Az elmúlt 300 évben drámai csúcsot ért el a világ népessége. Ez a növekedés egybeesett a modern orvostudomány kialakulásával és az ipari forradalommal, aminek következtében óriási bőségben álltak rendelkezésre a különböző erőforrások és az élelem. Az 1800-as évekig a Földön kevesebb mint egymilliárd ember élt. A 20. században a világ népessége újabb csúcsokat döntött. 1950 és 1992 között 2,5 milliárdról 5,5 milliárdra nőtt az emberek száma. A világ népessége 2022 novemberében elérte a 8 milliárd főt. Az előrejelzések szerint 2037-ben éri el a bolygó népessége a 9 milliárdot, a 2080-as évekre pedig már 10,4 milliárd ember él majd a Földön. Vajon milyen hatással lehet a népességnövekedés az életünkre nézve? Lesz-e tömeges migráció, túlzsúfoltság az amúgy is sűrűn lakott területeken, vagy az ipari forradalom korszakának nyomornegyedeihez hasonló élhetetlen körülmények várnak ránk?
A népesedési világnap, amelyet július 11-én, azaz ma tartanak, szeretné felhívni a figyelmet a Föld népességnövekedésével járó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi veszélyekre. Fontos azonban megemlíteni, hogy a túlnépesedés körüli aggodalmak nem új keletűek. Thomas Malthus demográfus még 1798-ban feltette a kérdést, mi történne, ha a népesség gyorsabban nőne, mint az élelemforrások. Szerinte éhínség, a kormányok bukása következne be és tartana mindaddig, amíg kialakul az új egyensúly a népesség és a rendelkezésre álló források nagysága között. Malthus a tömeges éhínséget az 1800-as évek közepére jósolta. Az 1800-as években azonban új területeket fedeztek fel, gyarmatokat alapítottak, és így bővültek az élelemforrások. A Malthus által megjósolt katasztrófák nem következtek be. Az 1960-as években a tudósok ismét úgy vélték, hogy a túlnépesedés 2000-re globális összeomláshoz vezet. Ez az előrejelzés is hibásnak bizonyult, a zöld forradalomnak köszönhetően kibővültek az élelmiszerforrások. A termelés növekedése tehát meghaladta a népesség szaporodási ütemét.
Jelenleg sokan úgy gondolják, hogy most már tényleg sokan vagyunk a Földön, ennyi embert nem képes eltartani. A túlnépesedés következtében kimerülnek a természeti erőforrások, környezeti problémák jelentkeznek, növekszik a munkanélküliség és a megélhetési költség.
Jelenleg India a világ legnépesebb országa, tavaly megelőzte az 1950 óta listavezető Kínát. India népessége 1950-óta több mint egymilliárddal nőtt, lakosainak száma jelenleg 1,4 milliárdot tesz ki. A kínai népességcsökkenés előzménye, hogy évtizedeken át szigorú törvényekkel tartották féken a születésszámot, a 80-as években egyre korlátozták a családonként vállalható gyerekek számát. Ezzel persze Kína mára a gyorsan elöregedő társadalom okozta problémákkal küzd. A becslések szerint a következő két évtizedben a népesség csaknem 10 százalékos csökkenése várható.
Tudósok szerint van remény a népesség számára, Kína mellett ugyanis máshol is a népesség csökkenésének lehetünk szemtanúi. A születések aránya számos európai országban családonként 1,2 és 1,4 között mozog, vagyis jóval elmarad a népesség szinten tartásához szükséges 2,1-től. Az utóbbi időben a harmadik világban is zuhanni kezdett a születésszám. Az Afrikán kívüli területeken gyakorlatilag már mindenhol beindult a népességfogyás. Ennek több oka is van. Egyrészt a falusi népesség a városokba költözik, ahol a gyermeknevelési költségek jelentősen csökkentik a családokban születő gyerekek számát. Az iparosodásnak és a fejlettebb oktatásnak köszönhetően kialakul a középosztály, amely kevesebb gyermeket vállal. A leghatékonyabb fogamzásgátló eszköz tehát a jólét. A növekedés az 50-es években kezdett lassulni, az 1950-es 4,84 ráta a becslések szerint 2050-re 1,83-ra csökken. Az előrejelzések értelmében 204 országból 155-ben lesz alacsonyabb a születési ráta annál, ami ahhoz kellene, hogy növekedjen a népesség.
Szerbiában is évről évre fogyatkozik a lakosság száma. Ehhez persze nagyban hozzájárul a kivándorlás is. Egyes becslések szerint a század derekán az országnak 3,5–4 millió lakosa lesz, kevesebb, mint amennyi a második világháború után volt.
Szakértők szerint az alacsony születésszám előnyösen hat a környezetre, az egészségügyre, a klímaváltozásra, viszont negatív hatásai lehetnek a nyugdíjra és a munkaerőre.
Számos megoldás létezik a túlnépesedés kezelésére, és a népességnövekedés fenntarthatóbbá tételére. Fontos a családtervezési lehetőségek és az oktatás fejlesztése, valamint a reproduktív egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése szintén kulcsfontosságú a népesség fenntartható növekedésének elősegítésében. A túlnépesedés problémájának kezeléséhez globális intézkedésekre van szükség. Tehát a népesség az évszázad végéig növekedni fog. Reménykedjünk, hogy ezúttal sem következik be a populáció-összeomlás, az emberiség képes lesz megmaradni, és békében, jólétben együtt élni.
Nyitókép: Pixabay
