A televíziózás egyre agresszívabb tónust vesz fel. Úgy tűnik, már csak azokkal a hírekkel, műsorokkal tudják fenntartani a nézők figyelmét, ami sokkol, impulzív érzéseket vált ki az emberekből. Különösen a kereskedelmi csatornák azok, amelyek túl sok színt, érzelmet, megosztó tartalmat visznek a műsoraikba. Nem olyan nagyon régen még az általános tudást célozták meg a kvízműsorok. Azokat lassan felváltották azok a szórakoztató műsorok, ahol inkább a humor, illetve a játékosok szerencséje került előtérbe. Mára viszont megmaradtak a zenés, táncos, több órás szórakozást nyújtó vetélkedők, illetve a valóságshow-k. Nincs nagy eltérés aközött, hogy melyik ország tévécsatornáját nézzük éppen, talán csak a műsor elkészítésében, vagy az emberek alapkultúrájában, a szereplők kifejezőkészségében, vagy éppen a műsorra szánt pénzügyi keretben lehet különbséget találni. A cél ugyanaz, olyan embereket hívnak meg, akik személyisége, fellépése, értékrendje megosztó. Több különböző ember jelenléte konfliktust szül és abból már lehet műsort csinálni.
A szerbiai országos frekvenciával rendelkező televíziók közül több ezen elvek mentén készít nap, mint nap műsorokat. A legnézettebb televíziók ezek, talán éppen azért, mert olyan emberekkel csinálnak egész napos műsorokat, akik leisszák magukat, és bután, vagy felháborítóan viselkednek, akiknek erkölcsi értékrendje labilis, így sokszor megbotránkoztató magatartást tanúsítanak, na és persze rendőrségi aktával rendelkeznek, hiszen így tudnak olyan részleteket mesélni az életükből, ami leköti a nézőt. Persze a folyamatos ordibálás, hangoskodás, veszekedés „színes” velejárója a valóságshow-knak. De nemcsak azoknak, hanem a délelőtti, vagy az esti műsoroknak is. Egy-egy aktuális esemény, történés, vagy jelenség kapcsán, amelyek sok esetben magyarázatra szorulnak, hogy a néző egyáltalán megértse miről van szó, olyan beszélgetőpartnereket sorakoztatnak fel a stúdióban, akik között legalább egy provokatív kijelentésével „emelheti” a műsor hangulatát. Ez történt a napokban, amikor az egyik kereskedelmi csatorna esti műsorában többek között Aca Lukas énekes volt az egyik vendég, akivel az elmúlt időszak eseményeit vitatták volna meg. És bár egyáltalán nem volt a műsor napirendjén, teljesen más dolgokról folytattak diskurzust, az énekes elkezdte az N1 televízió egyik riporternőjét, Žaklina Tatalovićot sértegetni. Többek között a kinézetét kritizálta, plasztikai műtétet javasolt neki, erkölcsileg becsmérelte az újságírónőt. A műsorvezető próbálkozott ugyan gátat vetni a megjegyzéseknek, nem járt sok sikerrel, végül reklámblokkal szakította meg az énekes impulzív monológját. Ezt követően az elhangzottakra reagáltak többek között az újságíró-szervezetek, illetve a köztársasági ombudsman is, majd a kereskedelmi csatorna is megnyilatkozott a kérdésben, de nem kért bocsánatot, sőt inkább vendége védelmére kelt.
Tipikus jelenség a napi kommunikációban a támadás. Különösen a politikai megnyilatkozásokban, amikor politikusokat, újságírókat bélyegeznek meg név szerint. Ez gyakori jelenség a hatalmi párt képviselőinek körében, olyannyira, hogy nem múlik el egy parlamenti ülés sem, hogy politikai ellenfeleiket, vagy az ellenzéki médiának nevezett N1 televíziót ne említenék, de az ellenzéki politikai pártok is sokszor nyúlnak hasonló eszközökhöz.
Szerbia egy fejlődésben levő ország (én legalábbis ebben reménykedem), amely még csak most próbálja elfogadni, vagy legalábbis a mindennapi életébe beiktatni az európai értékeket, jogszabályokat, szabadságjogokat... Még nagyon sok a tennivaló a szólásszabadság terén, illetve a téren is, hogy a szólásszabadság nem csaphat át gyűlöletbeszédbe. Az egymás elleni alaptalan vádaskodás pedig büntetendő. Abban pedig a televíziónak is van némi felelőssége, hogy mi hangzik el a műsorában. Erre létezik egy külön törvény is. Nem alaptalanok azok az elvárások sem, hogy korlátozni kellene a valóságshow-k időtartamát és sugárzásának idejét. Na és persze, ha a színvonalas műsor megszervezése a cél, vagy a nézők tájékoztatása, talán a beszélgetőalanyokat is jobban meg kellene válogatni. Addig pedig jó lenne, ha végre az illetékes intézmények, szervek, válogatás nélkül, a törvény előírásai mentén lépnének fel. Minden esetben.
