Február 7-én Szocsiban, Vlagyimir Putyin egyik kedvenc városában kezdetét veszi a téli olimpia, amely nagy horderejű rendezvénynek ígérkezik. Egyelőre azonban sajnálatos módon sokkal kevesebb szó esik magukról a téli sportokról, mert a sikkasztások, az Oroszországban uralkodó politikai állapotok és a terrorfenyegetettség sokkal több beszédtémát szolgáltatnak.
Az orosz elnök kedvenc üdülőhelye a Fekete-tenger partján fekvő város és környéke, gyakran ottani rezidenciájában fogadja más országok képviselőit, lehetőleg ott tölti nyári és téli vakációit is. A rendszerváltás után a szocreál épületektől hemzsegő Szocsiba jelentős állami forrásokat irányítottak át, hogy világszínvonalú üdülővárost hozzanak létre, de ez a válságok miatt egészen a téli olimpia rendezési jogának 2007-es elnyeréséig döcögősen haladt, viszont utána jelentős építkezés vette kezdetét. 2008 óta új vízelvezető csatornák épültek, ezekhez több új híd is készült, illetve új közlekedési csomópontokat, 365 km új utat, 50 km autópályát létesítettek. A város ezenkívül 60 kilométernyi új vasútvonalat kapott, vadonatúj Siemens vonatokkal, a lakók pedig egyenesen úgy fogalmaztak, hogy az olimpia megmentette lakóhelyüket.
Igen ám, de Szocsi korántsem sikertörténet. Még. Mert az is lehet belőle, habár máris rengeteg felhő árnyékolja be az eseményt. Az egyik fekete viharfelhő a korrupció, amely miatt egyes források szerint a pályázáskor tervezett költségvetés több mint a négyszeresére duzzadt. Azaz 12-ről 51 milliárd dollárra. Ezzel minden idők legdrágább olimpiájává nőtte ki magát, még a pekingi sem emésztett fel ennyi pénzt, a hivatalos kínai adatok 42 milliárdról szólnak, a 2010 vancouveri téli játékok összköltsége pedig alig érte el az 5 milliárdot, illetve a 2012-es londoni olimpiát is összehozták 15 milliárd dollárból. Putyin és az orosz kormány kommunikációja azt sugallja, hogy az építkezések nagy részét „tisztességes magánbefektetők segítségével” valósították meg, pedig az olimpiai „építőiparba” szinte csak olyan vállalatok fektettek be, amelyek részben vagy teljesen állami tulajdonban vannak, mint a Gazprom, a Szberbank vagy az Orosz Állami Vasút (RZSD). Az építkezések jelentős részét az Olimposztroj nevű cég végezte, amelyet négy, a kormányzó Egységes Oroszországhoz közel álló ember vezetett. 2010-ben a cég egyik irányítóját 27 rendbeli csalással és sikkasztással vádolták meg, de az ügy végül el sem jutott a bíróságig. Márpedig az olimpiára fordított 51 milliárdos összeg mintegy 20 százaléka folyt át az Olimposztrojon, a költségek ilyen szintű emelkedése pedig az elképesztő túlárazásnak köszönhető. Ezúttal csak néhány példát említenék. A Szocsiban felhúzott stadionok és pályák a nemzetközi trendekhez viszonyítva háromszor többe kerültek, és akad olyan sípálya, amely a máshol megszokott tízszereséért készült el. A megnövekedett gáz- és elektromosáram-igény miatt új gázvezetéket építettek, a kivitelező Sztrojgazmontazst – a tulajdonos Putyin gyerekkori barátja, Arkagyij Rotenbereg – közbeszerzési pályázat nélkül választotta ki a Gazprom, az 1224 km vezeték lefektetése kilométerenként 3,6 millió euróba került, ami hétszer magasabb ár, mint az Orosz- és Németországot összekötő Északi Áramlaté. Óriási kiadásokról lévén szó, valahogy meg kellene térülniük, de ha Szocsiból nem lesz soha a Putyin által remélt turistaparadicsom, akkor akár ablakon kidobott milliárdokká is válhatnak, még több beszédtémát szolgáltatva az egyébként sem szótlan ellenzéknek.
