Általánosságban elmondható, hogy kényelmi társadalomban élünk. A szupermarketek, boltok polcain bármit bármikor elérhetünk, az egzotikus termékektől kezdve a különféle rágcsálni valókig. A választék óriási, így könnyen elcsábulhatunk. A magas kalória- és szénhidráttartalmú élelmiszerek, valamint a kevés rostfogyasztás mind hozzájárulhat a zsírsejtek elszaporodásához. A minőség és a mennyiség mellett azonban fontos szempont a megfelelő étkezési ritmus kialakítása is. Jobb, ha többször eszünk keveset, mint ha egyszerre visszük be ugyanazt a mennyiséget, ugyanis az egyszeri, bőséges étkezés jobban elősegíti a súlygyarapodást.
A világ modernizálódásával ugyanakkor egyre kevesebbet mozgunk. Gondoljunk például a közlekedésre, vagy az ülő, irodai munkák elterjedésére. Még az olyan apróságok is, hogy lifttel vagy lépcsőn megyünk-e fel a második, harmadik emeletre, kihatással vannak a testsúlyra. A rendszeres fizikai aktivitás már gyermekkortól kezdve rendkívül fontos, hiszen ezzel nem csak állóképességünkön, mozgáskoordinációnkon javíthatunk, hanem az elhízás megelőzésében is segíthetünk. Napjaikban az evés szerepe is megváltozott: míg régen az ételre többnyire „üzemanyagként” tekintettünk, ma már nem csak élvezetet jelent a mindennapokban, hanem sokaknál a boldogság oka, vagy épp a szomorúság és a stressz levezető eszköze.
Október 11-én, a túlsúly elleni harc világnapján az elhízás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Ezen a napon számos sporteseménnyel és táplálkozástudatossági tanáccsal segítik az elhízásban szenvedő embereket, és nyújtanak segítséget az egészséges fogyásban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével készült és egy orvosi folyóirat által közzétett tanulmány szerint világszerte több mint egymilliárd ember szenved elhízástól, a számuk 1990 óta több mint a négyszeresére nőtt. Az elhízás és a túlsúly napjainkban olyan mértékben elterjedt, hogy népegészségügyi jelentősége felér a dohányzáséval: a WHO a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémái közé sorolta. Különösen a szegényebb országokat sújtja, és az arány a gyermekek és a serdülők körében gyorsabban nő, mint a felnőtteknél. A tudomány a 25-ös testtömegindextől tekint valakit túlsúlyosnak, 30 felett pedig elhízottnak. Az európaiak közel 20%-a elhízott, több mint fele pedig túlsúlyos. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlsúly évente több mint 1,2 millió halálesetért felelős Európában, és legalább 13 különböző ráktípussal hozható összefüggésbe. Szerbiában az emberek mintegy 30 százaléka túlsúlyos.
Az elhízás oka lehet a genetika vagy valamilyen betegség is, emellett közrejátszhatnak a kialakulásában az anyagcsere eltérései, illetve akár a társadalmi normák is, a leggyakrabban azonban a helytelen étrend, a túl sok bevitt kalória és a mozgásszegény életmód okozza a problémát. A súlyfelesleg nem csupán esztétikai probléma: súlyos kockázati tényező számos betegség kialakulásában. Orvosi értelemben az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség első számú rizikófaktora, emellett a szív- és érrendszeri megbetegedések, egyes daganatos megbetegedések, máj- és epebetegségek, bőrgyógyászati betegségek hátterében, a mozgásszervi elváltozások esetében, sőt a magas vérnyomás esetében is kapcsolat van a betegség kialakulásának kockázata és a túlsúly között. Az elhízás befolyásolja a nők pszichés jóllétét is. A felsorolt betegségek kialakulásának nagy részét meg lehetne akadályozni a helyes táplálkozással és az ideális testsúly megtartásával. Kutatások szerint tíz évvel tovább élhet az, aki időben leadja a súlyfeleslegét, és már tíz százalékos fogyás is sokat javíthat az egészségen.
Nyitókép: Pixabay
