A hétvégén – az idén immár 12. alkalommal – több ezer európai természetbarát csobbant egyszerre a kontinens legfontosabb folyóiba és tavaiba. A WWF, a European Rivers Network és helyi természetvédők által szervezett programmal a folyók és vizes élőhelyek természeti értékeire hívják fel a figyelmet. Régiónkban a Nagy Ugrás elnevezésű akcióval a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátum napját is ünneplik, így Magyarországon, Horvátországban és Szerbiában is ugráltak a természet védelméért.
Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon és Magyarországon átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere. Ezek a lenyűgöző folyók az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek adnak otthon. A folyók egy 700 kilométeres „zöld övet” formálnak, összekapcsolva az öt ország több mint egymillió hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos területét, amely mesés szigetekből, kavics- és homokzátonyokból, vadregényes mellékágakból, ősfákban gazdag ártéri erdőkből áll. A Mura és Dráva összefolyása az egyik legérdekesebb területe ennek a két folyónak, amely Légrád mellett található.
A terület Magyarországot és Horvátországot érintő több mint 630.000 hektáros szakaszán pontosan három évvel ezelőtt, 2012. július 12-én hivatalosan is létrejött a Mura–Dráva–Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátum (TBR MDD). Az érintett országok a védett területet Európa Amazonasa néven ünneplik, és további bővítését tervezik. Szerbia 2013 szeptember végén nyújtotta be nevezését az UNESCO-hoz, hogy több mint 170 ezer hektárnyi szerb terület is csatlakozhasson a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumhoz. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik ezeken a folyópartokon, és ezek a ritka élőhelyek biztosítanak otthont Európa legnépesebb rétisas populációjának és más veszélyeztetett fajoknak, például a kis csérnek, a fekete gólyának, a cigány récének, de a vadmacskának, a hódnak, a vidrának és a kihalás szélén álló halfajnak, a sima toknak is. Itt található Szerbia legnagyobb gímszarvas állománya is. Ezek a zónák Vajdaság északnyugati területén, közvetlenül a magyar és a horvát határ mentén találhatóak. Mindhárom ország természetvédelmi szervei és az őket támogató civil szervezetek azon dolgoznak, hogy ezeken a területeken megszűnjön minden ökológiai értéket fenyegető veszély, és közös prioritások mentén folytatódjon a természeti értékek megőrzése. A cél az, hogy ez a térség megmaradjon teljes zabolázatlan gyönyörűségében.
Ha sikerülne elérni a rezervátum további kiterjesztését, akkor a világon egyedülálló módon ötoldalú együttműködés valósulhatna meg, ami kiemelkedő fontosságú a három folyó jó állapotának megőrzésében és az őket kísérő természeti értékek gazdagságának megőrzésében. A nemzetközi szinten is elismert státusznak azonban akkor lesz igazi jelentősége, ha a terület adottságait a helyi lakosság is megismeri és felismeri azt, hogy aktív szerepe van a védett értékek megóvásában.
Július 14-e azért lett az Európa Amazonasának Napja, mert ekkor született a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátum megálmodója, Martin Schneider-Jacoby, aki úttörője volt az országhatárokon átnyúló természetvédelmi terület megalapításának. Az UNESCO 1970-ben indított Ember és bioszféra (MAB) programja keretében eddig közel hétszáz bioszféra-rezervátum létesült a világ százhúsz országában. Ezek között a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátum lehet az első, amely öt országra terjed ki.
