A címben szereplő elnevezés valójában a megannyiszor legépelt www (World Wide Web) rövidítését, vagyis a világháló magyar megfelelőjét takarja. A folyamatosan és egyre gyorsabban változó világunk utóbbi évtizedeinek talán egyik legjelentősebb hozadéka a múlt század 60–70-es éveinek fordulóján megjelenő internet.
A világhálónak is nevezett virtuális tér olyan gyökeres és az élet minden területét érintő változásokat hozott az emberiség számára, mint amilyet a múlt század elején a repülőgép megalkotása, vagy mint az atomenergia okozott. Manapság sokszor hallhatjuk, hogy a gyerekek szinte előbb tanulják meg az okoseszközök és a számítógépek használatát, mint beszélni. Talán kissé túlzás ezt állítani, azonban valóban tapasztalhatjuk, és itt a szülők felelőssége érhető tetten, hogy a fiatalabb generációk már egészen kicsi kortól kezdve természetesnek veszik az okoseszközök használatát. Mindez néhány évtizeddel ezelőtt még nehezen volt elképzelhető, amikor alig szivárgott be a köztudatba az internet fogalma.
(Illusztráció – Pixabay.com)
Ezen forradalmi változás egyik legfontosabb hozadéka a villámgyors információcsere, amelynek köszönhetően másodpercek leforgása alatt felvehetjük a kapcsolatot akár a világ másik felén tartózkodó ismerősünkkel, vagy pedig választ találhatunk egy fontos kérdésre. Emellett pillanatok alatt megtalálhatjuk a kedvenc zeneszámainkat, filmjeinket, amiket nemcsak meghallgathatunk/megnézhetünk, hanem megoszthatjuk véleményünket is róla más felhasználókkal. Néhány évtizeddel ezelőtt napokat kellett várni arra, hogy meghozza a postás a levelet, napjainkban mindezt néhány pillanat leforgása alatt is megtehetjük e-mailben, vagy chat-üzeneten keresztül. Az internet nem ismer teret és határokat, ennek köszönhetően az emberek korlátok nélkül kommunikálhatnak egymással, vásárolhatnak és tanulhatnak is.
Természetesen az internet számos előnyéhez megannyi hátrány is társul. Elsősorban egyfajta függőség jelenlétéről beszélhetünk, hiszen a világháló globális szinten mindannyiunk életét valamilyen formában megváltoztatta és befolyásolja. A gyors és azonnali válaszadás, reagálás, információközlés és -szerzés természetes igénnyé, mondhatni elvárássá vált. Azt tapasztalhatjuk, hogy a kommunikáció egyre inkább az online térbe megy át.
Mindez felveti azt a kérdést, hogy valóban jó irányban haladunk-e. Erre azonban nem lehet egyértelmű választ adni, és a kérdés megosztja a társadalmat. Fontos szempontnak számít, hogy mire és hogyan használjuk az internet adta lehetőségeket. Sok egyéb mellett időt is spórolhatunk vele, hiszen mindössze néhány kattintással könnyen hozzájuthatunk a szükséges információkhoz. A közösségi oldalak ugyanakkor „elrabolhatják” a szabad perceinket, ugyanis sokszor képesek vagyunk órákon át pörgetni a Facebookot, vagy az Instagramot. Ennél nyilván hasznosabban is eltölthetnénk a szabadidőnket. Emellett sokan hátrányként emlegetik a Viber, a Messenger, a Skype és más hasonló alkalmazások által nyújtott lehetőségeket, mivel azok háttérbe helyezik a személyes találkozások fontosságát, amit lecserélnek a hangulatjelekkel és matricákkal való üres érzelemkifejezésekre. Ebben az esetben is egyfajta kettősség érzékelhető, ugyanis a dolog másik oldalát szemlélve azt láthatjuk, hogy a videóchat és a hanghívás által lehetővé válik, hogy távol élő családtagjainkkal, ismerőseinkkel napi szinten is kapcsolatot tarthassunk. Ez a lehetőség különösen a koronavírus-járvány idején értékelődött fel igazán.
Mindent összegezve kijelenthetjük, hogy az internethasználattal járó változásokat és az okoseszközök egyre szélesebb körben való elterjedését nem lehet egyértelműen pozitív, vagy negatív iránynak nevezni. A legfontosabb szempont talán az, hogy hogyan is használjuk fel a világháló nyújtotta lehetőségeket, szem előtt tartva a vele járó kockázatokat is. A világháló körültekintő és tudatos használatával azonban kényelmesebbé varázsolhatjuk életünket, időt és pénzt takaríthatunk meg, emellett hatékonyabbá tehetjük a tanulást és a munkafolyamatokat is.
Mire használja leginkább az internetet?
Munkavégzésre és tanulásra – 23%
Tájékozódásra és ismeretszerzésre – 53%
Kapcsolattartásra az ismerősökkel – 11%
A közösségi oldalak követésére – 5%
Zenehallgatásra és filmnézésre – 4%
Nem használom az internetet – 4%
