Történelmi jelentőségűnek nevezte Aleksandar Vučić szerb államfő, hogy cseh kollégája, Miloš Zeman bocsánatot kért a szerb néptől Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázásáért. Erre a váratlan lépésre a cseh államfő Vučić múlt heti kétnapos prágai látogatása során, közös sajtótájékoztatójukon szánta el magát.
Zeman a sajtótájékoztatón hibának és hatalmi arroganciának nevezte az egykori Jugoszlávia elleni légitámadást.
Az eseményről tudósító Euronews nyomatékosította, hogy a NATO a légitámadást Slobodan Milošević koszovói albán szeparatisták elleni erőszakos fellépése miatt indította el, és a 78 napig tartó bombázásoknak sikerült véget vetni a koszovói harcoknak, amelyek mintegy 13 ezer emberéletet követeltek. Más sajtóközvetítések ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a Human Rights Watch szervezet szerint a bombázások Szerbiában mintegy 500 civil ember életébe kerültek.
Csehország, Lengyelország és Magyarország nem sokkal Jugoszlávia bombázása előtt lett a NATO tagja. A 76 éves Zeman bocsánatkérésének gyökerei pedig abból erednek, hogy 1999-ben ő volt Csehország miniszterelnöke, mégpedig a Cseh Szociáldemokrata Párt színeiben, sőt ebben az időszakban ő vezette azt a pártot is. 2001-ben visszavonult, majd egy évre rá újra visszatért a politikába, de végül 2007-ben kilépett a pártból és 2009-ben megalapította a Polgári Jogok Pártja – Zemanék pártot, amely színeiben 2013-ban az első közvetlen államfőválasztáson Csehország elnökévé választották, azóta már a második mandátumot tölti ezen a poszton.
A múlt heti sajtótájékoztatón tett vallomásában kiemelte, a bombázások előtt meghozott döntés hosszú időn keresztül nyomta a lelkét. Kiemelte, Csehország ugyan szövetségeseket keresett a bombázások elutasításához, de sikertelen volt ebben a kezdeményezésében. A bátorság hiányának nevezte, hogy végül Csehország sem utasította vissza a bombázást.
A cseh államfő kihangsúlyozta, hogy a szerb nemzet 1938-ban és 1968-ban is bizonyítékát adta a csehek iránti szolidaritásának. Amit, Zeman szavai szerint, országa bombázással köszönt meg.
„Ezért most szeretnék a magam nevében elnézést kérni az akkori Jugoszlávia bombázásáért” – mondta.
A nyilatkozata kapcsán a cseh politikai élet több képviselője is reagált. Még aznap Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter a helyi közszolgálati rádióban magánvéleménynek nyilvánította az államfő nyilatkozatát, hangsúlyozva, az nem egyezik meg a hivatalos cseh állásponttal. Marketa Pekarova Adamova, a cseh ellenzéki liberális párt elnöke pedig közösségi oldalán közzétette annak a dokumentumnak egy részletét, amivel Csehország tudomásul veszi és egyetért a Jugoszlávia elleni NATO-bombázásokkal. Ezt a dokumentumot Zeman miniszterelnökként írta alá.
A vallomást követően többen is vitatni kezdték annak jelentőségét. Amíg egyesek azt emelték ki, hogy a vallomásnak történelmi jelentősége van, és felvetik a lehetőségét annak, hogy Zemant mások is követni fogják, vannak olyan politikai elemzők, akik szerint a bocsánatkérésnek nincs jelentősége, hiszen Zeman magánemberként kért bocsánatot a légitámadásokért. Ugyanakkor olyanok is vannak, akik megpróbálják felkutatni ennek a lépésnek a szándékait, hiszen a politikában nincsenek önzetlen megnyilvánulások, minden okkal, meghatározott szándékkal történik. Az viszont tény, hogy Miloš Zeman az első aktív, állami poszton levő politikus, aki nyilvánosság előtt kért bocsánatot a szerb néptől az 1999-es NATO-bombázások miatt. Attól függetlenül, hogy kiemelte, a saját nevében tette meg ezt a lépést, egy hivatalos tanácskozást követően nyilatkozta, a sajtó előtt. Volt-e, illetve van-e ennek a nyilatkozatnak más jellegű üzenete is, majd kiderül. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a közép-európai országok további szövetségeseket keresnek-e, ilyen és hasonló megnyilvánulásokkal, vagy az Európai Unión belül a tagállamok közti politikai csatározások következménye ez a fellépés. De mivel a magas politikában elhangzottaknak, különösen, ha államfői posztról érkezik a nyilatkozat, mindig vannak következményei, várhatóan Zeman megnyilvánulása is újabb reakciókat generál majd.
