A jó idő beköszöntével egyre többen fújják az orrukat, tüsszögnek, könnyezik a szemük, ám nem a náthától, hanem az allergiától. Úgy tűnik, mintha az allergia lenne az új nátha, legalábbis sokakat érint. Egyre többeket. Jelenleg Szerbiában az allergiások száma az összlakosság mintegy 15–25 százalékára tehető, és sajnos ez az arány évről évre növekszik. Nem ritka az sem, hogy valaki az élete derekán lesz allergiás, sőt még az sem, hogy az utódok is szenvedni fognak ettől a kellemetlenségtől. Egy kutatás szerint három év múlva minden harmadik ember valamilyen allergiától szenved majd. Nem szép kilátások. Pedig a tavaszi időjárást élveznünk kellene, és szeretjük is sokan, kivéve azokat, akik ebben az időszakban a kellemetlen testi tünetekkel kénytelenek együtt élni.
Idén sokkal hamarabb jött a várva várt felmelegedés, viszont arra azért mégse számítottunk, hogy már február végén nehéz lesz a nagykabát. Nem beleburkolóztunk, mint ahogy ezt ilyen tájt régen tettük, vagy mit ne mondjak, sok éve ilyenkor húztuk magunk után a szánkót vagy a szalmával kitömött zsákot, hogy nagyokat csúszkáljunk a havas, jeges lejtőkön. Ez mára szinte teljesen megszűnt. Havat csak mutatóba láttunk, pár szállingózó hópehely formájában. És ha már így felbolydult minden, hogy alig van tél, alig van tavasz, a nyári hőség pedig perzsel, akkor nem is kell csodálkoznunk azon, hogy egyre több nyavalya kap el bennünket. Én nagyon szeretem a kánikulát, és azt reméltem, az enyhe tél a pénztárcát is megkíméli, de valahogy mégsem így történt. Hiába nem volt farkasordító hideg, a villanyszámla nem lett kisebb, sőt!
Nem túlzó a megállapítás, hogy a 2024-es allergiaszezon – mert most már ilyen is van – extrém korán elkezdődött. Több olyan allergiát okozó növény pollenje van már a levegőben, ami például egy évtizede ilyenkor még meg sem jelent. Vegyük például a mogyorót, de megannyi fű, fa, virág bánthatja az orrunkat. A növények sokkal hamarabb virágoznak, a gyümölcsfák olyan látványt nyújtanak, ami öröm a szemnek, csakhogy ennek még nincs itt az ideje. Velebit közelében található egy terebélyes sárgabarack-ültetvény. Teljes pompájában van már most, március elején. A gyümölcsészek gondolni se mernek arra, mi lesz akkor, ha a szeszélyes április hoz egy kis fagyos időszakot. Mi lesz akkor a barackkal? No, de a vészmadárkodásnak sincs helye, reméljük, a termelőkkel együtt, hogy sok, gyönyörű és zamatos gyümölcs érik a fákon. Nekik legyen jó termésük, nekünk pedig kedvezményes árú és finom, hazai gyümölcsünk!
A szezonális allergia tehát tombol, amiben, mint mindenben, van jó és rossz is. A jó az, hogy csak egy bizonyos időszakig tart, nem egész évben. Persze, aki az allergiának ettől a válfajától szenved, valószínűleg ugyanolyan keserűségként éli meg, mint bármely más, hosszan tartó folyamatot, kétség se fér hozzá. Hasonlóan rossz helyzetben vannak az ételallergiások, akik egy életen át végig oda kell, hogy figyeljenek, viszont tudnak ellene védekezni. Aki a most virágzó növények miatt szenved, nem tehet mást, mint hogy átvészeli ezt az időszakot, vagy elkerüli azokat a területeket, ahol szemmel láthatóan vannak olyan növények, melyek az egészségének ártanak, vagy homeopátiás, illetve receptre kapható gyógyszereket hív segítségül.
Manapság minden családban egy személy valamire allergiás, így sajnos joggal mondható, hogy az allergia korunk egyik népbetegsége, ami az idők változásának hozadéka. Az embert azonban nem olyan fából faragták, hogy ne keressen megoldást. Ki tudja, lehet, hogy idővel ez ellen is lesz biztos módszer. Addig marad a tünetek enyhítése, és a reménykedés, hogy nem hiába virágoztak előbb például a gyümölcsfák, hanem a sok, szép termés megörvendeztet termelőt és vásárlót, barackot majszoló kisgyermeket és felnőttet.
Nyitókép: Illusztráció: Pixabay
