Az elkövetkező hetekben három választásra is készülünk: Szerbiában és Magyarországon hamarosan parlamenti választásokat tartanak, májusban pedig az Európai Parlament képviselőiről döntenek az EU-tagállamokban. A Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások januári megkezdésének köszönhetően közösen gondolkodhatunk a határ mindkét oldalán a Szerbiát és Magyarországot is érintő és foglalkoztató EU-bővítés kérdéséről.
Meggyőződésünk, hogy Szerbia csatlakozási folyamata olyan stratégiai kérdés, amely generációk jövőképét alakíthatja Magyarországon is. Magyar részről gazdasági, stabilitási és szomszédságpolitikai érdekek is meghatározóak abban, hogy aktívan támogatjuk a nyugat-balkáni térség és kiemelten Szerbia integrációs folyamatát, de alapvető nemzetpolitikai megfontolásaink is meghatározóak: Szerbia a térség meghatározó állama, ahol jelentős magyar közösség él. A magyar diplomácia ezért is vetette latba minden befolyását a 2012. március 1-jei tagjelöltség és a 2014. január 21-ei csatlakozási tárgyaláskezdés előkészítésekor. Magyarország megközelítése nem változik a csatlakozási folyamat előttünk álló szakaszaiban sem: mind az EU tagországaként az uniós partnerek körében, mind kétoldalú alapon szilárdan képviseljük, hogy Szerbia jövője az Európai Unióban van, és Európa sem teljes a nyugat-balkáni országok csatlakozása nélkül.
Az elkövetkező időszakot úgy lehet jellemezni, hogy Szerbia a felkészülés stádiumába lép. A felkészülés időszaka alatt nem csak azt kell érteni, hogy az ország jogrendjét az EU által elfogadott értékekhez és normákhoz kell igazítani, hanem azt is, hogy minden egyes szerb állampolgárnak, minden egyes vajdasági magyarnak a csatlakozásig hátralévő időszakban kell kialakítania azt a bázist, amely lehetővé teszi, hogy a csatlakozás után is sikeresen boldogulhasson szülőföldjén. Nem egyszerű feladat ez, a magyarországi csatlakozás tapasztalatai alapján is látható, hogy a csatlakozás nem mindig megy zökkenőmentesen, és bizony az a verseny, amely az EU-ban vár a vállalkozókra és gazdákra, sokszor aránytalanul nagy kihívás elé állítja a belépőket. Fontos ezért azt hangsúlyozni, hogy ebben a felkészülésben Szerbia, és a Vajdaságban élő magyarok nincsenek egyedül. Mi készek vagyunk minden rendelkezésre álló tapasztalatot átadni, amellyel talán sikerül elkerülni azokat a buktatókat, amelyekbe több új tagország jóakaratú támogató nélkül sajnos néhány esetben belesétált. A tapasztalatainkat készek vagyunk mind a szerb kormánnyal, mind pedig a vajdasági magyarsággal megosztani, mint ahogy ez az együttműködés már el is kezdődött. Reményeink szerint a választások után, egy megerősödve kikerülő VMSZ-szel a megkezdett együttműködést ki tudjuk teljesíteni, tovább tudjuk vinni az emberek mindennapjait érintő kérdésekben is, legyen szó akár mezőgazdaságról, vállalkozásokról, vagy regionális fejlesztésekről.
A 2014. január 21-ei tárgyalásnyitás új minőségű intézményi kapcsolatokat jelent ez EU-val: rendszeres párbeszéd, közös munka, partneri viszony kezdődik. Bár Belgrád jogosan könyvelte el sikernek a tárgyaláskezdési döntést, a mind szigorúbb és összetettebb csatlakozási folyamatban jártasak tudják: még hosszú és nehéz tárgyalások állnak az ország előtt. Pillanatnyilag a hangsúly az alapjogok érvényesüléséről, a belügyi kérdésekről és a mezőgazdaságról szóló fejezetek megvitatásán van, azonban sorra jönnek majd a többi témák, az összesen 35 fejezetre osztott csatlakozás során. Már ebben a korai fázisban is látható, hogy szomszédos országként és a magyarokért felelősséggel tartozó anyaországként sok olyan kérdés lesz, amelyet meg kell oldanunk a szerb vezetéssel. Reményre ad okot, hogy a kétoldalú kapcsolataink soha nem látott módon fejlődtek az elmúlt időszakban, és a történelmi megbékélési folyamat, amelyet részünkről őszintén támogatunk, kellő keretként szolgál a bonyolultabb kérdések megvitatására is. A magunk részéről csak azt tudjuk ígérni, hogy minden, magyar szempontból fontos kérdést fel fogunk vetni, ezeket a szerb kormánnyal közvetlenül próbáljuk megoldani, úgy, hogy mindkét fél győztesen kerülhessen ki a folyamatból. Magyarország kiemelt figyelmet fog fordítani a kisebbségi jogok védelmére és érvényesülésére a csatlakozási folyamat során. A tárgyalásokon 28 tagállamnak kell minden egyes kisebb vagy nagyobb jelentőségű kérdésben egyhangú szavazással megegyeznie; úgy gondoljuk, hogy azzal segítjük a szerb csatlakozás ügyét leginkább, ha sikerül a kétoldalú nyitott kérdésekben megállapodni azelőtt, hogy a kérdések Brüsszelben napirendre kerülnének.
