A cikkhez képgalériák tartoznak: megnyitó, díjkiosztó.
Egyszer utánaszámolhatnánk, hogy sakkversenyünk fennállása óta hány helyen vendégeskedtünk, hányszor volt a mi sakkversenyünknek valaki más a házigazdája. Most azonban nem számolgatunk. A vendégeskedés(ünk)nek ugyanis vége, most már a Magyar Szó-ház fogadja sakkreménységeinket. Kezdődött 2023 májusában, amikor először – mondjuk így – hoztuk haza a versenyt, és klubhelyiségeinkben tartottuk meg. Kissé szűkös volt, de elfértünk. A rá következő évben is ott tartottuk meg a versenyt, és megint csak elfértünk. Mert sakkról van szó, nem táncról. Az idén azonban már nem fértünk volna ott el – egyre népesebb a mezőny –, mégsem kellett kísérletezni a „sok jó kis helyen elfér” zamatú történetek ízvilágával.
Kiadóházunk kongresszusi termében, ahol megrendezésre került a verseny, a mostani hatvanöt résztvevőnél sokkal többen is elférnek. Beleértve a kísérőket, a szervezőket, a média képviselőit... Mint Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója mondta üdvözlőbeszédében, a jövőben az oldalterem, sőt a galéria is a sakkozók rendelkezésére bocsátható.
Kongresszusi terem... Tágas, kényelmes, kitűnő megvilágítással, ugyanakkor csendes, visszhangmentes. Kitűnően működő hangosítással, látványos kivetítéssel... Az oldalterem pihenőnek volt berendezve. Harapnivaló, üdítők, kávé... Messziről jöttek a versenyzők, régen volt a reggeli, az ebéd viszont vacsoraidőben lesz. A Jó Pajtás sakktornája ugyanis nem kéjutazás, hanem kemény küzdelem, és az eredményhirdetéssel együtt nagyjából hat órán át tart.

Csend és nyugalom, mindenki gondolkozik (Fotó: Dávid Csilla felvétele)
Immár hagyományosan azzal kezdődött, hogy Piszár József, a versenysorozat életre hívója és évtizedeken át szervezője (1968 óta!), táblához ült – a tornyosi Cipó Norával szemben –, és meglépte a kezdőlépést. A részletes eredményekkel helyszűke miatt átmenetileg adósak maradunk. Dióhéjban csak annyit, hogy a lányok versenyében a tornyosi Tömörkény István iskola csapata diadalmaskodott, egyéniben pedig a nagycsoportban Kőszegi Emma (Jovan Mikić iskola, Szabadka), a kiscsoportban pedig Pejanović Andrea (Petőfi Sándor iskola, Zenta) győzött. A fiúk csapatversenyét a zentai Petőfi Sándor iskola csapata nyerte, ennek a tagja Varga Krisztián, aki győzött a nagycsoportban, míg a kiscsoport legjobbja Bajúsz Arnold (Cseh Károly iskola, Ada). Az iskolák egyesített versenyét – a fiú- és a lánycsapat eredményeinek összegezése alapján – a zentai Petőfi Sándor iskola csapata nyerte meg.
A verseny során egész sor érdekességre került sor, kezdve attól, hogy a legesélyesebbeknek tartott versenyzők, akik már jegyeztek sikereket ebben a versenyben meg másutt is, kezdetben nem találták a góllövőcipőt. Kezdeti eredményeiket aligha rakják kirakatba.
Három forduló után a fiúk versenyét két lány(!) vezette veretlenül – Burány Zsófia és Bakos Emma, mindketten tornyosiak –, a negyedik fordulóban azonban a verseny egyik legfiatalabbja, Bajúsz Arnold tört az élre. Ezután lépett színre Varga Krisztián, aki a verseny végéig már csak fél pontot adott le. A hajrára visszaállt a papírforma, az esélyesek játszottak a főtáblán, közöttük tavalyi versenyünk négy legsikeresebbje is. A legjobbak tehát visszajárnak. És igen fontos, hogy immár illő környezetben tudjuk fogadni őket.

Nyitókép: Dávid Csilla felvétele