Valószínűleg mindannyiunk számára ismerős a köpenyes, maszkos orvos és az asszisztense, a szék tapintása, ahogy beleülünk, a különféle műszerek ijesztő hangja, az illat, valamint az íz, amit gyakran még órákkal a beavatkozás után is a szánkban érzünk. Legyünk őszinték: valamilyen szinten szinte mindenki tart a fogászati kezelésektől. Vannak olyanok, akik még a fogorvosi ellenőrzésre is izzadó tenyérrel, remegő gyomorral ülnek be, sokan messzire futnának egy fogtöméstől, nem beszélve a gyökérkezelésről vagy a bölcsességfog eltávolításáról…
Az emberi fogászattörténet hosszú és érdekes utat járt be, mire eljutott a modern fogorvostudományhoz. A fogorvostudomány forradalma a XIX. században indult el, amikor Pierre Fauchard francia fogorvos megalapozta az új foggyógyászat alapjait. Az 1825-ben Londonban végzett első amalgámtömés – melyet egy helyi Murphy nevű fogorvos készített – jelezte a fejlődés újabb mérföldkövét. Horace Wells 1844-ben véletlenül fedezte fel a nevetőgáz fájdalomcsillapító hatását, amikor egy kollégáján próbálta ki. A kolléga észre sem vette a beavatkozást, és ez az esemény nyitotta meg az utat az anesztézia felhasználásának a fogászatban. Az első lábbal hajtható fúrógép 1871-ben került az amerikai piacokra, majd rövidesen az elektromos fúrógép váltotta fel, ami megkönnyítette a fogorvosi eljárásokat. Wilhelm Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugarakat, ami forradalmi áttörést hozott a fogászatban is. 1896-ban egy fogorvos először használta a röntgensugarakat, hogy meghatározza egy beteg gyulladt fogának pontos körvonalait egy röntgenfelvételen. Ez a technológia lehetővé tette a fogorvosok számára, hogy pontosan lássák és diagnosztizálják a problémákat, a röntgensugarak ma is fontos eszközei a modern fogászati gyakorlatnak. Az emberi fogászattörténet folyamatos fejlődése és innovációja azt mutatja, hogy mennyire messzire jutottunk azoktól az időktől, amikor a fogászati beavatkozások fájdalmas és veszélyes tapasztalatok voltak.
Akár valamilyen gyermekkori trauma vagy felnőttkori rossz élmény okozza, a fogorvostól való félelem gyakori jelenség, amely világszerte sok embert érint. A dentofóbia, mint minden fóbia, irracionális félelmet jelent, jelen esetben a fogorvostól és a fogorvosi beavatkozástól. Aki retteg a fogorvostól, elsőre gyakran maga sem tudja megmagyarázni, hogy mi a félelmének, a szorongásának az alapja. A gyakorlatban csak annyit vesz észre, hogy hatalmas szorongás és hárítás uralkodik el rajta, akárhányszor szóba kerül a fogorvos, pláne akkor, amikor közeleg a vizsgálat időpontja. Sokan beleesnek a halogatás csapdájába, és csak akkor mennek el fogorvoshoz, amikor már nagy a baj. Ez nem segít a dentofóbia csökkentésében, hiszen ha már begyulladt, fájó foggal érkezünk meg az orvoshoz, a beavatkozás is nagyobb eséllyel lesz komplikáltabb, kellemetlenebb. Bár ez a félelem teljesen természetes, fontos megjegyezni, hogy a mai fogászati kezelések során modern technológiákat alkalmaznak, amelyek jelentősen csökkentik a fájdalmat és a kellemetlen érzést. A fogászati fóbia leküzdése nemcsak a fogak egészségének megőrzése, hanem a szervezet általános egészsége szempontjából is kulcsfontosságú. Kutatások kimutatták, hogy szoros kapcsolat van a fogak és az általános egészség között. A rendszeres fogorvosi ellenőrzések lehetővé teszik a szakemberek számára, hogy számos általános egészségügyi problémát időben észrevegyenek, mint például a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek. A fogászati egészség fenntartása nem csupán azoknak fontos, akik már szembesültek fogproblémákkal. A megelőzés ugyanúgy kulcsszerepet játszik, mint a problémák kezelése. Számos fogorvos javasolja az éves vagy féléves fogorvosi ellenőrzést még akkor is, ha nincs konkrét fogprobléma.
A fogszuvasodás a világ egyik legelterjedtebb fogászati problémája. Becslések szerint jelenleg több mint 2,3 milliárd felnőttet és 530 millió tejfogú fiatalt érint. Ha nem kezelik, gyakran az érintett fog elvesztéséhez vezethet. További riasztó adatokkal rendelkező betegség a súlyos szájüregi rák is, amely már a harmadik leggyakoribb ráktípus Ázsia és a csendes-óceáni térség legtöbb országában. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szájbetegségek fő kockázati tényezői a rossz fogápolási rutin, a helytelen táplálkozás, valamint a dohány- és alkoholfogyasztás. A hazai fogorvosok is riasztó statisztikákra figyelmeztetnek: a szerbiai lakosok mindössze 16,5 százalékának van saját, természetes foga, körülbelül 700 ezer polgár pedig teljesen fogatlan. A gyermekeknél és a serdülőknél sem sokkal jobb a helyzet: a 12 éves gyerekek csupán 36 százalékának, míg a 15 éves kamaszok mindössze 22 százalékának egészségesek a fogai. A szakemberek szerint már az első fogak megjelenésekor érdemes elkezdeni a fogmosást, valamint az első életévet betöltött babákat ajánlott elvinni a fogorvoshoz.
Nyitókép: Pixabay
