Ronald Reagan amerikai elnök az 1984-es elnökjelölti vitán a következő frappáns poénnal hárította el a hajlott életkorát firtató kérdést: „Azt akarom, hogy tudja, nem fogok az életkor kérdésében vitát nyitni ebben a kampányban. Nem fogom kihasználni politikai célokra az ellenfelem ifjúságát és tapasztalatlanságát.”
Az akkor hetvenhárom éves elnök poénját még ellenfele, az akkor ötvenhat éves Walter Mondale is egy nagy nevetéssel fogadta. Az akkori elnökválasztást a színészből lett politikus Reagan annak rendje és módja szerint meg is nyerte. Jelenünk Amerikájában a választópolgárok Donald Trump és Joe Biden elnökjelölti vitáján ilyen poénokat már nem halhattak, ugyanis a jelenlegi elnök hetvennégy éves, míg demokrata párti ellenlábasa hetvenhét éves. De más frappáns megállapítások, ötletes ellenérvek vagy előrelátó víziók sem hangoztak el ezen a vitán, amely valószínűleg csak arról marad emlékezetes, hogy Joe Biden arra utasította a hivatalban lévő elnököt, hogy fogja be a száját. A szakértők többsége, akik kicsit is igyekeztek nem a szamár vagy az elefánt szemüvegén keresztül értékelni a vitát, az amerikai történelem legszínvonaltalanabb elnökjelölti vitájaként értékelték a történteket, amely még a 2016-os Trump–Clinton vitát is alulmúlta. Így a bizonytalan szavazóknak valószínűleg nagy fejtörést okoz, kire is szavazzanak november 3-án.
Azonban nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük, hogy a kampány az elkövetkező három hétben nem az elnökjelölti vita során elhangzottakról fog szólni, hanem, ahogy az egész 2020-as év, a koronavírusról. Donald Trump ugyanis nemrégiben elkapta a betegséget. Valószínűleg tanácsadója, Hope Hicks fertőzte meg, akivel együtt utaztak az elnöki különgépen, miközben egyikük sem viselt maszkot. Ez a tény önmagában még nem kéne, hogy a választás eldöntő tényezője legyen, hiszen többek között Boris Johnson brit miniszterelnök, Jair Bolsonaro brazil elnök is elkapta a koronát, Angela Merkel pedig még az év első felében két hét karanténba volt kénytelen vonulni. Sokak számára azonban úgy tűnhet, hogy Trump felelőtlenül viselkedett betegsége alatt. A kórházi tartózkodása idején egy páncélozott terepjáróval ruccant ki egy kis kocsikázásra, hogy a kórház előtt tartózkodó rajongóit köszöntse. Néhány nap után pedig már el is hagyta a kórházat és visszatért a Fehér Házba, majd levette maszkját, úgy tért vissza hivatalába. Azóta kiderült, hogy a Fehér Házban és a Pentagonban is sokan megfertőződtek. Az amerikai elnök azóta már tünetmentes és nem is fertőző. Viselkedése azonban erős érveket ad ellenfeleinek alkalmatlanságának bizonyítására. Emellett betegsége előtt maga Donald Trump volt az, aki igyekezett a koronát elbagatellizálni, többek között kijelentve, hogy az csak egy influenza.
Ezért is nevezte a BBC egyik tudósítója Trump koronáját politikai földrengésnek. Ez nem túlzás, hiszen, ha rövid ideig is, de Trump eddig az elnöksége alatt elért sikereiről beszélhetett, arról, hogy a járvány okozta gazdasági váláságban hány új munkahelyet teremtett, a külpolitika terén pedig az ő közreműködésével jöhetett létre az Ábrahám-egyezmény. Az elkövetkező napokban azonban ismét a járvány elleni intézkedései, korábbi kétes kijelentései, a több, mint 200 ezer amerikai halott lesz a kampány legfőbb témája. Trump harcos retorikával igyekszik lefegyverezni a kritikákat. Többek között azt üzente, hogy nem az amerikai emberek a felelősek a járvány elterjedéséért, hanem Kína. „Nagy árat fognak fizetni azért, amit az országgal tettek. Nagy árat fognak fizetni azért, amit a világgal tettek” – fenyegetőzött az amerikai elnök.
Kérdés, hogy ezekkel az üzenetekkel el tudja-e hallgattatni az újból felerősödő kemény kritikákat. A felmérések nem ezt mutatják. A CNN napokban közzétett közvélemény-kutatása szerint Joe Biden jelenleg 16 százalékpontos előnnyel vezet Donald Trumppal szemben. A CNN azonban hozzáteszi, hogy Biden népszerűségének növekedése nem hozott nagyobb mértékű esést Trump számára: az elnök támogatói továbbra is kitartanak mellette, és a diplomával nem rendelkező fehér férfiak között még növelte is a támogatottságát 61 százalékról 67 százalékra. Továbbá Obama egykori alelnökének az úgynevezett csatatér államokban az átlagosnál alacsonyabb az előnye. Így szinte lehetetlen megjósolni, hogy végül ki ünnepel majd november 4-én.
