Veri az isten a gazdákat! Az idén nemcsak az alacsony felvásárlási ár, hanem a betegségek okozta katasztrofális hozamcsökkenés miatt is. Elsősorban a levélrozsda húzta át a gazdák számításait, olyannyira, hogy egyes parcellákon a többéves átlaghoz képest 30–40%-os kiesést eredményezett. Ez már beigazolódott a hét elején, amikor a kombájnok megkezdték a munkát.
A tartomány területén a búza aratása 2-3 nappal ezelőtt kezdődött, főleg azokon a parcellákon, amelyeken a termés már „beért”. Kényszerérésről van szó. Gyakorlatilag azokról a parcellákról, amelyek „hirtelen sárgulni” kezdtek. Még az idősebb gazdák sem emlékeznek arra, hogy az említett betegség ilyen nagy mértékű kárt okozott volna, mint az idén. Most utólag sokan azt mondják, hogy a levélrozsda újabb fajtája jelent meg nálunk, és sokkal veszélyesebb, mint ahogyan a termelők gondolták volna. Állítólag a szakszolgálatok még a kora tavasszal pontosították, a levélrozsda melyik változatáról van szó, de tény, hogy nem voltak elég „hangosak”, amikor a termelők figyelmét fel kellett volna kelteni a leselkedő veszélyre. Bezzeg, ezután a gazdák már akkor is permetezni fognak, amikor senki sem fogja nekik javasolni, mert nem fogják megengedni még egyszer azt, hogy holdanként 15-16 mázsával zárják a termelési évet. Persze, ez nem csak tőlük függ, mert számításaikat számtalan tényező áthúzhatja.
Köztudomású, búzatermeléssel leginkább a kistermelők foglalkoznak. Belőlük pedig több tízezer van az országban. Legnagyobb mértékben tehát éppen őket fogja érinteni a hozamkiesés és a jövedelemkiesés is. A búza felvásárlási ára a másik fájó pontja az idei aratásnak. Tény, hogy az elmúlt években az alacsonynál is alacsonyabb felvásárlási ár azt eredményezte, hogy a vajdasági szántókról fokozatosan eltűnik a kenyérgabona. Természetesen, ezt hivatalos helyeken soha sem fogják beismerni, mert veszélybe kerülne az ország kenyérgabonával való ellátása. Ekkor pedig exporthoz kellene folyamodni. Csakhogy akkor már nem 16–18 dináros búzából őrölnének a malmok, hanem sokkal drágábból. Egyes gazdák már évek óta nem is vetnek kenyérgabonát, mert jól tudják, hogy az állam az alacsony felvásárlási árral alapos kárba taszítja őket, ezért inkább más kapásnövények felé fordulnak.
Az újonnan előállt helyzet, azaz a betegségek térhódítása mégis valakinek kedvez. Elsősorban a vegyszergyártóknak. Szárnyra keltek ugyanis olyan hírek, hogy az idén rekordbevételre számíthatnak, mert a gazdák felvásároltak minden olyan szert, amelyet bevethettek a gombásodás, azaz a levélrozsda megakadályozása ellen. Az is kiszivárgott, hogy egyes vegyszerek, amelyeket nálunk jó pénzért fogalmaztak ezen a tavaszon, az Európai Unióban már betiltottak. Akárhogy is legyen, egy biztos, az idei termésű kenyérgabonát sokkal többet, és sokkal többször permetezték, mint az elmúlt években. Sajnos, ennek függvényében pedig sokkal több szermaradvány is van benne.
Nem fedi az igazságot, hogy a vajdasági gazdák, legyenek azok a legkisebbek is, elhanyagolták a permetezést, a növénygondozást, mert azok, akik azt a kevéske kis pénzt várják a termelésből, bizony nagyon odafigyelnek, hogy hogyan fejlődik a növény. Elmúltak már azok az idők, amikor a gazda csak a vetéskor, és a tavaszi fejtrágyázáskor látogatta meg a parcelláját.
Még egyszer, ki tudja hanyadszor beigazolódott, hogy szégyenletes a termelők iránti viszonyulás. Mégpedig azért, mert az új búzáért a jelek szerint nem fognak 16–18 dinárnál többet fizetni. A hét elején, amikor az aratás már megkezdődött, az Újvidéki Terménytőzsdén az idei termésű búzáért mindössze 17,03 dinárt adtak.
Legyünk őszinték, nem minden termelőt fog érinteni a baj. Vannak ugyanis olyanok, akik majd még csak ezután aratnak, és ezeken a parcellákon holdanként akár 40 mázsát is betakaríthatnak, ha az idő nem rontja el a számításaikat. Az utca embere azt beszéli, főként a külföldi nemesítésű búzafajtáknál van kilátás jó termésre. Sőt, vannak termelők, akik határozottan állítják ezt, mert párhuzamosan vetettek hazai és külföldi fajtákat. Ők azt mondják, a hazai fajtákat még háromszori kezelés mellett sem tudták megóvni a levélrozsdától. Hogy mi az igazság, az nagyon gyorsan kitudódik, hisz a gazdák között a hírek a szélnél is gyorsabban terjednek.
