Nehéz összefoglalni a múlt hét eseményeit, mert több szálon futnak. A termelők szempontjából legmeghatározóbb, hogy a múlt hétvégén több ezer hektáron tette tönkre a vetést a jég. Sajnos hivatalos helyekről erre senki sem reagált. De miért tette volna, hiszen a termelés a termelők gondja. Kizárólag az övéké – senki másé. Még ígéretet sem kaptak a kár enyhítésére. Pedig ez nem kerül semmibe...
A kulisszák mögött tovább folynak a játékok. A múlt héten kiszivárgott a hír, hogy az Óbecsei Kombinát (PIK Bečej) irányítását az Elektrovojvodina áramszolgáltató közvállalat veszi át. Azt a birtokot, amelyet előzőleg magánosítottak – sikertelenül –, és jelenleg „átszervezés” alatt áll, azaz magyarán: még nem tudni, ki kaparintja meg. Sorsáról július 10-én dönt az újvidéki Gazdasági Bíróság. Az említett dátumra tűzték ki ugyanis azt a tárgyalást, amelyen majd kiviláglik, ki fogja irányítani az ország legértékesebb birtokát. Az, ami a napokban történik, máris a birtokért vívott harc kezdetét jelenti. Elsőként Srđan Kružević, az Elektrovojvodina vezérigazgatója nyilatkozott a monopolhelyzetben lévő cég szándékáról az újvidéki Dnevnik napilapnak:
– Érdekünk, hogy útját álljuk a rablóprivatizációnak, aminek tanúi lehettünk az elmúlt években. Tiszteletben tartva a köztársasági kormány erőfeszítését, hogy a gazdaság működjön, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása mellett meg kell akadályoznunk, hogy a vajdasági szántók potom áron külföldiek kezébe kerüljenek, és hogy a PIK Bečej bankrotáljon – jelentette ki Kružević, majd hozzáfűzte: – A napnál is világosabb, hogy az ügyviteli bankok nem törődnek sem szociális, sem nemzetpolitikai célokkal, és hogy a dolgokat nem szemlélik úgy, ahogy ezt Szerbia teszi, ezért felkészültünk arra, hogy a legnyereségesebb és legszervezettebb állami tulajdonban levő közvállalatként garantálhassuk a PIK Bečej átszervezését” – hangoztatta az Elektrovojvodina vezérigazgatója. Elmondta azt is, hogy a PIK Bečej rendszeresen törleszti a társadalom iránti kötelezettségeit, pontosabban a birtok keretében, állami tulajdonban levő termőföld után járó bérleti díjat, és már kifizette 2014-re és 2015-re.
Több dologra is rávilágít az Elektrovojvodina gazdasági ügyekbe való belekontárkodása. Egyik, hogy bizony nálunk a közvállalatok a leggazdagabbak, mert ha az áramszolgáltatónak van elegendő pénze arra, hogy birtokot vásároljon, ez csak azt bizonyítja, hogy jócskán van mit beleaprítania a tejbe... Nem csoda, hisz az áramszolgáltató hatalmas profittal dolgozik, akkor drágít, amikor akar, és olyan mértékben, amilyenben szüksége van rá. És nemcsak a magas fizetésekre jut az áramszolgáltatás díjából. Már volt példa hasonló esetre a gyakorlatban, amikor a Srbijagas átvette az Agroživ és a pancsovai műtrágyagyár „irányítását”.
De irányítani sem könnyű, mert úgy látszik (igaz, a látszat sokszor csal), az igazgatókat ezután elszámoltatják. Tudni kell ugyanis, hogy a közvállalatokról szóló törvény értelmében az év derekáig minden közvállalatban új vezetőséget választanak. Több mint 1300 ilyen közvállalat van az országban, köztársasági, tartományi és önkormányzati alapításúak, és ezekben megközelítőleg 280 000 a foglalkoztatottak száma. Olyan hírek szivárogtak ki, hogy a pártok elemezni fogják a saját „hatáskörükbe” tartozó közvállalataik vezetőségeinek munkáját, és ha nincsenek velük megelégedve, bizony szélnek eresztik a vezetői pozíciókon lévő menedzsmentet. A pártok elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy az igazgatók teljesítették-e a munkájukhoz fűző reményeket, elsősorban pénzügyi vonatkozásban.
Másvalamire is rámutat azonban az említett idézet: arra, hogy a kombinát (és nem csak a kombinát) előre kifizette-e a birtokában lévő állami föld utáni bérleti díjat. Ha más miatt nem is, a földet tehát nem származtatják vissza azoknak, akiktől egykor elvették, sem 2014-ben, sem 2015-ben... Valószínűleg soha sem.
