2024. november 23., szombat

Hagyományos családkép kontra emberi jogok?

Az elmúlt hetek eseményei után az azonos neműek közösségéről szóló törvénytervezet kapcsán számos kérdés felmerült, többek között az is, hogy valóban készen áll-e a többségében hagyományos elveket valló Szerbia egy ekkora lépésre? Nagyon sok időbe telt az is, hogy a büszkeségnapi felvonulás ne váltson ki ellenérzéseket, de vajon képes-e az ország liberálisan és toleránsan, és ami ennél is fontosabb, megkülönböztetés nélkül viszonyulni az LGBT közösséghez?

A törvénytervezet megosztotta a közvéleményt, amíg az egyik oldal az alapvető emberi jogok mentén érvel, azt hangsúlyozva, hogy senki sem részesülhet megkülönböztetésben, semmilyen alapon nem érheti negatív diszkrimináció, a másik oldal arra mutat rá, hogy ez a törvénytervezet semmibe veszi a hagyományos családképet. A napokban a Szerb Pravoszláv Egyház is állást foglalt a kérdésben, s elfogadhatatlannak titulálta az azonos neműek közösségének elfogadását. Mint kiemelték, az szemben áll az evangélium szavaival, ugyanakkor rossz szemmel nézik, hogy a törvénytervezet kiegyenlíti az azonos neműek közösségét a hagyományos házassággal. Gordana Čomić emberi, kisebbségi jogi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter erre reagálva ugyanakkor azzal a javaslattal állt elő, hogy a vallási közösségek is kapcsolódjanak be a párbeszédbe, sorakoztassák fel érveiket és mondják el, miért vannak azon személyek polgári jogai és szabadságjogai ellen, akik ilyen közösségben élnek.

Az azonos neműek közösségével foglalkozó törvénytervezet alapja ugyanis az, hogy azok a személyek is érvényesíthessék jogaikat, akik azonos neműek közösségében élnek. Elsősorban a polgári jog érvényesítésére gondolnak, az örökösödés lehetőségére, illetve azokra a jogokra, amelyek lehetővé teszik mindenki számára, hogy szeretteiket meglátogassák a kórházi ágyban.

Ahhoz, hogy ezeket a jogokat érvényesíteni tudják azok is, akik azonos neműek közösségében élnek, a törvénynek el kell ismernie az ilyen közösségeket. Így a törvénytervezet szerint az ilyen élettársi viszonyt anyakönyvvezető előtt be lehetne jegyeztetni. Ugyanakkor nincs szükség bejegyeztetésre sem, a törvény elismerné az élettársi viszonyt is, amennyiben az legalább három évig tartott. Vagyis a bírósági és közigazgatási eljárásban ezek a közösségek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a házastársak, vagy férfi-nő élettársi kapcsolatok. Így az élettársak haláleset után örökölhetnek egymás után, vagy a kapcsolat megszakítása után osztozhatnak a közösen szerzett vagyonon. Természetesen ebben az esetben is a kapcsolatba, vagy közösségbe vitt vagyon továbbra is annak a személynek a tulajdonát képezi, aki azt a közösségbe bevitte, ahogy azt a hagyományos házasságok esetén is szabályozza a vonatkozó törvény. Ebben az esetben is örökölhető lesz a nyugdíj is.

A törvénytervezet másik fontosnak ítélt kitétele, hogy az élettársak meglátogathatják egymást a kórházban, vagy ha arra szükség mutatkozik, a börtönben is.

Miután éppen ezek azok a jogok, amelyek egyenlő helyzetbe helyezik az LGBT közösség képviselőit, az ellenzők érvelése is arra irányul, hogy a hagyományos házassággal és családképpel teszi egyenlővé a törvénytervezet az azonos neműek közösségét.

Gordana Čomić miniszter azonban nem enged az elvárásaiból, párbeszédre invitálta nemcsak a Szerb Pravoszláv Egyházat, hanem azt a 212 szerb értelmiségit is, aki ellenezte a törvény meghozatalát, mert állításuk szerint az az Alkotmány ellen vét, hiszen az Alkotmány csak a nő és a férfi közötti házasságot ismeri el. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy az azonos neműek közösségében élők hamarosan gyermeket is örökbe fogadhatnak. A miniszter kijelentette, minden embernek egyenlő jogokat kell teremteni. A törvénytervezet nem a házasságot szabályozza, és az örökbefogadással sem foglalkozik, csupán az emberi jogokat teszi lehetővé. Kihangsúlyozta: „Akinek nem tetszik az azonos neműek közössége, ne éljen ilyen közösségben, és ha nem tetszik a házasság, abban sem kötelező élni. Az emberek nem területek, amit kénye-kedve szerint taposhat, hódíthat, vagy rombolhat le, akinek kedve van. Az emberek érző lények.”

Ám nemcsak a törvénytervezet ellen, hanem mellette is felszólaltak többen. Több, mint 1600 aláírás érkezett a tervezet támogatására. Az aláírók ugyanis azt tartják, hogy mindenkinek egyenlő mértékben kijárnak az emberi jogok.

A miniszter bejelentette, már májusban a parlament elé kerül három törvény: az azonos neműek közösségéről szóló törvényjavaslat, illetve a diszkriminációellenes és a nemi egyenjogúsággal foglalkozó törvények módosítása.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás