Sohasem sütöttem-főztem valódi vaníliával. Mindig drága volt, és mostanában még drágább. Az illata – amely számos parfümben fellelhető – túlságosan édeskés. A fagylaltízek választásakor nem a vaníliát helyezem előtérbe. Afrodiziákum? Nem tudom. Lehet, ha gyakrabban találkoztam volna valódi vaníliarúddal a hazai üzletekben, másképpen gondolnám.
A legjobb minőségű vaníliarúd sötétbarna vagy fekete, tapintásra nedves és puha, és már az illata erőteljes aromákat hordoz. Azonban a silányabb darabok gyakran olajosak, mert a rosszabb minőség elkendőzése miatt utólag kerül rá az olaj.
A cukrászsüteményekben, italokban és a kozmetikai iparban használt vaníliának pedig csupán egy százaléka származik a valódi fűszerből. A többi az olcsóbban előállított vanillinból tevődik össze. Az aromás készítmény alapanyagát mintegy 85 százalékban a kőolaj egyik melléktermékéből nyerik. Ezenkívül más növényekből, mint például a bükk és a hárs kérgéből, szegfűszegből, rizsből is készül mesterséges vanília.
A szintetikusan előállított vanillin több ezer tonna mennyiségben készül. Vaníliából pedig évente 1400–1800 tonnányit termesztenek.
Tehát a vanília egy kevésbé jó minőségű utánzata jut el hozzánk a leggyakrabban. Hiszen a mesterséges aroma a világ vaníliaigényének mintegy 90 százalékát fedezi.
A növény, a vanília-orchidea fő termőhelye Madagaszkár, a termesztési folyamat nehézségei és a korrupció befolyásolta az utóbbi időben a fűszernövény árát.
Egy kiló vanília világpiaci ára jelenleg 500–600 dollár körül van, néhány évvel ezelőtt ennek csupán a tizedébe került. A magas árfolyam miatt a termelők és a bűnözők vetélkednek egymással Madagaszkáron. Ültetvények létesítése érdekében pedig az erdőket is irtják. Egy iparági szakértő szerint a drágulás 5–10 százalékát spekulációs ügyletek okozzák. Az a hír kelt szárnyra ugyanis, hogy a rózsafa-eladásokon meggazdagodott maffia felvásárolta a vaníliakészleteket, azzal a céllal, hogy még nagyobb árnövekedést érjen el. Az értékes természeti kincsből, a rózsafából származó hatalmas haszon tisztára mosására használják fel a vaníliakereskedelmet.
Hírügynökségi tudósítások szerint Anjahanában, egy madagaszkári faluban a bűnözők szabadon fosztogatják az ültetvényeket. A nehéz körülmények között élő gazdák pedig úgy döntöttek, saját kezűleg számolnak le a tolvajokkal. A gyilkos bosszúállások eseteinek ügyében a rendőrség nem tesz semmit. A fűszerért vívott háború máris több tucat halálos áldozatot követelt.
A vaníliatermesztés érdekében történő erdőirtás szintén komoly károkat okoz. A termelők pedig attól sem riadnak vissza, hogy nemzeti parkokban vágjanak ki erdős területeket.
A fűszernövény termesztése sem egyszerű. A vanília egy napig nyíló virágját csak egy speciális és kizárólag Mexikóban őshonos méh- és kolibrifajta tudja beporozni. Évek múltán azonban mesterséges porzási módszerek révén lehetővé vált a vanília termesztése máshol is. A porzást egyenként, mesterségesen, speciális eszközzel kell elvégezni, amely folyamat lényegesen megnehezíti az előállítást. A virágok hat hét alatt zöld hüvelyeket növesztenek, ezeknek pedig további 6-8 hónap szükséges, hogy megérjenek. Az árat növelő tényezők egyike, hogy a termelők rendszeresen leszedik a szabályostól eltérő darabokat. A teljes aratási időszak így akár három hónapig is eltarthat.
Később a hőkezelés, majd pedig az aszalás és a napon történő szárítás következik. Majd újabb hat hónapon keresztül erjesztik tovább, míg a folyamat végére kb. 5 kg vaníliából 1 kg-ot nyernek.
