A közlekedési rendőrség nemrég kezdte meg a közlekedésbiztonsági törvény új intézkedéseinek alkalmazását, vagyis a legproblematikusabb vezetők járműveinek ideiglenes elkobzását. Az elmúlt időszakban számos erre vonatkozó írással lehetett találkozni a hazai sajtóban. A Belügyminisztérium közölte: azoktól veszik el a gépjárműveket, akiket az elmúlt két évben súlyos közlekedésbiztonsági szabálysértés miatt ítéltek el. Az új közlekedésbiztonsági törvény összesen 18 olyan közlekedési szabálysértést határoz meg, amely a jármű elkobzását vonja maga után. A jármű elvesztéséhez vezethet például az 1,2 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltság alatti vezetés, az alkoholszonda vagy a drogteszt megtagadása, vagy a megengedettnél nagyobb sebességgel való haladás. Ide tartozik még a 12 év alatti gyerek szállítása a vezetői ülésben, vagy olyan helyen, ami nem ülés, például a csomagtartóban. Súlyos szabálysértésnek számít még legalább két piros közlekedési lámpán való áthaladás 10 percen belül, járművezetés jogosítvány nélkül vagy vezetési tilalom alatt. Az illetékesek arra is figyelmeztetnek, hogy olyan esetben is elkobozhatják a járművet, ha a súlyos szabálysértés elkövetője más tulajdonában lévő autót vezet. Ezért óvatosságra intik a járműtulajdonosokat, hogy csak megbízható és felelősségteljes sofőrnek adják kölcsön gépjárművüket. A Közlekedésbiztonsági Bizottságnál úgy vélik, hogy a jármű ideiglenes elkobzása nem jó megoldás: véleményük szerint az intézkedésnek tartósnak kell lennie, csak a megfelelő jogi keretet kell megtalálni hozzá.
A közlekedés résztvevője egy átlagos napon akár több közlekedési eszközt is használ ahhoz, hogy eljusson egyik pontból a másikba. Ebből az egyik esetben eszközként feltétlenül a saját lábát alkalmazza. A többi esetben a kellék változó, hiszen lehet kerékpár, motorkerékpár, személygépkocsi vagy a tömegközlekedés valamelyik módja. Ami nem változik, az a feszültség, az intolerancia és konfliktushelyzet. Mindenki látja maga előtt az agresszív vagy éppen ellenkezőleg túlságosan bizonytalan autóvezetőt, a káromkodó kerékpárost vagy a kezét rázó buszsofőrt. Kijelenthetjük, hogy biztonságosabbá teszi a közlekedést, ha annak résztvevői figyelmesebben, kulturáltabban viselkednek egymással, azonban azt is hozzátehetjük, hogy ez nagy mértékben hiányzik a szerbiai utakról a közlekedés szereplőiből. Az illetékesek szerint ijesztően alacsony szinten van a közlekedési kultúra országunkban. Bár a gyorshajtás a balesetek legfőbb okozója a közutakon, a halálos kimenetelű balesetek esetében nem elhanyagolható a biztonsági öv használatának hiánya, mivel sok esetben ez nagyban hozzájárul a tragikus végkimenetelhez. Az alkohol, valamint a tudatmódosító szerek hatása alatti vezetés is gyakori jelenség Szerbiában. Habár az elmúlt évtizedekben több intézkedés is megvalósult a közeledésbiztonság javítása terén, a tartós, további javulás újabb erőfeszítéseket igényel(ne). A kormány tavaly fogadta el a 2023–2030-ra vonatkozó országos közlekedésbiztonsági stratégiát is, illetve az azt követő 2023–2025-ös akciótervet. Ezekkel a dokumentumokkal azt szeretnék elérni, hogy legalább a felére csökkenjen a közutakon a balesetek száma, különösképpen a halálos kimenetelű baleseteké, és hogy Szerbia ezen a téren a legbiztonságosabb európia államok egyikévé váljon. A nemzeti stratégia kidolgozásában 32 állami és önkormányzati szintű, közlekedésbiztonsággal foglalkozó szerv, szervezet, intézmény vett részt. A felmerülő problémákat kielemezték és megfogalmazták a célokat, valamint azokat a mutatókat, aktivitásokat és költségeket, amelyekre a következő időszakban szükség lesz. A stratégiai dokumentum célja többek között, hogy a közúti forgalom 75 százaléka 2030-ra már a legmagasabb közlekedésbiztonsági standardokkal rendelkező utakon bonyolódjon. Ezt a célt szolgálják az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai, ami során számos autópálya és gyorsforgalmi út épült. Ahhoz, hogy nőjön a közlekedésbiztonság az utakon, a közlekedésben résztvevők közlekedési kultúráját is növelni kell. Mindenekelőtt tudatosítani kell, hogy mennyire fontos a biztonsági öv használata, illetve a gyermekülések alkalmazása.
A jogosítvány megszerzése mindenki életében mérföldkőnek számít. A legtöbb fiatal alig várja, hogy vezetői engedélyt szerezzen, és végre egyedül vezethesse a családi autót (az meg már álmai netovábbja, ha saját kocsija is lehet). Habár a sikeres vizsgát követően még nagyon friss az elméleti és a gyakorlati tudás, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a fiatal, kezdő sofőrök sok esetben nagyon merészen ülnek a volán mögé, fittyet hányva a közlekedési szabályok betartására. Mi a helyzet az idős(ebb) járművezetőkkel, vagyis azokkal, akik évekkel, évtizedekkel ezelőtt szereztek jogosítványt? Valóban veszélyesek az idős sofőrök? Sokak számára a gépkocsi az aktív öregkor fontos feltétele. Az „idős ember” fogalmának már a meghatározása sem könnyű, a tudományos kutatók is úgy vélekednek, hogy az életkor nem a legjobb kiindulási pont. Az idős ember fogalma inkább teljesítőképességének és életérzésének jellemzőivel, egészségi állapotával, a pszichikai és szociális életfeltételeivel határozható meg. Számtalan írást, vitát, hozzászólást olvashattunk már a világhálón arról, hogy hány éves korban kellene elvenni az idősektől a vezetői engedélyt, és mi mindent kellene tenni annak érdekében, hogy még véletlenül se okozhassanak közlekedési balesetet. Az idősek védtelenebbek a közösségi médiában, sokan nincsenek is jelen ott, vagy ha mégis, nem feltétlenül követik az ilyen oldalakat. Az idős vezetőknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ébren tartsák közlekedésismereti, vezetéstechnikai elméleti tudásukat, hogy naprakész információik legyenek a közlekedés legfontosabb változásairól. Tudatosan kerülniük kell azokat a közlekedési szituációkat, amelyek különös nehézséget jelenthetnek a számukra. Az idős autósok azért nem jelentenek nagyobb veszélyt a közlekedésben, mert a csökkenő fizikális és mentális teljesítményüket óriási rutinjukkal, alkalmazkodó vezetési stílusukkal és persze a nehéz körülmények közötti vezetés mellőzésével kompenzálják. Jellemzően nem az ő korosztályukból kikerülnek ki az ittasan, drogosan vezetők, a diszkóból hazafelé tartva vagánykodók, de még a büntetőfékezők sem.
Aki autót vezet, nemcsak a saját életéért felelős, és nem is csak azokért, akik vele egy járműben vannak, hanem a többi autós, gyalogos vagy kerékpáros biztonságáért is. Kétszer is meg kellene gondolnia annak, aki álmos, hogy nekiindul-e egy hosszabb útnak. Mindenkinek kötelező lenne eltennie a mobiltelefonját, és legfeljebb csak a GPS-t használni rajta, de hiába a bevezetett büntetések, rengetegen nincsenek tekintettel a súlyos következményekre. Akinek valamilyen egészségügyi problémája van, annak sem árt az alapos felkészülés, mielőtt a volán mögé ül. Probléma adódhat a magas vérnyomásból, a szívritmuszavarból, de tavasztól őszig az allergia is pillanatok alatt okozhat végzetes szituációkat. A heves tüsszögés, a szemkönnyezés, az orrfolyás és orrfújás sajnos autót vezetve nemcsak kellemetlen, de balesetveszélyes is.
A közlekedési szabályok egyértelműek abban a tekintetben, hogy a sofőrnek vezetésre alkalmas állapotban kell a volánhoz ülnie. És ez nemcsak azt jelenti, hogy nem lehet ittas állapotban vagy tudatmódosító szerek hatása alatt. Már csak ezért is mindenkinek magának kell végiggondolnia és eldöntenie, hány éves koráig vezet. Vagy azt, hogy mikor vezet. Van, aki fiatalon sem szeret éjszaka vezetni, van, aki, ha tehetné, idős korában csak olyankor vezetne, ha már nincs nagy forgalom. Nem a szépérzékünk és lelki békénk miatt érdemes a közlekedésben az előzékeny, empatikus magatartás mellett érvelnünk, hanem azért, mert a saját, a gyermekeink és mások élete, egészsége és testi épsége múlhat rajta.
Nyitókép: Pixabay
