Mese az utazási utalványokról

Hol volt, hol nem volt, valamikor az országnak tengere is volt, most nincs, ezért valami mást kellett kitalálni, hogy a munkásember az évi spórolt pénzét ne vigye ki az országból, ne Görögországban dőzsöljön, hanem Szerbiában nyaraljon. Mondjuk csak ki hangosan: Szerbiában nyaralni! Hát…

Na, de kezdjük az elejétől. A kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési minisztérium arra a megoldásra jutott, hogy 5000 dinár értékű utazási utalványokat osztogat Szerbia lakosainak. Osztogat 5000 dinárt! Manapság valakitől kapni 5000 dinárt? Szerbiától kapni 5000 dinárt? És nem élni a lehetőséggel? Vétek. Bármit, amit ingyen adnak és nem elvenni, vétek. Még akkor is, ha lavórban áztatjuk a lábunkat a piroti üdülőhelyen, mert a medence éppen nem működik. Vétek.

Na, de lehet, hogy szerencsénk lesz, és éppen Zlatiboron, Tarán vagy Prolom banján nyaralhatunk. Azonban mit is jelent ez az 5000 dináros utazási utalvány? A szerb kormány a hazai turizmus népszerűsítése érdekében 2015-től nyaralási utalványokat bocsát ki, amelyeket szerbiai szálláshelyeken lehet beváltani, s legalább öt éjszakát kell ott tölteni. Ugye hogy a folyók, tavak környéke, gyógyfürdők és a hegyi üdülők csábítóbbnak mutatkoznak, mint például a tenger langyos vize? A minisztérium szerint növekedett a turisták száma Szerbiában, amihez jelentősen hozzájárult az utalványok kibocsátása. Hát igen, mondom én, nem akarunk mi Görögországban dőzsölni. Evia szigetén egy porció sült hal, salátával, kenyérrel és egy pohár borral 7 euró. Zlatiboron ugyanez az adag mennyibe kerül? Mert ugye enni is kell az öt nap alatt. Az utalvány az ételt nem fedezi. Legfeljebb a szállást, na de el is kell jutni Zlatiborra, meg ugye enni is kell. Vagy ha már ott vagyunk, lehet, hogy nem is muszáj? Elegendő a hegyi levegő?

Ne legyen félreértés, nem vagyok én a hegyi üdülés ellen, csak hangosan gondolkodom, azaz feltettem magamnak a kérdést. Amikor összekaparom a tíz nap szabadságot és a spórolt pénzem, vajon Szerbiában akarok nyaralni? Hát…

Na, de most jön a csattanó! Ki igényelheti az utazási utalványokat? Az, aki munkaviszonyban van, és a jövedelme nem haladja meg a 60 ezer dinárt, a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a rokkantnyugdíjasok, és azok, akik ápolási díjra jogosultak. Az egyik kategóriába beletartozom én is, Ön is?

Na, de mi van azokkal, akiknek a havi jövedelmük több mint 60 ezer dinár? Ők miért nem járulhatnak hozzá a hazai turizmus fejlesztéséhez? Akár évente kétszer is. Ők hol nyaralnak, telelnek? Miért csak a szegény ember pénze maradjon az országban?

Ha meg pénzről van szó, akkor nézzük az érem másik oldalát is, azaz a vendéglátókat. A nem teljes három idény alatt az igen éles észjárású vendéglátók már arra is rájöttek, hogyan lehet átverni az országot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes szállodatulajdonosok az üdülési csomagot, amely 20 ezer dinárba kerül, becserélik 5 utalványra, amelynek értéke 25 ezer dinár, és annyit is fizettetnek meg az országgal. Egy szálloda tulajdonosa már annyira túlzásba vitte, hogy egy időben kétszer annyi utalványa volt, mint amennyi férőhely volt a panzióban. Az átverést a felügyelőség is kiderítette, jelentették is az illetékes minisztériumnak, amely már azt a témát feszegeti, hogy lehet, nem is volt jó ötlet ez az utalványos mese.

Ha meg jövőre beszüntetik az utazási utalványokat, akkor a szerb kormány az Okos leány című népmeséből kölcsönzött idézettel igazolhatja magát: adtunk is meg nem is, volt is nincs is.