Alkalmazni kell a szigorú szabályokat

Enyhén szólva is ijesztőek a nők elleni, valamint a családon belüli erőszakról szóló adatok: egyes felmérések szerint Vajdaság területén minden második nő átélte már a lelki terror valamely formáját, 34 százalékukat pedig fizikailag is bántalmazták. Fontos tudatosítani azt, hogy erőszakos viselkedésformáról nem csak testi tettlegesség esetén beszélünk. A családon belüli erőszak a leggyakoribb, amelynek fogalma ötféle erőszaktípust takar: szexuális, fizikai, gazdasági, érzelmi és lelki (pszichológiai). Az áldozatok az esetet követően szégyenkeznek, bizalmatlanok, az igazságszolgáltatás intézményrendszerének, valamint az ítélkező környezetnek köszönhetően pedig még kiszolgáltatottabbnak és tehetetlenebbnek érzik magukat, ezért inkább a hallgatást választják. Bármennyire is nehéz, mielőbb feljelentést kell tenni. A feljelentések száma pedig évről évre növekszik. Ez a tény arról tanúskodik, hogy a nők elleni, valamint a családon belüli erőszak egyre kevésbé elfogadható. A feladatunk, hogy mindannyian meghatározó társadalmi szerepet vállaljunk a bántalmazás megakadályozásában.

Június elsején lépett hatályba a családon belüli erőszak megfékezéséről szóló törvény, amely egyesek, elsősorban a törvényhozók elmondása szerint nagyobb védelmet jelent az áldozatoknak. A büntetőjogi törvény módosítása ezek után lehetővé teszi majd az áldozatok megfelelőbb védelmét, ugyanakkor megelőző feladata is van, továbbá szigorúbb, hatékonyabb büntetéseket irányoz elő a bántalmazónak. Az új törvény értelmében az illetékes szervek sürgős intézkedést rendelhetnek el egy-egy bejelentést követően. A rendőrség és az ügyészség kiemelkedő szerepet tölt be a megelőzésben. A rendőrség nyolc órára fogva tarthatja az erőszakoskodót. Ez alatt az idő alatt köteles kihallgatni a bántalmazót és annak áldozatát. Ezt követően akár további 48 órára benn tarthatják az illetőt. A bizonyítékok birtokában további döntés születik arról, hogy átadják-e azokat az ügyészségnek, amelynek 24 órán belül határoznia kell arról, hogy javasolja-e a bíróságnak a távol tartás elrendelését. Az ügyészség 30 napra előzetesbe helyezheti a bántalmazót. A bíróság pedig további 24 óra alatt dönt arról, hogy mi lesz az erőszakoskodó további sorsa. Az ügyészség javaslatára a bíróság eltávolíthatja az elkövetőt az otthonából, sőt ezt a rendelkezést meg is hosszabbíthatja.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a média, az igazságszolgáltatás, továbbá a környezet sem lép fel megfelelően. A törvény egyértelmű, szigorú büntetéseket ír elő a családon belüli erőszak eseteiben, de gyakran nem alkalmazzák ezeket. A bántalmazás egyetlen formája sem megengedett, a verbális, továbbá a lelki terrortól a gazdasági kiszolgáltatottságon keresztül a fizikai tettlegességig, vagy a szexuális zaklatásig. Az államnak a megelőzés, valamint az áldozatok védelme, továbbá a bántalmazó büntetőjogi felelősségre vonása érdekében ezután is minél átfogóbb intézkedéseket kell hoznia.

Ha egy személy erőszak áldozatává válik, az akár életre szóló, súlyos következményekkel járhat. Itthoni közegben a szégyen, a félelem, továbbá a nem megfelelő társadalmi szerepvállalás miatt az áldozatok egy egész életen át is hallgatnak. Először is az illetőnek segítséget kell kérnie. A helyzet súlyosságától, lélekromboló hatásaitól, és a nem megértő közegtől függően ez egy nagyon nehéz döntés. A bántalmazás témájáról nem árt állandó jelleggel beszélni, hiszen gyakran nem is vagyunk tudatában annak, hogy milyen nagy mértékben jelen van társadalmunkban. Az erőszak elleni harc esetében mindannyiunknak igen fontos szerepet kellene vállalnunk, mégpedig úgy, hogy egy olyan közeg kialakítására törekszünk, amelyben leszámolunk a különféle tévhitekkel, miután az áldozatok félelem, szégyenérzet és valamennyivel kevesebb megrázkódtatás nélkül beszélhetnek, és élhetnek alapvető emberi jogaikkal.