A történelem ismétli önmagát, szokták mondani, és milyen igaz. Henry Ford felesége elektromos autót hajtott száz évvel ezelőtt, majd jól elfelejtette az autóipar ezt a megoldást, hogy a közelmúltban újra felfedezze magának. Annak idején a benzines meghajtás győzedelmeskedett, mivel praktikusabbnak bizonyult. Most pedig a környezetvédelem okán vették újra elő az elektromos autókat, noha egyelőre elhanyagolható százalékban, a világ autópiacának 13,2 százalékát tették ki a 2024-es évben. A világ gazdagabb felének jobb módú polgárai ezzel nyugtatják meg lelkiismeretüket, hogy ők igen is tesznek a környezetért, az elektromos kocsival megmentik a világot. Persze, vásárlási kedvüket nagyban növelték az állami támogatások, mivel az új gyártású elektromos autók jóval többe kerülnek, mint benzines társaik. Jól példázza ezt Németország esete, ahol az állami támogatások óriási elektromos autó vásárlási bummot idéztek elő, a tavalyi évben viszont megszűnt az állami támogatás és ezzel együtt a kereslet is igen megcsappant. Például 2024 augusztusában 69 százalékkal kevesebb új elektromos autót adtak el, mint egy évvel korábban. Meg kell jegyezni, hogy a teljes újautó-piac is visszaesést produkált, mintegy 28 százalékosat, de ez messzemenően elmarad az elektromosoknál tapasztalt csökkenéshez képest. Az idén Németország mellett Franciaországban és Spanyolországban is megszűnik, vagy lecsökken az államtól igényelhető támogatás új elektromos autók vásárlására. Így várhatólag ezeken a piacokon is hasonló történések zajlanak le, mint Németországban tavaly. Magyarországon a helyzet kicsit árnyaltabb, az állami támogatásoknak köszönhetően a tavalyi évben 47,8 százalékkal több elektromos autót regisztráltak, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az újonnan vásárolt autóknak mindössze 7 százaléka elektromos, ami messze elmarad az európai átlagtól.
És ha a sereghajtót keressük, akkor nem kell messze mennünk, Szerbiában a járműparknak mindössze egy százalékát teszik ki elektromos autók. A hibrideknél valamivel jobb a helyzet, az újonnan regisztrált autók mintegy 30 százalékát tették ki. A lemaradásunknak számos oka van, például a vásárlóerőnk messze elmarad az európaihoz képest. Szerbiában a személygépkocsik átlag életkora 17,5 év. Ez sokat elárul arról, hogy a többségnek mire telik. Az állam 5000 euró támogatást kínál az új elektromos autók vásárlására, de ha figyelembe vesszük, hogy mennyibe kerülnek, akkor az 5000 euró sem annyira motiváló. Emellett 2023-ban az állam 440 millió dinárt költött a támogatásokra, az idei évben viszont csak 170 millió dinárt irányoztak elő. Jut akinek jut. Talán még érdemes azt is megemlíteni, hogy országunkban 100 ezer lakosra jut három nyilvános elektromos töltőállomás. Ez messze elmarad az európai átlagtól, az élen járó Norvégiában például 538 töltőállomás jut 100 ezer emberre.
Hogy érezhető eredményeket produkáljon az elektromos autókra való átállás, ahhoz sok minden szükséges. Európa előbbre jár, mint mi, de egyelőre ott is sok függ az állami támogatásoktól és az autók árának alakulásától. A kínai elektromos autóipar messze megelőzi a világot, hála az óriási állami támogatásoknak. 30–40 százalékkal olcsóbban gyártanak, mint Európában, viszont a védővámoknak köszönhetően ezt az árkülönbséget a vevők nem érzik meg. Jó kérdés, hogy milyen hatással lesz a régió elektromos autó piacára a Szegeden épülő kínai BYD autógyár. Ami a hazai elektromos autógyártást illeti, nem tűnik úgy, hogy a szerb állam a befutóra tett volna a Stellantisszal. A kragujevaci autógyárban még a tavalyi évben meg kellett volna kezdeni az elektromos Grande Panda gyártását, de ez nem történt meg. Talán az idei év elején összejön nekik, de addig is az állam 2023-ban 15,5 millió eurót, tavaly pedig 18,3 millió támogatást adott a gyárnak. Aleksandar Vučić államfő évi 100 ezer autó gyártásáról és a GDP 0,5 százalékos növekedéséről beszélt. Ezzel szemben a szakemberek kb. évi 50 ezer autó gyártását tartják lehetségesnek. És az is jó kérdés, hogy hol fogják ezeket eladni. Hasonló kategóriás autókkal tele van az európai piac, s amint már írtuk, a kereslet eléggé megcsappant a tavalyi évben. A Grande Panda ára tisztán elektromos meghajtással 23 ezer euró körül várható, benzines-elektromos hibrid meghajtással pedig 17 ezer euró körül. Ha ebből kivonjuk az állami támogatást (feltéve, hogy jut), akkor sem a szerbiai átlagkeresethez szabták. Az átlagbér tavaly októberben 98 538 dinár, a mediánbér pedig 76 895 dinár volt. Mediánbérrel számolva az új elektromos Grande Panda, támogatással együtt, egy dolgozó 27,4 havi teljes keresetébe kerül. Ennek tükrében azt mondanám, hogy Szerbiában az autózás jövője egy darabig még benzines lesz, és a használt autók piacáról érkezik.
Nyitókép: Pixabay
