A parlagfű-allergia Szerbiában is egyre több embernek okoz gondokat. Július végétől számítani lehet arra, hogy a parlagfű pollenje megjelenik a levegőben. Az allergia felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt tapasztalható, kialakulhat már óvodás korban, de akár 40 évesen is jelentkezhet. A leggyakoribb tünetek az orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, tüsszögés, fáradtság, fejfájás. A tünetek tehát változók lehetnek, és az allergiás reakciók is eltérhetnek.
Mi is tulajdonképpen a parlagfű, és miért okoz annyi gondot? A parlagfű egy gyomnövény, amely főként augusztustól szeptemberig termeli pollenjét. Szinte bármilyen körülmények között megél, és rendkívül gyorsan terjed. A nyár végétől ősz elejéig tartó időszak a parlagfű virágzásának a csúcsa, amikor a növény pollenje nagy mennyiségben szabadul fel a levegőbe. A parlagfű-allergia egy olyan immunreakció, amely azoknál fordul elő, akik érzékenyek a parlagfű pollenjére.
Szerbiában jelenleg magas a parlagfű pollenkoncentrációja. Az erre érzékenyeknek tehát óvatosságra van szükségük. Vajon milyen módon védekezhetnek?
Az allergiát sokan nem tartják komoly betegségnek, úgy vélik, hogy a náthaszerű tüneteket akár kezelés nélkül is el lehet viselni. Az allergiás tünetek enyhítése azonban kiemelten fontos a jobb életminőség érdekében. Egészségügyi szakértők hangsúlyozzák, hogy a tüneti kezelést akkor kell elkezdeni, amikor a parlagfű pollenje megjelenik a levegőben. És addig szükséges folytatni, amíg a parlagfű pollenje jelen van a levegőben és a tünetek fennállnak.
A parlagfű-allergia ellen mi magunk is sokat tehetünk. A parlagfű pollenkoncentrációja reggel 5 és 10 között a legmagasabb, ezért az allergiásoknak nem javasolt felkelés után a szellőztetés. Helyette inkább késő este érdemes ablakot nyitni, a pollenkoncentráció ugyanis ekkor a legalacsonyabb. A cipőnk mellett a ruhánkon is megtapadnak a pollenek, ezért fontos gyakran ruhát váltani. Szükséges megmosni a kezünket és az arcunkat, gyakran hajat mosni. Mivel ruháinkról és hajunkról pollen kerülhet az ágyneműre, mindenképpen fontos hetente cserélni. Ha a szabadban tartózkodunk, fontos a szemünket is megvédeni, ezért az allergiásoknak ajánlott a napszemüveg viselése. Ezenkívül a parlagfű-allergia ellen számos gyógyszer is létezik, amelyek jelentősen enyhíthetik a tüneteket.
Tartós megoldást jelenthet allergia ellen az immunterápia, hiszen nemcsak a tüneteket, hanem az allergiát kiváltó okot szünteti meg. Jelenleg ez az egyetlen tartós kezelési mód allergia ellen. Az immunterápiás kezelés során azt az anyagot kell szedni, ami az allergiás tüneteket okozza. Ezek a készítmények az allergén magas fokban tisztított kivonatát tartalmazzák. A három-öt éven át tartó kezeléssel a tüneteket 10–12 évre lehet megszüntetni. Elsősorban azoknak ajánlott, akiknek az allergiás tüneteik jelentős életminőség-romlást okoznak, vagy nem szeretnének minden évben gyógyszereket szedni.
Szerbiában az elmúlt hetekben a parlagfű pollenkoncentrációja több mint tízszeresen meghaladta a határértéket. Az előrejelzések szerint szeptember végén várható jelentősebb csökkenés, amikor a parlagfű a virágzás utolsó fázisába lép. Szerbiában a városok évente jelentős összeget különítenek el a parlagfű megsemmisítésére. Belgrád 2021-ben erre a célra 148 millió dinárt fordított. Szakértők szerint azonban ezeknek az intézkedéseknek nincs nagy jelentősége, mivel a parlagfű gyakran a városok mellett, a vasutak mellett növekszik. Ott pedig senki sem tisztítja, a városok csak a közterületeken foglalkoznak a problémával, a magánhelyeken a parlagfű megsemmisítését pedig a parcella tulajdonosára bízzák. Nem csoda tehát, hogy a pollen sok helyre eljut és allergiát okoz az embereknek.
Egyes előrejelzések szerint Európában 20 év múlva megkétszereződhet a parlagfűre érzékeny emberek száma. A klímaváltozás tovább ront a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. Az emberi tevékenység, mint például a földművelés, erdőirtás elősegíthetik a parlagfű terjedését. A klímaváltozással a parlagfű virágzása is tovább tart, és a pollenkoncentráció is magasabb lehet.
Az allergiát egyébként korunk népbetegségeként emlegetik, 50 évvel ezelőtt nem is igazán ismertük sem az allergia, sem az allergiás tünetek fogalmát. Az elmúlt évtizedekben nemcsak környezetünk, hanem életmódunk is jelentősen megváltozott. A mindennapi stressz is növeli a tünetek kialakulásának kockázatát.
Nyitókép: Pixabay
