– No de az idei zabadság-időszakra a feketepiac is alaposan felkészült – ismerteté az öreglány. – Olvasom, hogy hamis negatív PCR-tesztért 200 eurót, oltási bizonylatért pedig akár 800 eurót is adnak a nyaralni vágyók!
– Ez aztán a logikai bukfenc! – heccelőde a fater. – Miközben a vakcinát és a vele járó hiteles oltási bizonylatot ingyen megkapja az ember!
– A feketepiaci cucc azoknak van, akik még mindig jobban félnek a vakcinától, mint a koronavírustól és a tűztől együtt! – magyaráza a Zacsek.
– Én azt tapasztalom, hogy egyre kevesebben tartanak már az oltástól – fűzé hozzá a muter –, főleg azóta, hogy a napokban a Vučko bejelentette: minden beoltott további plusz 3000 dinár állami támogatásban részesül!
– Merthogy a józanész meg a tudomány megfoghatatlan fogalmak – gúnyolóda az öreg –, a három piros pénz pedig bezzeg még az eddig leghevesebb antivaxernél is képes minden összeesküvés-elméletet dugába dönteni!
– Lehet, hogy eleve így kellett volna kezdeni – spekulála a Zacsek. – Úgy oltakozik a jónép, hogy máris javulnak a járványügyi mutatók. A válságtörzs enyhítette a járványügyi intézkedéseket, immár a vendéglátóipari egységek fedett helyiségei is nyitva tarthatnak, a bölcs Kon kerekperec meg is mondta: kilábaltunk a kedvezőtlen járványügyi helyzetből, és most a bizonytalanban vagyunk. Magyarán: haladunk!
– Remélem azért, hogy ezúttal már nem kanyarodunk vissza, mint tettük azt eddig néhányszor – jegyzé meg csípősen atata.
– Úgy tűnik, hogy az egésznek a zámítógépes guru Bill Gates itta meg a levét – sóhajta amama.
– A kettőnek mi köze egymáshoz, Tematild?! – értetlenkede a fater.
– Azt rebesgetik, Tegyula, hogy azok, akik féltek attól, nehogy a vakcinán keresztül káo becsipelje őket, suttyomban megbabonázták, aminek ez lett a következménye, hogy a héten a feleségével bejelentették: 27 év házasság után elválnak – válaszola az öreglány.
– Nem is tudtam, hogy ez így működik – álmélkoda atata. – No de majd csak föltalálja magát valahogy a Microsoft társalapítója.
– Ahogy mondja, zomzéd – érte egyet a Zacsek –, programozgat, több időt fordít filantróp tevékenységére, felszántja százezer hektárnyi mezőgazdasági földterületét.
– Én csak a szponzorusáktól féltem – csóvála a fejét a muter –, mert azok rosszabbak lehetnek, mint az átkokat szóró babonás vén csoroszlyák!
Amiről a Zacseknak a következő vicc jutott az eszébe.
A festő, az orvos és a programozó arról beszélgetnek, hogy mi a jobb: ha a férfinak felesége vagy szeretője van.
– Sokkal jobb, ha az embernek szeretője van – mondja a festő –, az nagyobb izgalommal jár, és több ihletet nyújt a munkában.
– Szerintem meg mégiscsak jobb egy feleség – mondja az orvos –, a házasság szilárd kapcsolat, amely stabilitást biztosít.
– Tudjátok mit, fiúk?! – így a programozó. – A legjobb, ha az embernek felesége is, meg szeretője is van. A feleség azt gondolja, hogy a szeretődnél vagy, a szerető úgy véli, hogy a feleségeddel töltöd az időt, te pedig közben nyugodtan programozhatsz!
Pistike, állatokkal társalgó emberbarát
