Huszonöt évvel ezelőtt, 2000-ben a Párizsi Charta a rák világnapjává nyilvánította február 4-ét, hogy a betegség ellen folytatott küzdelem eszméje „a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen”. A célkitűzés azóta is változatlan: a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos általános ismeretek növelése, valamint szerepvállalás közösségi és egyéni szinten a tudatos szemléletformálásban.
A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) központi kampánytémája arra hívja fel a figyelmet, hogy a rák több mint egy orvosi diagnózis: a rák egy mélyen személyes ügy. Minden diagnózis mögött egy egyedi emberi történet áll: a gyász, a fájdalom, a gyógyulás, a rugalmasság, a szeretet és még sok más történet. Fontos, hogy mit teszünk a betegség kialakulásának megelőzése, az esetleges problémák mielőbbi felismerése érdekében. A lehető legjobb egészségügyi eredményekhez elengedhetetlen az egészséges életmód (a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a visszafogott alkoholfogyasztás, a kevésbé intenzív napozás, a dohányzás mellőzése), a rendszeres önvizsgálat és a szűréseken történő részvétel. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a rákról nyíltan és a tévhiteket eloszlatva kell beszélni – vélik a szakemberek. A betegséggel megküzdőknek sok esetben életük hátralévő évtizedeiben is szükséges a segítség.
A rák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. Olyan rendellenes szövettömeg, amelynek szaporodási üteme meghaladja a normál szövetét, és annak növekedésével, szaporodásával nincs összhangban. A rákbetegség nevét több nyelven, így a magyarban is a rákról kapta, találóan jegyezve, hogy ez a daganat csápszerűen terjed át az egészséges szövetekbe, befűzve azokat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint több mint 35 millióra emelkedhet az új rákos megbetegedések száma 2050-re. A szervezet 2022-ben „még csak” 20 millió új rákos megbetegedést prognosztizált, így a mostani 35 millió ehhez képest 77 százalékos növekedést jelent. A globális szinten megszaporodó rákos megbetegedések a népesség öregedését, a népességszám növekedését, valamint az emberek azon kockázati tényezőknek való kitettségében bekövetkezett változásait tükrözik, amelyek a társadalmi-gazdasági fejlődéshez kapcsolódnak. A dohányzás, az alkohol és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos megbetegedések növekvő előfordulásának hátterében, a levegőszennyezés pedig továbbra is az egyik legfontosabb környezeti kockázati tényező. A WHO azt is megjegyzi, hogy a legnagyobb növekedés a legfejlettebb országokban várható, 4,8 millió új megbetegedéssel. Százalékos arányban kifejezve azonban az ENSZ által használt humán fejlettségi index (HDI) szerinti a legkevésbé fejlett országokban lesz a legnagyobb arányú – 142 százalékos – a növekedés. A közepes tartományba tartozó országok esetében 2050-re közel a duplájára nő – 99 százalékos növekedéssel. Az Európai Unióban 2020-ban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, és további 1,3 millió ember, köztük több mint 2000 fiatal vesztette életét rákbetegségben. 2035-re várhatóan 24 százalékkal magasabb lesz a rákos megbetegedések száma, és ezzel a rák válik a vezető halálozási okká az EU-ban. Szerbia a közepes kockázatú országok közé tartozik a megbetegedési rátát illetően: Európa 40 országa közül a 12. helyet foglalja el, de Magyarország után a második, tehát magas kockázatú ország az elhalálozási arányt illetően. Országunkban a rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakoribbak a női populációnál, mint a férfiaknál. Szerbiában évente 42 ezer betegnél diagnosztizálnak rákot, közülük mintegy 20 ezren bele is halnak a daganatos betegségbe. A legtöbb esetben tüdő-, vastagbél-, mell- vagy nőgyógyászati rákról van szó. A sikeres gyógykezelés előfeltétele a korai felismerés. Szerbiában sajnos az eseteknek több mint a 70 százalékában a betegséget végstádiumban ismerik fel.
A rákellenes világnap a rák elleni küzdelem fontosságára kívánja a társadalom figyelmét irányítani, hiszen ez a küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem mindannyiunk közös ügye.
Nyitókép: Pixabay