Van azonban egy ennél is nagyobb, nemcsak Szocsit, hanem egész (Dél-)Oroszországot elfedő viharfelhő, amely miatt szinte az egész világ aggódik: a terrorfenyegetettség. Doku Umarov csecsen hadúr és követői már megígérték, hogy nem maradnak tétlenek az olimpián sem. Az Umarov által mozgósított iszlám szélsőségeseknek tulajdonítanak több, Oroszország területén elkövetett merényletet is, amelyekben több száz ember vesztette életét: 2002-ben egy színházi túszdráma során 130 áldozat, 2004-ben egy iskolai túszejtés során 334 halott, köztük 186 gyermek, 2010-ben a moszkvai metróban egy robbantás során 36 áldozat, 2011-ben a domogyevói reptéren történt robbantás során 33 halott. Legutóbb decemberben hallattak magukról, a Szocsitól 273 km-re lévő Pjatyigorszkban elkövetett robbantásban három, pár nappal később, Volgográdban két öngyilkos kaukázusi lázadó robbantásában 34 ember vesztette életét. A fenyegetés tehát valós, nem akármilyen elszántság fűti ezeket a gonosztevőket, Putyin azonban ígéretet tett, hogy minden eszközzel igyekeznek szavatolni a Szocsiba érkező, várhatóan körülbelül egymillió érdeklődő és 6000 sportoló biztonságát. Jelentős lépéseket tettek, január 7-e óta engedély nélkül személygépkocsival 100 km-nél közelebb nem szabad menni a városhoz, és valóságos erőddé változtatták az olimpia helyszínét. 37 ezer katona teljesít majd szolgálatot a helyszínen. Ennyi katonával nehezen elképzelhető, de Putyin szerint arra törekszenek, hogy a biztonsági intézkedések ne legyenek szembetűnőek, ne nyomasszák a versenyzőket és a vendégeket, ugyanakkor hatékonyak legyenek.
A legtöbb nyugati ország vezetői aggódnak a terrorveszély miatt, az amerikaiak például bejelentették, hogy két Fekete-tengeri hadihajóról helikoptereket, Németországból pedig két óra alatt C–17-es repülőgépeket tudnának Szocsi térségébe vezényelni szükség esetén. Ugyanezek a vezetők egyébként is rendkívül elégedetlenek amiatt, hogy az orosz parlament júliusban megszavazta a „nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagandáját” tiltó törvényt, amely ellen több emberjogi szervezet is tiltakozott, hatására pedig elzárkózott a szocsi olimpián való megjelenéstől Barack Obama amerikai, Joachim Gauck német és François Hollande francia elnök, David Cameron brit miniszterelnök és Justin Harper kanadai kormányfő is.
Mindezek a kellemetlenségek nem tesznek jót Oroszország megítélésének, hiába is próbál Putyin mindent megtenni azért, hogy reflektorfény rá és Szocsira vetüljön. A kedvezőbb megítélés kivívása érdekében tőle szokatlan módon nagyobb kompromisszumokra is hajlandó volt. Szabadon bocsátotta nemcsak a Pussy Riot punkzenekar két bebörtönzött tagját, hanem még a tíz éve rács mögé kényszerített egykori olajmágnást, az akkor elnöki álmokat dédelgető Mihail Hodorkovszkijt is elengedte külföldre.
Mindent összevetve: az olimpiára, ha méregdrágán is, de időben elkészültek a szükséges létesítmények, a versenyzők kiváló körülmények között mérhetik össze tudásukat, a Szocsiba látogató turisták várható száma miatt vélhetően a téli olimpiákon megszokott remek hangulat sem marad el, közben pedig mindenki abban reménykedik, hogy robbantásoktól és mindenféle áldozattól mentes lesz a szocsi olimpia.
