Ha van merszünk hinni a biohacker-mozgalom elveiben, hamarosan elérkezünk abba a korba, amikor az emberek már nem rabjai azoknak a genetikai tulajdonságoknak, amelyekkel születtek. Átléphetővé válnak az emberi test korlátai, és kibújhatunk saját testünkből. A test és a technológia egyesítése révén erősebbek, szebbek, gyorsabbak, kreatívabbak lehetünk, és persze ami a leginkább releváns: meghosszabbítható az életünk.
Ez így káprázatosan hangzik, azonban – mint ahogy azt valószínűleg feltételezzük – mindez számos veszélyt rejt magában. A technológiában rengeteg a lehetőség, viszont végtelen a katasztrófát tartogató felhasználási módszerek száma is.
Néhány hónappal ezelőtt egy amerikai gyógyszergyártó startup vállalat vezetője élő adásban próbált ki egy kísérleti stádiumban lévő herpeszvírus-ellenes gyógyszert. A 28 éves Aaron Traywickot pár nappal ezelőtt holtan találták, a halál oka egyelőre tisztázatlan. Tavaly egy másik biohacker, Josiah Zayner, a nagyobb izmok elérése érdekében, megpróbálta átszerkeszteni génjeit. A korábban a NASA-nak dolgozó biokémikus izomtömege egyelőre nem sokat nőtt.
A hosszú élet titkát, a potenciális gyógymódokat keresik, vagy éppen üzleti nyereség vezérli a biohacker-mozgalom tagjait? Az esetek egyik fontos eleme és közös vonása, hogy a kísérlet nem a megszokott módon, laboratóriumokban, előírások során ment végbe, hanem élőben, a széles nyilvánosság előtt történt. A biohackerek ezáltal szeretnék átláthatóvá tenni tevékenységüket.
E biotechnológiai törekvés berkeiben különféle kísérletezés megy végbe a biológia és a genetika területén. A biohacker elnevezés a számítógépes programozás nyelvének a világából ered. A közösség tagjai úgy tekintenek az élő szervezetekben található DNS-re, ahogy a programozók a számítógépes programokat alkotó kódokra. A biológiai kutatás világa ugyanis a szükséges technológiák és eszközök árának csökkenésével az amatőrök előtt is megnyílt. A világhálón pedig egyszeriben minden információ és tudásanyag elérhetővé vált a bátor és elhivatott laikusok előtt.
Sőt a kezdeményezés azt is szorgalmazza, hogy bárki részt vehessen benne, és hozzá tudjon tenni a már meglévő tudásanyaghoz, intézmények és törvények korlátai nélkül.
Hobbigenetikusok otthoni körülmények között klónoznak egyszerű géneket, tanulmányoznak biokémiai folyamatokat. Az úgynevezett Csináld Magad Biológia nevű mozgalom célja, hogy demokratizálja a tudományt. A kezdeményezés tagjai úgy vélik, minden ember alapvető joga, hogy ha úgy tetszik, átalakítsa saját génjeit. Az említett Josiah Zayner a génszerkesztés módszerét, vagyis a „használati utasítást” honlapján is közzétette, ahonnan a kísérlethez szükséges eszközök is megrendelhetők.
De nem csupán érdeklődő amatőr tudósok vannak jelen a biohackerek egyre növekvő táborában. Egyesek a biohackelést a művészi önkifejezésben vélik felfedezni. Vagyis a művészet új kifejezésmódjaként alkalmazzák, saját testük vagy más organizmusok használatbavételével. Készült már személyre szabott DNS-festmény és színváltoztató baktériumokat felhasználó falikép is.
Mindezzel az a gond, hogy ahol fluoreszkáló baktériumok vannak, ott bármi lehetséges, a biohackeléssel történő visszaélésnek csak a képzelet szabhat határokat. Mindamellett, hogy a törvényalkotók lépést sem képesek tartani a technológiai fejlődés ütemével, etikai, sőt vallási kérdések is válaszra várnak a biohacker-mozgalom kapcsán.
Megfoghatatlannak és távolinak tűnő fogalom a testünk határainak átlépése, hiszen megannyi korlát feszül elénk – tudatosan és tudat alatt egyaránt – amiket talán érdemes lenne megpróbálni átszerkeszteni, otthon, saját „laboratóriumunkban”! Vagy minderre „csupán” egy gén átalakítása volna a leghatékonyabb módszer?
