A davosi Világgazdasági Fórum kezdete egybeesett a washingtoni beiktatási ceremóniával. Trump ezúttal is elvitte a show-t, a hírek így most inkább róla szóltak. A két dolog azonban némiképp össze is kapcsolódott. A Világgazdasági Fórum első napján a Svájcban felvonult üzleti döntéshozók többsége optimizmustól túlcsordulva figyelte, amint a világ „másik oldalán” a világ leggazdagabb embereinek társaságában beiktatták Donald Trumpot. A globális kapitalizmus ellen tüntetők is elmaradhatatlan „kellékei” a davosi fórumnak, idén sem maradtak távol. A helikopterek leszállóhelyén tiltakoztak, jelképesen magánrepülőket foglaltak le, a nagy multicégek reklámpannóit pedig festékkel öntötték le. De furcsaságokból ezúttal sem volt hiány. Ehető bogarakat kínáltak a Világgazdasági Fórum résztvevőinek, annak kapcsán, hogy a globális szervezet arról publikált tanulmányt, hogy a rovarfehérje kiváló alternatív, egyben klímabarátibb proteinforrás. A megkínáltak pedig undorodva utasították vissza az „alkalmi” ajándékot. Természetesen, ahogyan várható volt, több tiltakozó jellegű performance is történt a svájci Davosban, ahol már az első napon arra is felhívták a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia fenekestül felforgatja az emberiség mindennapjait. Ferenc pápa levelet írt a résztvevőknek, melyben arra hívta fel világunk politikai és gazdasági vezetőinek figyelmét, hogy a mesterséges intelligencia térhódítása „megrengetheti az igazságról alkotott képünket”. A pápa figyelmeztetett, hogy a technológia gyors ütemű terjedése súlyos etikai és társadalmi kérdéseket vet fel.
Ursula von der Leyen is figyelmeztetett a világ megváltozására. A világ változik, és Európának is változnia kell – mondta az Európai Bizottság elnöke. Utalásként tekinthetünk erre, hiszen a figyelmeztetés valószínűleg Trump új ciklusára vonatkozott, ami valóban gyökeres változásokat, új kihívásokat hozhat Európa számára. A visszatérő amerikai elnök első intézkedései közül több máris globális hatást gyakorolt a világra. Von der Leyen a biztonságpolitikai kérdéseket is felvetette. Úgy vélte, Európa eddig túlságosan támaszkodott külső partnerekre saját biztonságát illetően, de ezek az idők elmúltak. Arra is utalt, mielőbb tárgyalni szeretnének az új amerikai elnökkel, hozzáállásuk pragmatikus lesz, de ragaszkodni fognak alapelveikhez. A kínai a miniszterelnök helyettese a gazdasági protekcionizmust bírálta. Azt mondta, országa nem törekszik mindenáron külkereskedelmi többletet megvalósítani, és hajlandóak a jövőben versenyképesebb és minőségi termékeket és szolgáltatásokat importálni a kereskedelem kiegyensúlyozásáért.
A frissen beiktatott amerikai elnök egy videóhíváson keresztül jelent meg Davosban. A tőle megszokott stílusban, Amerika megerősítéséről, a nemzetközi kereskedelemről és a jelenleg folyó háborúk lezárásáról is beszélt. Trumpot maga Klaus Schwab, a szervezet alapítója konferálta fel. – Amit a világ ezekben az órákban látott, az nem más, mint a józan ész forradalma. Az Egyesült Államok erősebb, gazdagabb és biztonságosabb lesz, és ebben az egész világ követni fog minket – mondta Trump. Az Egyesült Államok kormánya az utóbbi években több mint 8 ezer milliárd dollárnyi költségvetési hiányt halmozott fel. Az elnök kiemelt célként beszélt a kiadások folyamatos csökkentéséről, illetve, hogy vámok kivetésével a „lyukakat mielőbb be tudják foltozni”. Az ország gazdaságának és kereskedelmi erejének, befolyásának megerősítése érdekében a fosszilis energiahordozók kitermelése újra kiemelt céllá vált Washingtonban. Trump az egész bolygó gazdasági és kormányzati vezetőit is arra szólította fel, hogy a saját iparágaik tönkretétele helyett a fejlődésre fókuszáljanak. Vámpolitikáját nyomatékosítva elmondta, azoknak a vállalatoknak, amelyek Amerikában akarják értékesíteni termékeiket, oda is kell költözniük. Ellenkező esetben drága importadókkal kell számolniuk.
A jelentés szerint, amelyet a kormányzati és üzleti vezetők davosi találkozója előtt tettek közzé, a fegyveres konfliktusok és a háborúk jelentik a legnagyobb veszélyt a globális gazdaságokra 2025-ben. A fórum éves globális kockázati felmérése több mint 900 szakértő, politikai döntéshozó és ipari vezető megkérdezésével készült. A válaszadók 52 százaléka „bizonytalan” globális kilátásokra számít a következő két évben. Nagyon összetettnek nevezhető a geopolitikai környezet, sajnos rekordszámú konfliktus van világszerte. Ukrajna, Szíria, Gáza és a közel-keleti konfliktus lehetséges eszkalálódása rányomta bélyegét a hangulatra. A szélsőséges időjárás is kockázatot jelent a gazdasági növekedésre, és hosszú távon továbbra is az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb aggodalmat.
Államelnökünk is ott volt Davosban. Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt. Aleksandar Vučić ezzel kapcsolatban elmondta, szívélyes és jó beszélgetésen vannak túl, ahol a Szerbia számára jelentős összes kérdésről szót ejtettek a regionális kapcsolatoktól az Európai Bizottság által javasolt bővítési tervig. Ezenkívül számos vezetővel folytatott egyeztetést, gazdaságról, fejlődésről, befektetési lehetőségekről. Olyan, a gazdasági szférában meghatározó vállalkozókkal is sikerült tárgyalást folytatnia, amely a 2027-ben esedékes Expo kapcsán jelent előrelépést – nyilatkozta a sajtó képviselőinek.
Vučić Donald Trump hivatalba lépéséről is szólt, és az elkövetkező időszak kihívásait is felvázolta. Véleménye szerint az energetika terén lesznek majd a legnagyobb kihívások a következő évtizedekben. – Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy erre hatással legyünk. Az energetika és az élelmiszeripar, ezek lesznek a kulcsfontosságú elemek az elkövetkező 20 évben, valamint a víz is – fogalmazott. Rámutatott, hogy ilyen téren nehéz lesz lépést tartani az olyan nagyhatalmakkal, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína. Elnökünk a sajtószabadság kérdését is érintette. – Büszke vagyok a gazdasági reformokra, és arra, hogy sikerült megőriznünk a békét és a stabilitást a térségben. Nem örülök viszont annak, hogy kemény bírálat éri Szerbiát a sajtószabadság helyzetét illetően – mondta. Véleménye szerint a legnagyobb problémát a sajtó polarizáltsága jelenti, de meggyőződése, hogy a nemzetközi szakmai szervezetekkel együttműködve, egy-két éven belül előrelépés történik ezen a téren is, amire büszkék lehetünk majd. A szerbiai gazdasági eredményeket ismertetve kiemelte, hogy a költségvetés három egymást követő évben jobban teljesült a tervezettnél. A társadalmi össztermék növekedése elérte a 4,5 százalékot. Az államadósság pedig GDP arányosan 79-ről 50 százalékra csökkent. Rámutatott, hogy ilyen tekintetben a legjobbak vagyunk a térségben.
Nyitókép: AP via Beta
