A külföldön élő magyar állampolgárok is szavazhatnak a következő országgyűlési választásokon, azonban a voksolás (kül- és belföldön egyaránt) regisztrációhoz kötött. Többek között ezt is magában foglalja a választási eljárásról szóló törvény, amelyet hétfőn este fogadott el a Magyar Országgyűlés.
A választói névjegyzékbe való feliratkozásra vonatkozó kitételt a parlamenti többség korábban már az alaptörvénybe is beemelte, így ennek a szabályozásnak csak a részletes kidolgozása váratott magára. A héten elfogadott jogszabály így kimondja: a jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a névjegyzékbe. A regisztráció a szavazást megelőző 15. napon lezárul. A külföldön élő magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak, de csak a parlamenti választásokon voksolhatnak. A Magyarországon élők a jegyzőknél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe. Egyes esetekben a polgárok kérhetik, hogy a jegyző keresse fel őket otthonukban – erre a mozgáskorlátozottaknak, betegeknek, fogyatékosoknak és az előzetes letartóztatásban lévőknek lesz módja.
A választási eljárási törvény értelmében szűkülnek a pártok kampánylehetőségei: a jövőben nem hirdethetnek a kereskedelmi rádiókban és televíziókban. A kampányidőszak alig 50 napig tart, ez alatt az idő alatt az érdekeltek plakátokon, szórólapokon, valamint a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon népszerűsíthetik magukat és eszméiket.
A jogszabály elfogadását hatalmas vita előzte meg, s nem is csak a kormányzó pártszövetség, illetve az ellenzék között voltak nézeteltérések. A Fidesz–KDNP-s parlamenti többség a törvény megvitatása során több olyan módosító indítványt is megszavazott, amelyek egymásnak is ellentmondtak, ezért a vártnál tovább húzódott el a törvényszöveg egységesítése is. Egy ideig például úgy volt, hogy az interneten sem lehet hirdetni – ezt a rendelkezést azonban az utolsó pillanatban kivették a végleges változatból.
A törvényt kétharmados többséget igénylő részeit 251 igen, 91 nem szavazattal, egy tartózkodással fogadták el. Az egyszerű többséget igénylő részeket 231 igen, 63 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadták el.
Igennel a kormánypárti képviselők szavaztak, a nem gombot az MSZP, az LMP, a Jobbik politikusai nyomták meg, a két tartózkodó az LMP-s Lengyel Szilvia, illetve a függetlenek között ülő Lenhardt Balázs volt.
Az igazán nagy felháborodást az ellenzék körében az váltotta ki, hogy a kormányzó pártszövetség, a jogegyenlőségre hivatkozva, a külhoni magyarok számára lehetővé tette a levélben történő regisztrációt, míg a belföldön élők esetében ezt megtagadta. Az indoklás szerint azért, mert az adatvédelem nem kellően biztosított a leveles regisztrációnál, illetve nem lehet ellenőrizni, hogy éppen az iratkozik-e fel a választói névjegyzékbe, aki ezt szeretné.
Az ellenzék szerint a regisztráció előírása valójában egy adminisztratív akadály, amellyel a kormányzó pártszövetség azt szeretné elérni, hogy kevesebben voksoljanak. Elvégre a polgárok egy része valóban az utolsó pillanatban dönti el, hogy elmegy-e szavazni, s az ilyen voksolók zöme (a korábbi tapasztalatok szerint) rendszerint a bizonytalanok köréből kerül ki, akik valamilyen hirtelen impulzus miatt (például egy kormányfőjelölti vita hatására) döntenek – rendszerint a kormányzók ellenében. A kormánypártok azzal érveltek, hogy a regisztráció előírása növeli az állampolgári tudatosságot: akit érdekel az ország jövője, az feliratkozik, akit nem érdekel, az meg kihagyja…
A zárószavazást megelőző vitában Gulyás Gergely fideszes képviselő azt mondta: arányosabb, a választójog egyenlőségét biztosító rendszer alakul ki a javaslattal, ezért kéri, hogy az ellenzék hagyjon fel a hisztériakeltéssel.
Újdonságot jelent, hogy egyfordulós lesz a parlamenti választás, és módosult a választókerületek eloszlása is. Az ellenzék szerint ez utóbbi is a kormánypártoknak kedvező módon. Az egyetlen forduló pedig eleve a nagy(obb) pártoknak kedvez, a kicsik nem is igazán reménykedhetnek abban, hogy sikerül átlépniük az 5 százalékos küszöböt. Az ország valamely kisebbségéhez tartozó választók egyéni jelöltre nem voksolhatnak, csak pártlistára és kisebbségi jelöltre. A kompenzációs listák azoknak juttatnak mandátumot, akik eleve több voksot kaptak.
Az elfogadott törvény értelmében a választói névjegyzékbe vétel 2013 szeptemberében kezdődik, és a választások előtti 15. napon zárul. Egy lakossági fórumon a már említett Gulyás Gergely tételesen elmagyarázta, hogyan szavazhat egy külhoni vagy egy külföldön élő anyaországi magyar állampolgár: levélben jelzi regisztrációs szándékát, majd a visszaigazolásban kap egy kódot, amelyet majd az azonosításhoz a szavazáskor föl kell tüntetnie. A külhoni magyarok levélben szavazhatnak – azonban csak pártlistára, egyéni jelöltekre nem.
A kormányzó pártszövetségnek tehát az a szándéka, hogy mindenki egyformán, egyenlő esélyekkel regisztrálhasson és szavazhasson, lényegében nem teljesült, de hogy ennek milyen közvetlen következményei lesznek, az majd csak 2014 tavaszán derül ki. Ahogyan az is, hogy a honosítással állampolgárságot szerzett külhoni magyarok közül hányan akarnak voksolni, úgy az is, hogy a regisztráció bevezetése mennyiben veti vissza a szavazási hajlandóságot.
