2024. november 24., vasárnap

Képernyőkre vetített történet

Aneesh Chaganty: Keresés

A különféle elektronikai szerkezetek mára teljes mértékben behálózták a mindennapjainkat. A számítógép nélkülözhetetlen munkaeszközzé vált, a közintézményeket és városaink köztereit bekameráztuk, a televízió élőben közvetít minden jelentős eseményt. Mobiltelefonon beszélgetünk egymással, skype-on keresztül bonyolítunk le üzleti, politikai és munkaügyi megbeszéléseket, a Google segítségével keressük a szükséges információkat, utazáshoz internetes útvonaltervezést használunk, a YouTube-on hallgatjuk a zenét és nézzük a filmeket, online fizetjük a számláinkat, okostelefonunk képernyőjén tájékozódunk, a különféle közösségi oldalakon folytatunk társadalmi életet. A korszerű eszközök nagymértékben megkönnyítik az életünket, azonban a bennük rejlő esetlegességgel is számolni kell – sugallja Aneesh Chaganty különleges formanyelvvel készült Keresés (Searching) című játékfilmje.

Amióta felesége elhunyt, David Kim egyedül neveli gimnazista lányát, Margot-t. Az IT-szektorban tevékenykedő középkorú férfi összes szabad idejét a gyermekéről való gondoskodásnak szenteli. A világ minden bajától megóvná lányát, amiből kifolyólag nem ritkán kissé túlzásokba is esik, a modern kommunikációs eszközöknek köszönhetően folyamatosan gyermeke nyakán lóg, s annak dolgai iránt érdeklődik. A túlóvás ellenére azonban egy nap minden szülő legszörnyűbb rémálmával kell szembesülnie: szeretett lánya eltűnt. Először kamaszos hévnek tudja be Margot váratlan eltűnését, de miután sorra hívja lánya osztálytársait és barátait, és kiderül, hogy senki sem tud róla semmit, sőt alig ismerik Margot-t, a sokkal borzasztóbb forgatókönyv lehetősége merül fel előtte. Értesíti az esetről a rendőrséget, ám a rendőri nyomozás megkezdése után sem hagy fel lánya dolgainak a felkutatásával. Megvizsgálja Margot laptopját, s nyugtalanító titkokra bukkanva arra döbben rá, hogy összes igyekezete ellenére sem ismeri igazából gyermekét.

A Keresés feszesre vágott, eseményekben gazdag pszichothriller, amely minden tekintetben eleget tesz a műfaj szabályainak, legnagyobb erénye azonban mégsem a kétségtelenül izgalmas történetben és ügyes cselekményvezetésben, hanem a film formai kivitelezésében rejlik. A mű ugyanis teljes egészében különböző képernyőkön játszódik, egyetlen úgynevezett „közvetlen” képet sem látunk a filmben, mindegyik képkocka egy másik médium „felvétele”. A Keresés képanyaga tévéhíradó-felvételek, biztonsági kamerafelvételek, családi videofelvételek, házi kamerafelvételek, a laptop képernyőjén látható képek montázsából tevődik össze – különösen az utóbbi dominál a filmben, ami sajátos módon a huszonegyedik századi ember szokásaira is rámutat: a YouTube-on szól a zene, a Skype-on folyik a videokonferencia, a Facebookon zajlik a chatelés, amivel párhuzamosan történik egy e-mail olvasása és az ismeretlen adatok utáni keresés a Google segítségével.

Filmnyelvi különlegessége mellett a Keresés másik nagy erénye az online világ működési mechanizmusának a feltárása, amivel az alkotás korunk egyik legaktuálisabb problémáját tematizálja. Rámutat a virtuális kapcsolatokban és a névtelenség mögötti rejtőzködésben megbúvó veszélyekre, az online ismeretségek súlytalanságára, az interneten tapasztaltak félrevezető jellegére. Eme természetéből kifolyólag a film egy érzelmi hullámvasútra invitálja nézőjét, az egyébként is fordulatos történetet a végén egy ügyes csavarral fejelve meg. A Keresés nem az első olyan alkotás, amely teljes egészében különféle képernyőkről összerakott képanyagból áll össze, készült már rövidfilm és néhány egész estés játékfilm is, amelynek cselekménye kizárólag a laptop kijelzőjén játszódik, azonban a huszonhét éves Aneesh Chaganty első alkotása lehet az a mű, amely egyrészt tartalmi töltete, másrészt pedig technikai kivitelezettsége miatt áttörést hozhat a forma számára. Az alig két hétig tartó forgatás ellenére a Keresés két évig készült, aminek eredményeként a filmben feltűnő felvételek és számítógépes alkalmazások teljesen életszerűek. A rendező számára nyilvánvalóan inspiráló volt a szűkre szabott mozgástér, filmnyelvi szempontból páratlanra sikeredett az online világot vizuálisan magában foglaló műve.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás