Már javában tart az idény kezdete, mégis sokkal kevesebben beszélgetnek a nyaralásról, mint az előző években. Korábban ilyenkor már napi szintű kérdésnek számított a „Hol nyaraltok?”. Az idén viszont csak elvétve hangzik el az érdeklődés. Akkor is inkább óvatosan teszik fel egymásnak a kollégák, barátok, ismerősök. A válasz pedig még halkabban hangzik el: esetleg Görögországban.
A hazai turisták ragaszkodását a Szerbiai Idegenforgalmi Ügynökségek Szövetségének (YUTA) az idei felmérése is alátámasztja: adataik szerint a szerbiaiak továbbra is legszívesebben Görögországban nyaralnak. Aleksandar Seničić, a szövetség igazgatója szerint turistáinkra jellemző, hogy nem igazán foglalkoztatják őket a nemzetközi problémák, és figyelmen kívül hagyják a célországok közelében zajló zavargásokat is. Állítását Egyiptommal is alátámasztotta, amely iránt annak ellenére sem enyhült a hazai érdeklődés, hogy a Gázai övezetben háborús helyzet uralkodik. A zavargások Törökországtól sem riasztották el a szerbiaiakat: a korábbi évekhez hasonlóan térségünkből az idén is 250-300 ezren utaznának a török tengerpartokra. A YUTA adatai szerint ennél valamivel többen, 300-350 ezren választják a montenegrói üdülőhelyeket, ahova főként saját szervezésben jutnak el országunk lakosai. Görögországban viszont rendszerint 600-700 ezren nyaralnak utazási irodák szervezésében abból a csaknem egymillió szerbiai turistából, amely ragaszkodik a görög tengerpartok szépségeihez vagy éppen a hozzáférhetőségéhez. Az elemzések ugyanis a helyválasztás tekintetében nem szólnak arról, hogy az elmúlt években a görög vagy a török tengerpart árai korántsem növekedtek oly mértékben, mint amilyen drágulásokkal „dicsekedhetett” például a horvát tengerpart. Két évvel ezelőtt ugyanis 40-50 százalékos drágulást tapasztalhattak azok, akik az Adriai-tenger horvát szakaszán nyaraltak. A tavalyi idény kezdetén további áremelkedésekről szóltak a hírek, a nyári hónapokban viszont már inkább arról, hogy a drágulások miatt megüresedett a horvát tengerpart. A rendszerint ott nyaraló nyugat-európai középosztály is körülnézett, és inkább az olcsóbb montenegrói partszakaszra utazott. Az idén úgy tűnik, a horvát vendéglátósok visszaszeretnék csábítani az európai turistákat: a híradások ugyanis sokkal inkább az árak megtartásáról és csekély csökkenéséről szólnak, mintsem a drágulásról. Görögországban viszont némi áremelésről számolnak be az ügynökségek: az apartmanok költségei 5–12 százalékkal növekedtek, a szállodai ellátásért viszont akár 20 százalékkal is többet kérnek az idén a görögök, mint tavaly. A jelentősen megdrágított idegenforgalmi illeték ellenére is hozzáférhetőbbek azonban a nyaralások Görögországban, mint Horvátországban. Az utóbbi kényelmét a szerbiaiak továbbra sem tudják megfizetni, így a szomszédos ország idegenforgalmi szempontból az idén is elsősorban a nyugat-európaiakat szolgálja ki.
Akiktől az elszállásolás tekintetében is különböznek a szerbiai turisták. Míg a nyugat-európaiak 90 százaléka szállodákban nyaral, addig a YUTA felmérése szerint a szerbiaiak szívesebben bérelnek magántulajdonban levő szobákat és apartmanokat. Jellemzőek ránk a családos nyaralások is, az utóbbi időben pedig egyre többen választják az elő- és utóidény kedvezményes lehetőségeit attól függetlenül, hogy ezekben az időszakokban már változó időjárásra lehet számítani a nyaralóhelyeken – ismertette a kimutatásokat a szövetség igazgatója. E tekintetben hozzátette: a főidényen kívüli időpontok választását a legtöbben a korlátozott anyagi lehetőségekkel indokolták. Az egyre drágább augusztusi nyaralások ugyanis sokak számára megfizethetetlenek. Így mind többen döntenek úgy, hogy inkább igazolják a gyermekeiknek a tanév első vagy utolsó hetét, minthogy lemaradjanak a nyári családi élményekről.
A szűkösebb anyagi lehetőségeknek viszont látszólag ellentmond az az adat, miszerint ebben az évben jelentősen változott a nyaralások kifizetésének módja: míg a korábbi években a legtöbben a halasztott fizetési lehetőségeket választották, addig az idén az utazók jelentős része inkább készpénzzel fizet a nyaralásért. A törlesztőrészletek alapján igényelt nyaralás és a készpénzfizetés aránya ugyanis 50-50 százalék – mutatnak rá a változásra a felmérések. Bár a szakemberek nem igazán foglalkoztak ezen adat elemzésével, a begyűjtött indoklásokra alapozva talán leszűrhetjük a következtetést: az idei évben a szerbiai lakosok nem mernek bevállalni extra terhelést. Így többnyire azok nyaralnak majd a tengerpartokon, akik megtakarításaikból készpénzzel is ki tudják fizetni a drága idény szolgáltatásait.
Így a „Hol nyaraltok?” helyett jelenleg illendőbb a „Nyaraltok-e az idén?” kérdést feltenni. Amelyre sokan egyszerű nemmel válaszolunk. A stagnáló béreink kilátástalanságában pedig már az indoklást sem szégyelljük kimondani: az idén egyszerűen nincs miből a tengerpartra utaznunk.
Nyitókép: Pixabay
