2024. július 17., szerda

Kinek nem kell a vízgyár?

A nagybecskereki városi képviselő-testület múlt heti ülése után egyértelmű: vízgyár egyelőre nem épül a Béga menti városban. A képviselők, pontosabban a haladók és a szocialisták vezette hatalmi többség ugyanis megszavazta Ivan Bošnjak polgármester javaslatát, aki kezdeményezte az esseni WTE Wassertechnik társasággal a vízgyár építéséről kötött szerződés felbontását.

A vitában elhangzottak után már az sem biztos, hogy egyáltalán valaha is kap majd ilyen berendezést a bánáti város. Mert a szerződés felbontása után más megoldás lehetséges. A polgármester pénteki felszólalásából ítélve az nincs kizárva, hogy újból megvitatják a felszíni folyóvizek (persze nem a Béga) megtisztításának a lehetőségeit.

Nagybecskerek legnagyobb kommunális problémája így visszakerült 2004-es állapotába, amikor a tartományi egészségügyi felügyelőség a magas arzéntartalma miatt a városban és a környező falvakban betiltotta a vezetékes víz használatát, ami csak technikai szükségletekre jó. A tilalom ma is érvényben van. A városi vízműveket azonban ez a tilalom nem akadályozta meg abban, hogy nemrég megdrágítsák azt, aminek a használata be van tiltva.

A vezetékes víz használatának betiltása után a polgárok jó része – akinek volt rávalója – áttért a palackozott víz fogyasztására. Néhány hónap alatt a nagybecskereki üzletekben akkora választékban lehetett palackozott vizet vásárolni, mint egy nagyvárosban. A gazdasági helyzet romlásával ugyan sokan visszatértek a csapvízhez (olyan megfontolással, hogy ha eddig jó volt, akkor jó lesz ezentúl is), de minden bizonnyal a vizet palackozó cégek egyik legfontosabb piaca továbbra is Közép-Bánát.

Az illetékesek persze a probléma megoldásának a keresésébe fogtak. Egymásnak adták a kilincset a víztisztító berendezéseket gyártó hazai és külföldi társaságok. Több mint egy tucat pilótaberendezést próbáltak ki, mígnem 2012 áprilisában, az akkori önkormányzat szerződést kötött a WTE Wassertechnik társasággal. S bár volt, aki a fejét csóválta (elsősorban az akkori választások közelsége miatt), a város közvéleménye kezdte hinni, hogy hamarosan végre egészséges ivóvíz kerül a vezetékbe. Úgy tűnt, hogy ezt a hatalomváltás sem akadályozza meg. Csakhamar kiderült, hogy mégsem.

Kezdetben a hatalom egyik-másik képviselője még elégedetten nyugtázta, hogy a német kompánia pilótaberendezése kiállta a próbát, vagyis sikerült az arzénes vizet megtisztítani. Már azt emlegették, hogy a 25,6 millió euróra becsült beruházás három év alatt elkészül. Aztán a hatalmi koalíció egyes tagjai a szerződésbontás mellett kezdtek agitálni. Ennek a végkifejlete a vkt pénteki ülésén zajlott le.

Az ellenzék szerint egyértelmű, hogy a jelenlegi önkormányzati hatalom obstruálja a vízgyár építését. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a vízgyár építésének az elodázása mögött azok állnak, akiknek érdekük, hogy a nagybecskerekiek továbbra vásárolják a palackozott vizet. Arra is figyelmeztettek, hogy a németekkel nem lehet játszadozni, vagyis, hogy a szerződésbontás nem lesz olcsó mulatság. Szerintük nyilvánvaló, hogy a szerződésbontás után jó néhány évnek kell majd eltelnie, hogy újra ilyen közelségbe kerüljön a vízgyár a nagybecskerekiek számára.

A hatalmi pártok képviselői érdekes módon nem a pénzhiányra, hanem jogi problémákra hivatkoztak, amikor a szerződés felbontását indokolták. Szerintük ugyanis kétes annak megvalósítása, mivel a leírtak szerint a németek ugyan eltávolították az arzént, de más vegyi anyagok (például a nátrium) a hazai előírásoknál nagyobb mennyiségben maradtak a vízben. (Pedig ha Európa felé haladunk, akkor úgyis összhangba kell majd hozni a hazai előírásokat az európaiakkal.) A hatalmi koalíció mindenesetre most azt hangoztatja, hogy nem akarnak törvényszegő módon cselekedni.

Nyilvánvaló, hogy mint minden komolyabb beruházást, a politika behálózta a vízgyárat is. De az is világos, hogy képtelen megoldást találni egy problémára, amely nem egy párté vagy egyik oldalé, hanem minden polgár ügye. Jogos az a kérdés is, hogy miért lett ekkora probléma az egészséges ivóvíz biztosítása az ország egykori ipari központjában, amikor vízgyárat építettek kisebb településeken is.

A szemben álló oldalak egymásra mutogatásából persze nem oldódik meg a Közép-Bánátban élők legnagyobb problémája. Az egészséges ivóvíz egy beruházó számára is fontos. A vidéken élők, különösképp a fiatalok számára még inkább. Ki nem szeretné egészséges életfeltételek között nevelni a gyerekét?