A december első felében lehullott csapadékmennyiség optimizmusra ad okot: a soron következő gazdasági év talán sikeres lesz. Talán lesz elegendő nedvesség a talajban a következő tavaszon, amikor újra megkezdődik a hajrá a határban. Hogy azután, az év folyamán hogyan alakul majd a vízgazdálkodási helyzet, hogy lesz-e, és mennyi csapadék, arra most senki sem tud biztos választ adni. Mégis mindenki reménykedik, hogy nem ismétlődik meg a 2012-es év, amikor globális méretű aszály csökkentette a hozamokat, minek következtében a világ gabonatartaléka minimumra csökkent. És ami miatt az élelmiszerárak történelmi csúcspontra ugrottak.
Most már egyértelmű: az élelmiszer-kínálat, azaz a hozamok nem függnek többé kizárólagosan sem a vetésszerkezettől, sem attól, hogy a termelők betartják-e a teljes agrotechnikát. Nem titok, a klímaváltozás befolyásol mindent: az éghajlati övezetek változnak. Erre a legjobb példa, hogy az USA három nagy gabonatermő szövetségi államában: Idahóban, Nebraskában, és Illinois-ban az idén 30 százalékkal csökkent a gabona átlaghozama a többéveshez képest. Úgy tűnik, ezekben az országokban többé nem optimális az időjárás, amely rekordhozamok megvalósítását tenné lehetővé. És ez nemcsak az USA problémája...
|
Egy új tanulmány szerint kilencven százalék a valószínűsége annak, hogy a globális felmelegedés miatt száz éven belül hárommilliárd embernek választania kell majd, hogy éhezik-e, vagy családjával enyhébb éghajlatra költözik |
Egy új tanulmány szerint 90 százalék a valószínűsége annak, hogy a globális felmelegedés miatt száz éven belül 3 milliárd embernek választania kell majd, hogy éhezik-e, vagy családjával enyhébb éghajlatra költözik.
A tanulmány előrejelzése szerint a hőmérséklet a század vége felé valószínű magasabban lesz, mint azok a hőmérsékletek, amelyek az élelmiszerellátást 1900 óta legalább három alkalommal megroggyantották. Eredményei szerint kilencven százalék a valószínűsége annak, hogy a trópusok és szubtrópusok átlagos hőmérséklete magasabb lesz, mint az előző évszázad legforróbb hőhullámai. Az ezeken a területeken élő több mint hárommilliárd emberre vonatkozóan, akiknek legtöbbje mind táplálék-, mind jövedelemforrásként erősen függ a helyben termelt élelmiszertől, a hatások katasztrofálisak lehetnek.
Sok mezőgazdasági kutató számára a megoldás olyan fajtákban rejlik, amelyeket akár géntechnológiával, akár nemesítéssel hőtűrőbbé tettek. „Az új fajták kifejlesztéséhez, teszteléséhez, kibocsátásához, és ahhoz, hogy a vetőmag számottevő mennyiségben a termelők rendelkezésére álljon, a modern eszközök ellenére több mint egy évtized kell” – mondja Marianne Banziger, a CIMMYT mezőgazdasági kutatóintézet globális kukoricaprogramjának igazgatója. „Most kell változtatnunk a befektetési stratégiánkon, vagy különben súlyos élelmiszer bizonytalanságok felé haladunk” – állítják a tudósok.
Jelenlegi tapasztalatok szerint a számítógépes modellek alábecsülik, hogy a melegedés miatt a jövőben milyen mértékben fog az érés felgyorsulni. Több mint 220 millió hektáron termesztenek búzát, ez a legszélesebb körben megélő növény. Egyes nemzeteknél a táplálék közel 50 százalékát fedezi. Üvegházhatású kísérletekkel kimutatták, hogy a nem szezonális meleg – különösen a tenyészidőszak végén – felgyorsítja az öregedési folyamatokat. A felesleges hő felhalmozódása a növény fotoszintetikus sejtjeinek sérüléséhez vezet.
A Stanford Egyetem kutatói további vizsgálatokat végeztek az észak-indiai régióban. Kilenc év műholdas adataiból statisztikai módszerekkel kiszűrték a búzára gyakorolt extrém hő hatását. Azt találták, hogy két fokos átlagos növekedés kilenc nappal rövidítette meg a tenyészidőszakot, és kb. 20 százalékkal csökkentette a hozamot.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a felmelegedés még nagyobb kihívást jelent a búzatermelésben, mint azt a korábbi kísérletek jelezték. Az alkalmazkodás mértéke attól függ, hogy a növény érzékenysége hogyan változik a szokatlanul meleg napok miatt.
A világ nemzetei és az ENSZ keretegyezménye (UNFCCC) is azt szorgalmazza, hogy a globális átlaghőmérséklet ne haladja meg két fokkal nagyobb mértékben az iparosodás előtti szintet, mert a felmelegedés hatásai elkerülhetetlenek lesznek. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a tudósok szerint azonban ez kétszer ekkorára is nőhet, ha az üvegházgázok kibocsátásában nem lesz érdemi változás a jövőben. A korábbi vészforgatókönyvek jósolta négyfokos változás is megtörténhet akár a század közepéig.
A búzatermesztés egy másik – valószínűleg szintén az éghajlatváltozással kapcsolatos – veszély elé is néz: egy agresszív új törzs, a búzarozsda akár 40 százalékkal is megtizedelheti a termést bizonyos régiókban, többek között Észak-Afrikában, a Közel-Keleten vagy Közép-Ázsiában. A búzarozsda egy gombás betegség, amely a szárat, a magvakat, és főként a leveleket támadja meg. A búzánál, az árpánál és a rozsnál fordul elő. A globális felmelegedés és az esőzés változékonysága a növényeket gyengíti, míg a betegségek könnyebben alkalmazkodnak a szélsőséges időjáráshoz.
