(Kép: Gergely Árpád)
Szabadkán bőven akad rendezni és szépíteni való, hiszen még mindig vannak a városnak csak szégyenfoltként emlegetett, elhanyagolt, félkész részei, épületek, melyek látványára a legtöbb szabadkai csak egy fájdalmas tekintettel vagy néma dühvel reagál. Főleg akkor van ez így, ha éveken keresztül azt tapasztalja, hogy senki sem tesz semmit azért, hogy javítson az állapotokon vagy legalábbis nagyon sokáig kell arra várni, hogy a dolgok kimozduljanak a holtpontról. Az is igaz, hogy az ember előbb veszi észre a rosszat, mint a jót, és előbb tud kritikát megfogalmazni, mint megdicsérni, de néha történnek igazán jó dolgok is ebben a városban, melyek megérdemelnek néhány méltató szót. Ilyen a Beograd Áruház épülete, mely az elmúlt években legfeljebb arra volt jó, hogy teleplakátolják, összefirkálják, betörjék a kirakatként is szolgáló üvegfalait. A valamikor jobb napokat is megélt épület hosszú ideig csúfította a Korzót, mígnem az épület tulajdonosa végre-valahára felfrissítette az épület homlokzatát, nemrégiben pedig az egyik kiskereskedelmi üzletlánc is megnyitott egy boltot az objektum sarkában, ami máris rendezettebb külsőt kölcsönzött az épületnek és a környéknek.
Ezzel azonban nem ért véget a történet, hiszen a közelmúltban egy egyszerű, mégis nagyszerű ötletnek köszönhetően a teljes üvegfelület megújult, s immár a városháza, a vasútállomás, a Raichle-palota, a Népszínház és a helyiek által csak majomplaccként emlegetett park részletei, azaz maga Szabadka köszön rá az arra sétálókra antik hatású óriásplakátok formájában. Stílusos, hangulatos, szabadkás, olyan, amilyet e város lakói elvárnak azoktól, akik a szebb városképért dolgoznak. Remélhetőleg a jövőben további hasonlóan frappáns ötletek születnek, melyek egy kicsit jobb kedvre derítik a szabadkaiakat, úgy, ahogy azt ezek a kirakati városképek teszik.
