Védőital, pihenőidő, hőstressz

Azt hiszem őszintén bevallhatjuk, hogy nem igazán voltunk hatékonyak az elmúlt héten a munkahelyen, és nyugodtan a rendkívüli hőségre foghatjuk bágyadtságunkat. Persze nem biztos, hogy ez meghatotta a főnökünket, de a helyzet az, hogy a kánikula kimutathatóan rontja az ember munkaképességét. A szinte elviselhetetlen hőségben szabadnap nem jár, viszont a munkaadónak oda kell figyelnie a dolgozók egészségére. Jó tudni, hogy ilyenkor milyen jogai vannak egy munkavállalónak.

Augusztus első napjaiban a Munkavédelmi és Munkaügyi Hivatal megelőző intézkedések megtételére szólított fel. A munkaügyi minisztérium arra ösztönzi a munkaadókat, hogy a dolgozók a legforróbb napszakban, 10-től 16 óráig ne legyenek kitéve erős napnak, ha a hőmérséklet meghaladja a 36 Celsius-fokot, emellett a munkaadóknak elegendő mennyiségű vizet kell biztosítaniuk a dolgozók számára. Ajánlott a hosszabb munkaközi szünetek beiktatása és az alkalmazottak felváltva történő foglalkoztatása. Az intenzívebb energiabefektetést igénylő munkát a hűvösebb napszakokra ajánlatos időzíteni – olvasható a hírben.

A szerb kormány mindössze néhány évvel ezelőtt hozta meg javaslatát, amelynek alapján ajánlást adott ki a munkaügyi minisztérium számára a magas hőmérséklet ideje alatt történő biztonságos és egészséges munkavégzésről. Ebben az ajánlásban arra ösztönzik a munkáltatókat, hogy oly módon szervezzék meg a munka folyamatát, hogy 36 fok feletti hőmérséklet esetén kerüljék a megterhelő fizikai munkák végzését.

A munkáltatónak a munkavédelmi törvény szerint pénzbírságot kell fizetnie, ha nem biztosítja az alkalmazott számára az ajánlás szerinti munkakörülményeket. Ezek szerint a munkaadó 800 ezertől 1 millió dinárig, a céget képviselő felelős személy 40-től 50 ezer dinárig, a vállalkozó pedig 400-től 500 ezer dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Legtöbben azonban nem a napszúrástól félünk, hiszen számítógép előtt töltjük a munkaidő nagy részét. Az irodában a klíma ma már alapfelszerelés, de azért egyes munkahelyeken előfordul, hogy nincs légkondicionáló berendezés, vagy éppen a legnagyobb hőségben romlik el. Komoly megterhelést jelent az ott dolgozóknak, ha egész nap tűz rájuk a nap, folyik róluk az izzadság. Rekkenő hőségben a teljesítmény csökken, sokkal ingerlékenyebbek vagyunk, nehezebben koncentrálunk, könnyebben vétünk hibát. Miközben kint 35–40 °C van, a munkáltatónak már a 24 °C-nál melegebb irodai hőmérsékletnél illik védőitalt biztosítania. A folyadékveszteséget hűs ivóvízzel kell pótolni. Azokra is leselkedhet veszély, akik nem a szabadban dolgoznak: a légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és a karbantartás hiánya betegségeket okozhat: ha a hideg levegőáram útjában ülünk, megfázás, szemgyulladás, nyálkahártya-irritáció, köhögés, fejfájás, allergiás-, illetve influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek. Emellett arra is ügyelni kell, hogy a túl nagy hőmérséklet-különbség is megviselheti a szervezetet. Egyes munkahelyeken a dress code nem tűr olyan ruházatot, ahol fedetlen marad a kar vagy a lábszár, de kánikulában a munkavállalók megegyezhetnek a munkáltatóval lazább öltözékben. Például, hogy ne kelljen nyakkendőt, hosszú ujjú inget vagy harisnyát viselni. Ahol persze nincs előírás a munkaruhára vonatkozóan, ez a kérdés fel sem merül. Gondoskodni kell arról is, hogy a munkahelyen tudják, ki az, akit szakszerűen felkészítettek az elsősegélynyújtásra. Fontos, hogy az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozók felismerjék és kezelni tudják a rosszulléttel küszködő kollégát, a hőguta tüneteit. Arról, hogy a szabályok betartását – legyen szabadtéri vagy zárt a munkahely – szigorúan ellenőrzi a munkavédelmi felügyelőség, sajnos nincs tudomásunk.
Amikor rekkenő hőség van, az ember valami kellemesen légkondicionált helyre, árnyas vízpartra vágyik, vagy legszívesebben otthon maradna, és várná, amíg az időjárás nem normalizálódik. Melegben sokan nem tudnak rendesen aludni, fáradtan jelennek meg a munkahelyükön, fejfájás miatt nem tudnak koncentrálni – és vannak, akikre a légkondi is olyan rossz hatással van, mint a meleg.

A kérdéssel foglalkozó szakemberek ezt „hőstressznek” hívják, és ez alá veszik az összes jelenséget, amely az embereket éri nagy hőségben.

Bár a klímaváltozást elméletileg még lehet enyhíteni, most úgy tűnik, egyre melegebbek lesznek a nyarak és egyre gyakrabban lesznek hőhullámok. Így nem marad más választás, mint megpróbálni együtt élni ezzel a ténnyel, bár válaszadóink szerint a munkaadók nagy része nem tartja be a hőségriadó idejére kiadott irányelveket.

A hőséghullám most lassan csillapodik, viszont az is szinte biztos, hogy évről évre beköszönt majd, s az előrejelzések szerint hosszabb ideig tart, tehát megoldásokat kell találni. A megoldások egy része pedig hosszabb távon csak ront a helyzeten: a maximumra feltekert légkondik rengeteg energiát emésztenek fel, gyorsítják a klímaváltozást, így pedig egyre melegebb lesz a városokban.

Egyszerűbb, ha hajnalban szellőztetünk, időben lehúzzuk a redőnyt, és nem hagyjuk, hogy felforrósodjon a lakás és az iroda, de évtizedek múlva lehet, hogy nem marad más megoldás, mint a hajnali műszak és a szieszta. De ez sem új a nap alatt.