Vajdaság egyes részein 40 napja nem esett eső. Ott is, ahol esett, kevés volt, és most már akármennyi is esne, a helyzeten nem tudna lényegesen javítani. Az aszály méreteit súlyosbítja, hogy a hosszan tartó kánikula, a rendkívül forró levegő a szó szoros értelmében felperzselte a növényzetet. Emiatt lényeges hozamkiesés várható a kukoricánál meg a cukorrépánál, szójababból pedig alig fog valamicske teremni.
(Fotó: Molnár Edvárd)
A mostani szárazság következményei súlyosabbak lehetnek a 2012-ben jegyzettnél a sorozatos hőhullámok és a tartós szárazság együttes hatása miatt. Máris nyugtatja a közvéleményt az aparatcsikok egész hada: „Lesz mindenből elegendő a hazai szükségletek kielégítésére.” Sőt valahol azt is olvastam, hogy 0,5 százalékos lesz az országban a gazdasági növekedés! Abban az országban, ahol már gyáripar nincs, a mezőgazdaság pedig húzóágazat! Azaz csak lenne, ha volna mit eladni a külföldieknek.
Hivatalosan azonban – nincs baj. Á, dehogy ismernék be! Még adókedvezményt, esetleg valamilyen segélyt kellene adni a gazdáknak, olyant, mint amilyent elemi csapáskor szoktak nyújtani rendezett országban. Vagy legalább valami olyasféle támogatást, mint amilyent az árvízkárosultak kaptak. Vagy mondjuk, esetleg le kellene írni a vízlecsapolási járulékot erre az évre... De így, hogy nincs baj, az államkasszának egyetlen bevételéről sem kell lemondania, a paraszt meg majd fegyelmezetten fizeti az adót, nyugdíjjárulékot, illetéket. Panaszkodik az egyik gazda ismerősöm, akinek mintegy tíz hold földje van: 240 ezert dináros befizetési meghagyást küldött ki neki a nyugdíjalap!
A szárazság okozta károk mértékével pedig manipulálnak. Ez abból is látható, hogy megkezdődött a licitálás: van, aki azt mondja, katasztrofális méreteket öltött a szárazság, van, ki azt, hogy akár 70 százalékos is lehet a terméskiesés, van, aki „csak” 30 százalékosra taksálja a hozamcsökkenést. Aztán vannak olyan gazdák is, akik hallgatnak – mert már segítséget senkitől sem várnak. Utóbbiak parcelláin nem fog teremni semmi, mert a tavasszal az akkor lehullott sok csapadék elpusztította a vetést. És akkor még nem is beszéltünk azokról a termelőkről, akik tavaly ősszel sem tudták betakarítani a termést, mert akkor meg a belvizek okoztak nekik gondot, persze a tavasszal sem tudták idejében elvégezni a vetést, mire a víz visszahúzódott, elmunkálták a földet – újabb gond, jött az aszály.
Nézzük a tőzsdei jelentéseket. Mindössze 1-2 dinárral mozdult felfelé a kukorica ára az aszály kezdete óta, a szójababé pedig éppen ellenkezőleg, még csökkent is. A mezőgazdasági minisztérium majd csak 2-3 hét múlva becsüli fel az aszály méreteit, legalábbis ezt ígéri a miniszter asszony. Persze, minek is sietne, hisz most van a szabadságok ideje, a tárca alkalmazottjai valamelyik tengeren lubickolnak. Aztán, mire visszatérnek napi feladataik elvégzéséhez, jön az eső, a lehűlés, az aszályt pedig mindenki elfelejti. És kezdődhet minden elölről, szánthat, vethet a paraszt – önerőből. És hiába várja azt az ígért kedvező kamatmentes hitelt, amelyet még tavaly jelentettek be az Arab Emírségekből várt és kapott egymilliárd dollárból. Csakhogy azt a milliárdocskát is elnyelte a feneketlen hordó...
A „piaci szakértők” azt mondják, nincs ok az árak növekedésére, ha más miatt nem, akkor azért sem, mert Szerbia bekapcsolódott a világpiaci trendekbe, ott pedig az árak nem növekedtek egy millimétert sem. Arról azonban már kevésbé beszélnek, hogy a világpiaci árak sok esetben eddig is magasabbak voltak a nálunk jegyzettnél. És azt is tudni kell, hogy nem csak nálunk van szárazság. Németországban 50 éve nem tapasztalt aszállyal jár a hőség, Romániában máris kiszámították, hogy az aszálykár mintegy 2 milliárd eurót tesz ki. Tehát, az egész kontinensünkre kiterjedő éghajlati jelenségről van szó. És bizony azt is tudni kell, hogy ha például az óceánon túlról kellene importálni a gabonát, akkor a kukorica jóval többe kerülne, mint 17,4 dinárba, mint amennyi volt az ára Újvidéki Terménytőzsdén az elmúlt héten.
A tranzíciós bravúrok széles skálájának bevetésével, mellébeszéléssel és még ki tudja, milyen ködösítési trükkök alkalmazásával egy ideig minden bizonnyal sikerül félrevezetni a termelőket, hogy továbbra is olcsón adják termékeiket. Ahhoz azonban nem fér semmi kétség, hogy a szárazság következményei előbb-utóbb beépülnek az árakba. Természetesen ezúttal sem a termelők járnak majd jól, hanem a feldolgozóipar, kereskedők, felvásárlók, viszonteladók...