A magyar álláspont kialakításánál következetesek leszünk, az imént leírt elvek mentén igyekszünk továbblépni. A tárgyalások jelenlegi fázisában, a most asztalon lévő kérdések között máris olyan, az összmagyarság szempontjából fontos kérdések merültek fel, amelyek egységes fellépést sürgetnek. Álláspontunk szerint elengedhetetlen, hogy a nemzeti kisebbségek, és közöttük is a legnagyobb, a magyar közösség befolyással legyen a csatlakozási folyamat menetére, a jogharmonizációra, a jogalkalmazás minőségére, a kialakítandó intézményrendszerekre és garanciákra. Ehhez ki kell alakítani a kormányzattal a strukturált párbeszéd kereteit mind szakértői, mind politikai szinten. E feladatban mindenkinek szerepe lesz – legyen parlamenti képviselő, közigazgatási szakember, civil szervezeti aktivista vagy választópolgár.
A nemzetpolitikai, kisebbségi kérdéseken túlmenően is sok olyan terület van, ahol a szerbiai magyarság már az ország EU-csatlakozását megelőzően is sokat nyerhet a folyamattal. Az EU előcsatlakozási támogatási eszköze (IPA) jelentős támogatást nyújt sok fontos területen, köztük külön a határ menti térség vállalkozásainak és önkormányzatainak is. Az EU szabályozásának átvétele javítja majd a szerbiai vállalatok versenyképességét és megkönnyíti termékeik exportját is. Az infrastruktúrafejlesztési és a mezőgazdasági termelők támogatása az EU-tagságot követően fog igazából megindulni, de a támogatások fogadására minél hamarabb meg kell kezdeni a felkészülést, amihez szintén készen állunk minden támogatás megadására. A mezőgazdaság kapcsán nem szabad megfeledkezni a külföldiek földvásárlásának kérdéséről, ahol ugyan jelentősen eltér a helyzet – Magyarországnak csak az EU-csatlakozását követően tíz évvel kellett földpiacát megnyitnia, de a magyar tapasztalat éppen azt támasztja alá, hogy az uniós jog alapján is meg lehet találni annak a módját, hogy a tőke szabad áramlására (ebbe a kategóriába tartozik a termőföld is) vonatkozó szabályozás során figyelembe lehessen venni a mezőgazdasági termelésnek a vidék népességmegtartó szerepére gyakorolt hatását, a mezőgazdasági művelés kötelezettségét, illetve azt a szempontot, hogy a termőföld hosszú távon elsősorban az azt művelő, helyben lakó vidéki közösségek megélhetését biztosítsa.
Magyarország és Szerbia egyre gazdagodó és széleskörűen partneri kapcsolatait új alapokra helyezte az Áder János köztársasági elnök tavaly június 25-26-ai látogatásával fémjelzett történelmi megbékélési gesztus. A csatlakozási tárgyalásokhoz folyamatosan nyújtandó magyar támogatás ismét új dimenziókkal bővíti az együttműködést. Meggyőződésem, hogy ez nemcsak a magyar emberek érdekeit szolgálja a határ mindkét oldalán, de egész Európa számára példaértékű lehet. A gazdasági növekedés útjára lépett Magyarország segíteni fogja déli szomszédja EU-csatlakozási folyamatát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a folyamat eredményeként a szerbiai magyarság is megerősödjön gazdaságilag, társadalmilag és politikailag, és az EU-csatlakozási folyamat egyértelmű nyertese legyen.
A szerző a magyar kormány EU ügyekért felelős helyettes államtitkára
